Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-05-30 / 20. szám

Paksi Hírnök 1997. május 30. POLITIKA VÁLASZTÓ PAKSIAK AZ URNÁK ELŐTT HÁROM ÉVVEL EZELŐTT VOLTAK HAZÁNKBAN AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁSOK • KISS G. PÉTER Az ifjabb megmérettetésig egy l év van hátra, tehát meg­kezdődik a visszaszámlálás. A rendszerváltás óta eddig két al­kalommal tartottak szabad vá­lasztásokat Magyarországon, és mára ott tartunk: igen nagy a veszélye annak, hogy a változta­tások árát megfizető állampol­gárok jórésze döntésképtelen marad, és csalódottságában egyszerűen távol marad az ur­náktól. Egy évvel a választások előtt már érdemes számvetést készí­teni, így tesznek a pártok is, a felkészülés jegyében. Ehhez azonban elengedhetetlen a múlt tapasztalata is. Mint emlékezetes, Pakson és a városkörnyéken azaz a Tolna megyei kettes választókörzet­ben a nem párttag, de a szocia­lista párt támogatását élvező dunaföldvári agrárszakember, szövetkezetelnök Sződi Imre nyerte meg a választásokat. A szocialista erőfölény szinte csaknem mindenütt érezhető volt az országban, ám Pakson mégis csak meglepetést keltett az a tény, hogy nem paksi lakos lett a város képviselője, ez pe­dig arra enged következtetni, hogy elsősorban nem a meghir­detett, kampánybrossúrákban ismertetett programok, vagy a személyes ismertség kritériu­mai számítottak a szavazók sze­mében. Az emlékezet felfrissítendő, tizennégyen szerettek volna a képviselői bársonyszékbe ülni, a hazai politikai párttabló kitöl­tött volt, ebből a parlamenti pártok színeit képviselők szere­peltek a legjobban. Kik is vol­tak ezek az emberek, és hova lettek? Emlékeztetőül a névsor: Sződi Imre, dr. Széchenyi Atti­la, dr. Rónaky József, Herczeg József, dr. Brázay László, Fe­­renczi János, Vajnai Attila, dr. Hadházy Árpád, Vincze Zoltán, dr. Műhelyi János és Villányi Antal. Van, aki szinte teljesen eltűnt a paksi közéletből és van, aki önkormányzati képviselő lett, vagy más tisztséget tölt be. íme néhány név, mint például Herczeg József, aki ma Paks vá­ros polgármestere, a Köztársa­ság Párt színeiben indult, vagy például a jelenlegi alpolgármes­ter dr. Széchenyi Attila (KDNP), vagy dr. Rónaky József (Fidesz), valamennyien az önkormányzat­ban dolgoznak. Ha csak a paksi illetőséget vesszük figyelembe, akkor két­ségtelen, hogy az SZDSZ színei­ben induló, ma önkormányzati képviselő, Schuckert József a favorit, a szavazatok tizennégy százalékát nyeri az első, és több mint huszonnyolc százalékot a második fordulóban, ahol ismét a második helyen végez, és csu­pán a szocialista erőfölény üti el a Parlamentbe jutástól. A harmadik helyen végzett dr. Gutay László Jánosról (MDF) az elmúlt három év során a paksi közéletben nem sokat hallot­tunk. Három évvel ezelőtt a finá­léban, több mint ötezerötszáz ember szavazott rá. Érdekes visszatekinteni arra is, hogy a paksi választók az egyes városrészekben miként szavaztak. Az MSZP és az SZDSZ mindenütt jól szerepelt, de az óvárosban a keresztényde­mokraták kaptak sok szavaza­tot, és jól szerepelt a Köztársa­ság Párt is, míg a lakótelepen a Fidesz ért el számottevő ered­ményeket. • POZBAI ILDIKÓ A Szabaddemokraták Szö­vetsége Pető Iván pártel­nök-frakcióvezető áprilisi le­mondását követően rövid ideig vezér nélkül maradt. Az SZDSZ május 24-re rendkívüli küldött­­gyűlést hívott össze, melyen el­enyésző számú