Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-06-20 / 23. szám

Paksi Hírnök 1997. június 20. VÁROSHÁZA / / „MI A HELYI ERDEKEKERT DOLGOZUNK” rcson jelentős politikai befo­lyással bíró szervezet leg­utóbb öt önkormányzati képvi­selőt delegálhatott a városveze­tő testületbe, a jelenlegi polgár­­mester is a támogatását élvezve került a város élére. A Paks Vá­rosért Mozgalom elnökével, Zer­­za Józseffel beszélgettem: ■ Nem párt, hanem mozga­lom. Fontos különbségtétel, mi­ért?- Nézze, mi nem politizálunk, tőlünk távol áll a csatározás, hi­szen egy vidéki kisvárosban sen­kit sem érdekel az, hogy országo­san hogyan ölik egymást a parla­mentben. Itt konstruktív együtt­működésre van szükség nem kö­­tözködésre, ami a magyar politi­kai mentalitás. A város érdekeit kell szem előtt tartani. ■ Miután nem országos pártról beszélünk, kérem eleve­nítse fel, a Mozgalom múltját, az általa képviselt értékeket!- Nehezet kíván! Úgy emlék­szem 1990-ben alakultunk, akko­ri alapító tagok: Kővári László, Beregnyei Miklós, Gálosi János, Bemáth Lajos, Kródi József, Ko­vács László, Száraz István... Ami közös, hogy mindannyian tőzs­­gyökeres paksiak, akik úgy gon­dolták, hogy olyan helyi szerve­zetre van szükség, mely nem nagy, kevéssé megfogható esz­méket képvisel, hanem számon kérhető, helyi érdekek megvaló­sítását tűzi zászlajára. ■ Ez egy meglehetősen tág fogalom, honnan értesülnek ar­ról, hogy mi a város érdeke?- Harminckilenc tagot szám­lálunk, így ők folyamatosan tájé­koztatják az öttagú elnökséget tapasztalataikról. Felmérés, ha úgy tetszik, autentikus forrás nincsen. Mi ez idő alatt mindig a város építéséért tettünk, hogy a céljaink megvalósultak-e, vagy sem, az négyévente derül ki... ■ Milyen választási végered­ménnyel volna a Paks Városért Mozgalom elégedett 1998-ban?- Ha meg tudnánk ismételni a 94-es, legutóbbi eredményeket, tehát, ha minél több PVM-tagot sikerülne a helyi képviselőtestü­letbe juttatnunk. E mellett, ha a bizottságokban sikerülne minél több taggal részt vállalni a mun­kába, akár külső bizottsági sza­kértőként is, és persze nem utol­só sorban, annak örülnénk, ha ismét mi „adhatnánk” a polgár­­mestert Paksnak. ■ Készülnek-e már aktívan a közeledő választásokra? Miután öt taggal képviseltet­jük a mozgalmat (dr. Ferenczy Istvánná, dr. Bencsik Lajos, Ha­holt Miklós, Szinger Ferenc és Herczeg József polgármester, aki legutóbb egyéni körzetben is bekerült a képviselőtestületbe -a szerk.), mi állandóan szem előtt vagyunk. Tevékenységün­ket sokkal inkább figyelik egé­szében, mint a többiekét, így úgy vélem, hogy nem egy sike­res, vagy balul elsülő kampány során dől majd el, hogy a PVM mekkora befolyással lesz-e majd jelen újabb négy esztende­ig a város életében, vagy sem. Ezzel nem azt akartam monda­ni, hogy nincsen szükség a nép­szerűsítésre, a program minél szélesebb körű terjesztésére, csak annyit, hogy, ha eddig nem jól végeztük, végezték a képvi­selők a munkájukat, nem változ­tat a szavazóképes lakosság vé­leményén egy erőteljes kam­pány. Egyszóval: rendezvénye­ket tartunk, elnökségi üléseken esik szó a jövőről, lakossági fó­rumokon ismertetjük céljainkat, és várjuk azok ötleteit, akik ér­dekében fellépnénk. A