Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-08-01 / 26. szám
1997. augusztus 1. Paksi Hírnök László Imre AKDNP-ben kialakult válsághelyzet értékelésében, valamint a szituáció helyi szervezetekre gyakorolt hatásainak megértésében, a KDNP paksi önkormányzati képviselőcsoportjának elnöke, László Imre segített:- A pár válságáról nem beszélhetünk, pusztán a vezetők válságáról, ami azonban minden parlamenti pártnál megfigyelhető volt. Az tény, hogy a szürke KDNP helyett egy izgalmas KDNP alakult ki. Ez azonban a helyi szervezetek munkáját nem befolyásosa, csak nehezíti, hiszen pillanatnyilag nincs egy HOGYAN LESZ TOVÁBB KERESZTÉNYDEMOKRATÁK? Huzamosabb ideje tart a párt belső válsága. Miként élik meg ezt az alapszervezetekben? olyan egységes felső vezetés, melyhez igazodhatnának. Ezzel együtt osztom Giczy György pártelnöknek azt a véleményét, hogy őszre rend és béke lesz a pártban és a vezetésben egyaránt. Hogy mennyire tesz jót egy a keresztényi elveknek elkötelezett pártnak ez az izgalom, arról László Imre azt mondotta, hogy ezen legalább annyit nyerhetett is a párt, mint amennyit vesztett, hiszen a médiumok jóvoltából most odafigyelnek az eddig általuk szürkének, egyhangúnak elkönyvelt KDNP-re. Mindenesetre az Európai Kereszténydemokrata Unió (EUCD) úgy találta, hogy a változások, amelyek a párt barátkozásaira is vonatkoznak, rontanak nem pusztán saját, de az egész szervezet hitelén, így jobbnak látták, ha a magyarok távoznak soraikból. 1 ászló Imre mindezt úgy érté- I keli, hogy a pártot a nemzetközi szervezetekben képviselő Surján László, a Giczy György elleni platformok egyikének tagja a felsőbb vezetésben saját elveit igazolva, egyoldalúan tájékoztatta az EUCD-t, ennek köszönhetően történhetett a drasztikus lépés. (P. I.) MI IS DÖNTÜNK A NATO-RÓL Szokatlan egyetértés övezte a parlamenti pártok körében azt a kérdést, hogy vajon csatlakozzon-e hazánk az euroatlanti szövetséghez. A kormány, ahogy azt ígérte 1994-es programjában, megkérdezi a lakosságot, milyen álláspontot képvisel csatlakozás-ügyben. A véleménynyilvánító népszavazásra a tervek szerint még idén novemberben sor kerül. A helybeli teendőkről dr. Blazsek Balázs jegyzőt kérdeztem:- Nem egészen világos, miért is ez a megkülönböztetés ebben az esetben a népszavazást illetően?- Kétféle népszavazást különböztetünk meg: az ügydöntő és a véleménynyilvánító. Előbbi a törvényalkotásra kötelező érvényű, míg a véleménynyilvánító népszavazás eredményének figyelembe vétele ugyan nem kötelező, ám politikailag célszerű. Számottevő különbséget nem látok a kettő között ebben az esetben.- Technikailag különbözik-e a NATO-csatlakozásról szóló szavazásnak a lebonyolítása a választásokétól?- Az apparátus ugyanaz, szavazókörök sem mások, mint a törvényhozási választásoknál. Lényegi különbség, hogy ez esetben természetesen egyállítású szavazócédulát kapnak kézhez a választásra jogosult polgárok, nincsen is-is, vagy kapcsolt lista, nincsen töredékszámítás, így az összesítés is egyszerűbb. A pártok delegálják, a képviselőtestület pedig megválasztja a választási bizottságot. A személyek azonban adottak, hiszen a ciklus közben kiírt népszavazás esetén a korábban delegált tagok töltik be pozíciójukat. A polgármester számára technikailag folyamatosan fejlesztjük, modernizáljuk a számítógépes hálózatot annak érdekében, hogy az eredmények összesítése gyorsabb lehessen. A manuális munkát persze nem lehet teljesen kiküszöbölni. A novemberi népszavazás lebonyolítása főpróbája lesz a jövő évi választásoknak.-A zökkenőmentes lebonyolítás érdekében képezik-e külön az apparátust, vagy annak néhány tagját?- A Hivatal számítástechnikusa és jómagam az elmúlt hetekben Győrben egy választási előkészítő tanfolyamon vettünk részt, amely ősszel folytatódik. A képzést a Belügyminisztérium finanszírozza a költségvetésből. Egyébként úgy vélem, a népszavazás lebonyolítása főpróbája a jövő évi választásoknak mindegyikük számára.- Említette a finanszírozást. Mennyibe kerül a népszavazás lebonyolítása a helyhatóságok számára?- Elvileg a központi költségvetés elkülönít erre a célra bizonyos forrásokat. Persze időközben felmerülhetnek előre nem látható költségek, melyeket a Hivatal kell, hogy beépítsen saját költségvetésébe. Egy-egy ilyen választás pár százezer forintba kerül a városnak, de országos szinten milliárdokról van szó. pozbai POLITIKA KERESZTÉNYDEMOKRATA PÁRTTÖRTÉNET • TÓTH ANDREA A Keresztény Demokrata Néppárt 1989-ben alakult az 1944 és 1949 között működő Demokrata Néppárt jogutódjaként. Életrehívói az Erdélyi Körön belül tevékenykedő régi tagok voltak. Az első elnök, Keresztes Sándor, maga is néppárti képviselő volt 1947-48-ban. 1990-ben Giczy György vette át helyét a párt élén. Jelenleg az ismert viták tépázzák a párt tekintélyét. Az első szabad választáskor a tolnai régióból Megyeri István megyei elnökként került a Parlamentbe, 1990-1994 között Antall József politikai államtitkáraként tevékenykedett, most az Európai Integrációs Bizottság tagja. A paksi szervezet 1989 őszén alakult, László Miklós a párt megyei elnökének ösztönzésére. Az alapító tagok között említhető Horányi György, Péger József és Péger Ferenc valamint városunk alpolgármestere, Dr. Széchenyi Attila is. Indulásnál 17-20 tagot számláltak, ma 60-65 párttag támogatását bírják. A párt elnöke kezdetben Dr. Széchenyi Attila volt, majd városi megbízatásának kezdete óta László Imre tölti be ezt a posztot. A paksi KDNP nyomon követi az országos eseményeket, véleményét eljuttatja vagy közvetlenül vagy a megyei választmányon keresztül (melynek tagja Dr. Széchenyi Attila is) az országos választmányhoz. A paksi KDNP szervezte meg és készítette elő Habsburg Ottó paksi látogatását. Igyekeznek jó kapcsolatot fenntartani külföldi és hazai kereszténydemokrata szervezetekkel is.