ellenszavazat mellett Kuncze Gábor belügymi­niszter számára szavazott ab­szolút bizalmat. B Bor Imre, SZDSZ-es helyi képviselővel folytatott beszélge­tésünknek ez adta ezen a héten apropóját:- Kuncze Gábor ismertette elképzeléseit, aminek a fő mo­mentuma, hogy az SZDSZ-nek sikerüljön megismertetni az el­múlt három esztendőben vég­zett tevékenységét. Azt, hogy az SZDSZ kormányzati szerepváll­alásával megvalósuló intézkedé­sek helyesek voltak, hiszen a gazdasági növekedés, ha nem is a kisemberek pénztárcáján, élet­­színvonaluk növekedésén, de makroszinten, már megmutat­kozik. Ebből is adódik a straté­gia, annak kidolgozása, hogy megértsék az emberek: az ő ér­dekükben történtek az intézke­dések. Sokan persze vitatják ezeket az eredményeket, de tud­nia kell mindenkinek, hogy Ma­gyarország életében időtlen idők óta ez az első olyan gazda­sági fellendülés, mely tényleges gazdasági teljesítményen alapul, önerőből finanszírozott. Emel­lett dinamizmust vár a párttól is Kuncze Gábor. ■ Erre szükség is lesz...- A népszerűségvesztés szinte törvényszerű, gondoljon csak a kényszerű gazdasági intézkedé­sekre. Ez addig tart, amíg nem jelentkeznek az első eredmé­nyek, azok, amelyek a polgárok számára is érzékelhetők. Egyéb­ként az SZDSZ rendkívüli kül­döttgyűlésén szó esett arról, hogy a párt népszerűsége most olyan, mint a ’94-es választások előtt. Cél, hogy a választásokkor megismételjük a három évvel korábban produkált eredményt. ■ Sokat bírálják az SZDSZ-t az ellenzéki pártok... A SZABADSÁG ESZMÉM- Bírálni lehet, azonban az kétségbe sem vonható, hogy az SZDSZ ígéreteit következetesen tartotta, nincsen olyan ’94-es vá­lasztási ígérete, amit feladott volna. Programunkkal, elveink­kel ellentétes kompromisszu­mokat nem kötöttünk. Hogy nem gondolunk még szövetség­re, annak legfőbb oka, hogy fel­adata van még az SZDSZ-nek er­re koncentrálni. ■ SZDSZ helyben...- Húsz körüli a párttagok szá­ma, a szimpatizánsoké jóval na­gyobb, ami állandó rendezvé­nyünk a Liberális klub érdeklő­dőinek létszámából derül ki. Egyébként a párt töretlen nép­szerűségét bizonyítja, hogy a leg­utóbbi önkormányzati választá­sok eredményeként három SZDSZ-es képviselő jutott egyé­ni körzetből a testületbe. Szá­momra tudatos választás volt az SZDSZ, hiszen legfőbb értéknek magam is a szabadság eszmé­nyét tartom. Ezzel összhangban, van elképzelésem arról, hogy ho­gyan kell egy várost vezetni, ügyekben dönteni. A hatalom­­megosztás a döntések decentra­lizálása, a polgárok véleményé­nek figyelembe vétele, az össze­fonódástól mentes tiszta közélet elveimmel összefüggnek. Ezt próbálom sugallni konkrét dol­gok kapcsán is. Nos, ez nem könnyű egy ilyen szerintem köz­pontosító, a saját véleményén kí­vül másét elfogadni képtelen vá­rosvezetés mellett, mint a paksi. ■ Önnek egy alkalommal, éppen hét esztendeje, lehetősége nyílt saját meglátásai szerint vezetni a várost. Aztán ki­szállt... Gondolt-e arra, hogy újra nekilásson, hogy megmu­tassa, milyen gazdája lenne a városnak az ön személyében?- Az. elmúlt három évben erre a kérdésre mindig kategorikus nemmel feleltem. A város jelen állapotában azonban igazat kell adnom Pámer Zoltán képviselő­nek, aki a Hírnök egy korábbi számában erre kérdésre azt vála­szolta, hogy nehéz nemet mon­dani, ha a választókról vüágos és egyértelmű felkérés érkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents