Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-06-06 / 21. szám

Paksi Hírnök 1997. június 6. AZ ATOMTÖRVÉNY SZELLEMÉBEN ATOMERŐMŰ VÉDELEM, BIZTONSÁG Magyar, szlovák és cseh atomerőművi szakemberek tartottak három napon keresztül szakmai eszmecserét a fizikai véde­lemről. A Duna Szálló tanácstermében Vámos Gábor az Atomerőmű biztonsági igazgatója köszöntötte a meghívott vendégedeket, akik elsősorban tapasztalatcserére érkeztek ha­zánkba. A fizikai védelem megvalósítása állami feladat, mely magában foglalja a műszak és személyi feltételeket egyaránt. Figyelembe kell venni a hazai jogszabályok, belső ren­delkezések és a NAÜ ajánlásokat annak ér­dekében, hogy a megvalósítás kiemelkedő legyen - hangzott el Dr. Zsoldos Jenőnek, azt OAH Nukleáris biztonsági felügyelőjé­nek előadásában. A fizikai védelem személyi feltételeiben azonban változás várható, tervezik az ed­dig nem nyilvános BM utasítások és rende­letek nyilvánossá tételét, tudtuk meg a konferencián, hiszen nyugtalanító volt nemcsak a munkavállaló, hanem a munka­adó számára is több esetben ez az állapot. Az előadások elsősorban szakemberek­nek volt érdekes, hiszen tanulhattak egymás jól kivitelezett ötleteiből és előadásaiból. A cseh és szlovák erőműves kollégák megis­merkedhettek a Neutron Beavatkozó Osz­tállyal, megtekinthették a Tájékoztató és Lá­togató Központban az erőmű fizikai védel­mének rendszerét. Megismerkedhettek a technikai jelzőrendszerrel és a kártyakiadó rendszerről is kaptak ismereteket. A három napos tanácskozáson elhangzott, hogy a Paksi Atomerőmű fizikai védel­mének színvonala megfelelő, és ez elsősorban a szigorú hazai előírásoknak, a fejlesztési programokhoz való pozitív hozzáállásnak és a kedvező pénzügyi forrásoknak köszönhető.- ese -(Folytatás az 1. oldalról) Mint ismeretes, a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló helyszínének kutatása kormánydöntés alapján 1992. óta fo­lyik a Nemzeti Célprogram keretében. Az orszá­gos térképészeti-geológiai szűrés során szóba jöhető, az eddigi kutatás alapján alkalmasnak talált objektumok száma kizárásos alapon ad­dig szűkült, hogy az Országos Atomenergiai Bi­zottság 1996 decemberében továbbkutatási te­rületnek Bátaapáti és Udvari területét jelölte ki. A sajtótájékoztatón Bállá Zoltán a Magyar Földtani Intézet főosztályvezetője elmondta, a kutató munka Bátaapáti területén kezdődött el, első lépésként földtani és vízföldtani megfi­gyeléseket végeztek a helyszínen a szakembe­rek, illetve megkezdték és a napokban be is fe­jezik az első fázisnak az e vizsgálatokhoz szük­séges kutatófúrásait. A Program Irányító Tes­tület (PIT) döntésének megfelelően jelenleg a telephely kiválasztási fázisa van folyamatban. Eddig 15-80 méter mélységű fúrás készült el, összesen 246 méter hosszban. E fázis kereté­ben még további két fúrás mélyül, emellett kútvizsgálatra, geológiai mérésekre, valamint földtani és víziföldtani észlelésre kerül sor. A telephely kiválasztási döntéséhez az anyago­kat augusztus 1-jén adják át. Bátaapáti lakosságának több mint kilenc­ven százaléka támogatja a továbbkutatáso­­kat, mely elsősorban a részletes tájékoztatá­si munkának köszönhető. Bár az idevonat­kozó törvények értelmében a lakosság be­fogadó nyilatkozata elegendő volna Kra­­chum Szilárd Bátaapáti polgármestere ép­pen a körzet békéjének fenntartása érdeké­ben invitálta a többi települést a TETT-be. A település öt