Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-07-25 / 25. szám
Paksi Hírnök 1997. július 25. VÁROSHÁZA IMA VAN BŐVEN A paksi önkormányzat - noha hivatalosan nyári szabadságát tölti nincs híján a munkának, és a hivatal is teszi a dolgát, többek között azzal, hogy számba veszi és felkészül a képviselőtestület második féléves feladataira. • KISS G. PÉTER Melyek lesznek a legfontosabb teendők, mi mindenről kell majd a képviselőknek tanácskozniuk az év második felében - ezekről a kérdésekről váltottunk szót Herczeg József polgármesterrel.- Mindenek előtt a beruházásokról esik majd szó, ezekkel lesz a legtöbb dolgunk, hiszen döntöttünk két nagy beruházás indításáról, a szociális otthon és a gimnázium építésének, bővítésének pályázatát bíráltuk el, ezek közel száz milliós nagyságrendű munkák - mondotta Herczeg József -, és tettük mindezt azért, mert a jövő generációjáról és az idősekről való gondoskodás egyaránt fontos számunkra. Ez utóbbival kapcsolatban mindig szomorúan veszem tudomásul, ha a testületben politikai okokból vihar támad a szociális otthon átalakításáról, de azt is látni kell, hogy az idősek nyugalma, kényelme érdekében nem tehetünk mást: lépni kell. A polgármester azt is elmondta, hogy a paksi önkormányzat továbbította az ipari minisztériumba az ipari parkról szóló pályázatot, és a befektetők körében is számottevő érdeklődésre talált a paksi kínálat, a számos kedvező lehetőség van és így az utóbbi hetekben szinte egymásnak adták a kilincset. A testület az év második felében tárgyal majd a költségvetés első féléves végrehajtásáról, és az intézmények racionalizálásáról, és természetesen a következő éves költségvetésről is. Ezek a tényezők összefüggnek, a polgármester nyolcvanegy pontos javaslatot tett le az asztalra, ezek között szerepel bizonyos tevékenységek vállalkozásba adása, mint például a takarítás, vagy az étkeztetés. Bizonyos parlamenti körökben ebben az évben már többször is szó esett arról, hogy az iparűzési adót úgy módosítanák, hogy miközben a mértéket emelnék, mégis kevesebb folyna be belőle azoknak a nagyvárosoknak a kasszájába, akik ma kiemelt bevételre tehetnek szert, mert területükön jelentős ipari tevékenység folyik. Ez a módosítás minden valószínűség szerint érzékenyen érintené Paksot is:- A városi önkormányzat tizenhárom olyan tevékenységet finanszíroz, amelyekre az állami támogatás nem elegendő, és ezekből a javakból nemcsak a paksi emberek részesülnek - mondotta Herczeg József. - Ilyen többek között a tűzoltóság, mentők. De azt is tudni kell, hogy minden településcsoportnak van egy központja, és a központ egy sor feladatot lát el, amit finanszírozni kell. Van továbbá néhány város, amely még ma működőképes, pontosan az iparűzési adónak köszönhetően, ebből lehet elvonni, de az átcsoportosított többletjövedelmet a kisebbek alig érzik meg, a „nagyok” pedig biztosan tönkre mennek. Ugyancsak a második félév munkaprogramjában szerepel, hogy a hivatal és az önkormányzat intézményei részt vesznek augusztus húszadika ünnepének lebonyolításában. Mivel most az ünnep napja a hét közepére esik, ezért az azt megelőző hét végén városi népünnepélyt tartanak, amelyre úgy mint tavaly, ismét tízezer embert várnak. (Folytatás az 1. oldalról) Várszeginé Németh Mária a paksi önkormányzat közgazdasági osztályvezetője a Hírnök érdeklődésére azt a felvilágosítást adta, hogy ugyan nincsen autentikus forrás birtokában annak meghatározására, hogy mekkora anyagköltséggel dolgoznak a településen ezügyben érintett társaságok, azonban egy bizonyos, az atomerőmű tekintetében olyan nagy volna a város vesztesége, hogy az akár a negyven-ötven százalékos mértéket is elérheti, s csak némileg módosítaná a kétségbeejtő helyzetet az iparűzési adó mértékének növelése is. (Mint az ismeretes ma az önkormányzat kétmilliárd forintot is meghaladó büdzséből gazdálkodik, melynek nagy része az atomerőmű által fizetett iparűzési adó.) Hozzátette azonban az osztályvezető, hogy a tekintetben is elfogadhatatlan a vélekedés, hogy differenciáltan érintené a vállalkozásokat ez a teher, hiszen vannak kevésbé anyagigényes tevékenységet végző társaságok is, mint például a bankok, postai, távközlési szolgáltatók, akiknek helyzete az adó mértékének emelése miatt romlana, hiszen rájuk nem vonatkozna a kedvezőbb adóalap-számítás. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy az átcsoportosítás eredményeként a jelentős kereskedelemmel, szolgáltatószektorral rendelkező települések bevételei éppen ezért - lévén, nekik nincsen mint leírniuk, ám adózniuk az pj, megemelt szinten kell - nőnek majd. (Ez volna a szolidaritás.) Lapzártánkig sikerült mindkét érintett nagyváros szakembereinek a véleményét kikérni a tervezetről. Molnár Béla a közigazgatási osztályvezető osztja paksi kollégája véleményét, sőt, Tiszaújvárosban már konkrét lépéseket is tettek a bevezetés megakadályozására azzal, hogy szót emeltek az illetékes minisztériumi tárcánál, valamint felvették a kapcsolatot a Kisvárosi Önkormányzatok Szövetségével azt kérvén, hogy képviseljék (ellen)érdekeiket. Mint mondotta: „ha bevezetenék ezt a módosítást, Tiszaújvárosnak nem volna adóbevétele...” A Százhalombattai Önkormányzat júniusban, amikor a tervekről tudomást szerzett, testületi ülésen tájékoztatót hallgatott meg a kerület szocialista országgyűlési képviselőjétől, Miklós Lászlótól. Az ismertetést -, mely az iparűzési adó alapjának megváltoztatásáról szólt - követően a helyi képviselők úgy határoztak, hogy ugyan sgját bevételeik jelentős csökkenését eredményeznék a változások, azonban erre Százhalombattának fel kell készülnie. Dr. Magyar Levente az említett önkormányzati szövetség elnöke korábban is ellenezte az elképzelést, most sem nyilatkozott másként a Hírnök érdeklődésére. Kijelentette: a Pénzügyminisztérium az utóbbi években nem a bázisalapú, sokkal inkább a feladatorientált taktikát választja a helyhatóságokkal szemben. Feladatokat oszt, miközben nem rendel hozzá fedezetet, s amikor az autonómia megtalálja a megoldást, akkor azt szolidaritás elven elvonja. ,Az ötlet az önkormányzati önállóság lefejezése...” - nyilatkozta lapunknak a szervezet elnöke. A nyári szabadságát töltő Sződi Imre Tolna 2. számú választókerületének országgyűlési képviselőjét is sikerült elérnünk. A szocialista képviselő úgy nyilatkozott, hogy a frakción belül, néhány gazdasági szakember valóban felvetette a változtatás szándékát, azonban azt ebben a formában mind a költségvetés koncepciójának tárgyalásakor elutasították. Arról nem szerzett tudomást Sződi Imre képviselő, hogy módosító indítvány benyújtását tervezik-e azok a bizonyos gazdasági szakemberek. A megoldást döntően befolyásolni fogja a politika, vélhetően jobban, mint a közgazdasági szempontok. Pozbai VESZÉLYBEN A VÁROS?