jelenlegi képviselők majdnem mindegyi­ke újra jelölteti magát, célunk most, hogy új arcokkal, friss el­képzelésekkel is gyarapítsuk a meglévőket. Pozbai Ildikó EGYMÁST SEGÍTŐ TELEPÜLÉSEK A Paks-Dunaföldvár Terü­letfejlesztési Önkormány­zati Társulás június 11-én Pakson, a városházán ülé­sezett. Mint ismeretes a kormányzat különböző pá­lyázatok, elkülönített pén­zalapok Létrehozásával kez­dett bele a települések fel­zárkóztatásába, támogatá­sába, mindazonáltal nem titkolt célja, hogy ne pusz­tán szőkébb pátriárkájuk­ban, hanem nagyobb egy­ségben gondolkodjanak a községek vezető testületéi, amikor fejleszteni szeret­nék környezetüket, így tér­ségek számára adnak pénz­­beni juttatásokat. Talán az említett, egyébként tizennégy települést magá­ba tömörítő szervezet sem gon­dolta, hogy üyen apróbb feladat megvalósításában, mint a szú­nyogirtás is összefognak egyszer a közvetlen szomszéd települé­sek. A paksi találkozón napirend­re tűzték a rovarirtás kérdését, mint közösen megvalósítható fel­adat. A meghívott, rovarirtásra szakosodott cég üzletkötő mene­dzsere, Erdei Ferenc, előadásá­ban rávüágított arra, hogy szö­vetkezve szomszédos községek megmenekülhetnek a vérszívók­tól, ha cégük, egyébként garanci­ális irtási módozatai valamelyi­két választják. Nagy Gábomé a társulás elnökasszonya kifejezte, hogy ugyan a vezetése alatt álló Dunaföldvár város évek óta az említett céget kéri a rovarirtásra, s azt időben bejelenti, idén még­is elkéstek. Hogy hozzászólása, vagy más momentum játszott-e közre nem tudni, egy azonban bi­zonyos, a megjelent polgármes­terek megfontolják még a kér­dést. Döntés tehát közös szú­­nyogtalanítás ügyben nem szüle­tett. Az összejövetel fő apropóját adó napirendi pontot a résztve­vők elhalasztották. Mint arról ko­rábban a Hírnökben beszámol­tunk a megyei, valamint a készü­lő országos területfejlesztési koncepcióval összhangban, elké­szült a térség fejlesztési prog­ramja, melyben egyebek mellett Paks ipari centrummá alakítása szerepel. Erről Nagy Gábomé úgy nyüatkozott, hogy a települé­sek mindegyike támogatásáról biztosítja Paksnak azt a törekvé­sét, miszerint a déli iparterület vájjék ipari parkká A délutáni megbeszélésen szó esett még a hamarosan a megyei területfejlesztési tanács által hir­detett területfejlesztési célelői­rányzat és területi kiegyenlítő alap pályázatokról. Itt Nagy Gá­bomé, aki egyébként a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács tagja, felhívta a figyelmet arra, hogy a települések pályázataik­kal szintén segíthetik egymást. Herczeg József hozzászólásá­ban arra kérte kollégáit, hogy jelképes összeggel támo­gassák a zeneiskola fenntartását azon a címen, hogy községeikből származó gyerekeket is képez­nek ott. Ezzel a gesztussal lehe­tővé teszik, hogy Paks pályáz­hasson az iskola fejlesztésére vonatkozó pénzalapokra. Ez szintén példa arra, hogy váro­sunk nem nyerhetne jelentős tá­mogatást, ha egymaga kémé az iskola támogatását. Ezen az ötle­ten felbuzdulva a polgármeste­rek megállapodtak abban, hogy miután hasonló helyzetben több érintett település is van, így mi­nimális összeggel létrehoznak üyen esetekre egy pénzalapot. P. I.

Next

/
Thumbnails
Contents