kilométeres körzetében lévő önkormányzatokhoz fordult, illetve annak polgármestereihez, javasolva egy társadal­mi szervezet megalakítását. Ez a Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulás hat köz­ség: Bátaapáti, Mórágy, Möcsény, Feked, Ci­­kó, Bátaszék részvételével alakult meg. A TETT a kölcsönös tájékoztatásra vonatkozó együttműködési ajánlattal kereste meg a Paksi Atomerőmű Részvénytársaságot. A részletes tárgyalások eredményeként került sor az Alapmegállapodás, Megbízási keret­­szerződés és a Megbízási szerződés aláírásá­ra. A szerződésekben az önkormányzatok kimondják: véleményük szerint minden or­szágnak magának kell gondoskodnia a hul­ladékok környezetkímélő és biztonságos el­helyezéséről. Az Atomerőmű az ország szá­mára nélkülözhetetlen, ennek értelmében fenntartásokkal bár, de tudomásul veszik a tároló létesítési folyamatának megalapozó szakaszát, nevezetesen a telephely alkal­masságát feltáró vagy kizáró kutatások el­végzését Bátaapáti közigazgatási területén. Ugyanakkor igényt tart arra, hogy az eddigi­ekhez hasonlóan pontos és megbízható in­formációkat kapjon a Nemzeti Célprogram tevékenységéről és azt ellenőrizze. E mun­kához igénybe kívánja venni a Magyar Tu­dományos Akadémia szakértelmét. Kra­­chum Szilárd Bátaapáti polgármestere a saj­tótájékoztatón az MTA válaszlevelét felol­vasta, melyben az állt, hogy az Akadémia el­fogadta a felkérést és három szakértőt jelölt ki a munka irányítására. A megállapodásokból az is kitűnik, hogy Feked polgármestere fenntartással írta alá a TETT-hez való csatlakozásukat. Lapunk kérdésére, mely szerint igaz-e, hogy ő is ott volt Ófaluban azon tüntetők között, akik a tároló megépítése ellen tilta­koztak, Tillman József azt válaszolta, hogy valóban zászlóvivő volt, akkoriban más volt a politikai helyzet, és nem volt ilyen nyűt tá­jékoztatás. Ma már bízik a korrekt tájékoz­tatásban és a szakemberek munkájában. A Paksi Atomerőmű Rt. az alapmegállapo­dásban kijelenti, hogy a telephely kiválasztá­si folyamata, az esetleges létesítés és üze­meltetés műszaki színvonala, biztonsága ki­elégíti a szigorú nemzetközi előírásokat. A két fél eddig is teljes nyíltsággal állapodott meg a kölcsönös tájékoztatásról. Ennek ke­retén belül a települések társadalmi ellenőr­zési koncepciót és programot dolgoznak ki, létrehozzák az ellenőrzést végző társadalmi szervezetet, figyelik és felmérik a lakosság véleményét, a hangulatát és a tájékoztatás­ban együttműködnek a Noguchi Communi­cations Kft.-vel, mely eddig is végezte a pro­jekt lakossági médiakommunikációját. A Paksi Atomerőmű Rt. vállalja, hogy biz­tosítja az információt és tájékoztatási doku­mentumokat, de ezen felül is biztosítja a tá­jékoztatási lehetőségeket. A kölcsönös te­vékenységek finanszírozására a mindenkori beruházási költségek finanszírozására a mindenkori beruházási költségek öt száza­lékát különítik el. Ez becslések szerint a kö­vetkező öt évben mintegy ötszáz millió fo­rintot tesz ki. Az idei évben huszonöt millió forint áll ren- XI delkezésre, melyből nem tudni, melyik község milyen arányban részesedik majd. Az azonban nem titok, hogy üzletet is látnak az önkormányzatok polgármesterei ebben, hi­szen Bátaapáti éves költségvetése 30 miihó, Mórágyé 36, Fekedé (háromszáz főt számláló kis falu) 10,5 millió, Möcsényé 25, Cikóé 36-40 millió és Bátaszék közel 300 millióból gazdál­kodik. (Seregély)

Next

/
Thumbnails
Contents