Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-05-16 / 18. szám

1997. május 16. Paksi Hírnök Az elhúzódó gazdasági problémák, a tartós munkanélküli­ség, az egyre nagyobb összegben kifizetett szociális segé­lyek arra kényszerítik a települési önkormányzatokat is, hogy a vegetálásból végre valami kiutat találjanak. így van ez Pakson is, ahol az ország többségét jellemző mutatókon túl annyival specifikusabb a helyzet, hogy most még van mi­ből fejleszteni, gondolkodni, amíg az atomerőmű fizeti a vá­ros kasszájába az iparűzési adót. Félő azonban, hogy ez nem lesz mindig így. Az önkormányzat ezért egy ipari park létrehozását tervezi, hogy a város jövedelemtermelő-ké­pességét fokozza, a gazdasági élet szereplőit a városba hoz­za. Hol tartanak most ebbéli erőfeszítéseikben a város ve­zetői? Erről beszélgettünk az önkormányzat gazdasági bi­zottságának elnökével, dr. Bencsik Lajossal. több személyi jövedelemadó folyna be, amelyek a közpén­zeket gyarapítják, kevesebb szociális segélyt kellene kifi­zetni, később pedig az iparűzé­si adó is a várost gyarapítaná. A külföldi befektetők fejlett technológiát hoznának ide. Még 1997-ben szeretnénk el­nyerni az ipari park címet, a területen még elvégezni a köz­művesítést, és kiadjuk a helyi ipari kalauzt, amely a várost gazdasági szempontok alapján népszerűsítené, ezt megküld-AZ IPARI PARKBAN KEDVEZMÉNYEK SORA VÁRJA A BEFEKTETŐKET, VÁLLALKOZÓKAT M / / / / NÖVEKEDÉSI PALYARA SZERETNÉNK ÁLLÍTANI A HELYI GAZDASÁGOT! E lnök úr, hány munkanél­küli polgára van ma Paks városának, és a város­­környéknek, olyan emberek, akiknek létszükséglet munka­helyet teremteni, és milyen a kor és a szakmai összetétel?- A februári adatok szerint a városban a regisztrált munka­­nélküliek száma hétszázhar­minc volt, elsősorban az ala­csony iskolai végzettséggel és szakmával nem rendelkező em­berek vannak állás nélkül. De a számuk eléri az ezret is, mert azokkal is számolni kell, akik nem kerülnek be a regisztráci­óba, vagy már kikerültek on­nan is. A listán egyébként szép számmal vannak középfokú végzettségűek is. Az a tapaszta­latunk, hogy az érdeklődő vál­lalkozók többsége jónak tartja a helyi munkaerőpiaci kínála­tot, a szakmai tudást, mert az atomerőmű közelségében ez majdnem természetes. ■ Tehát Paksnak van munka­erő kínálata, és úgy tetszik lesz befektetési alternatívája is, ezen dolgozik most számos szakember, és erről tárgyal most már egy jó ideje a városi önkormányzat, most utoljára éppen ezen a héten. Mi is len­ne ez a kínálat?- Itt már egy ideje beszé­lünk mi az Ipari Parkról. Ez tulajdonképpen nem más, mint egy cím. De jó lenne el­nyerni ezt a címet, mert létre­hozásához pénzt, a központi büdzséből anyagi támogatást lehetne nyerni. Ez tulajdon­képpen egy terület, elképzelé­seink szerint húsz hektár, és a város és az atomerőmű közöt­ti térségbe esik, tehát a hatos út közelében, a várostól délre fekvő terület. Nos, most még ugyan pontos jogi szabályo­zás nincs, de alapvető ismert paraméterek vannak, igyek­szünk már most, tervezési időszakban ezeknek megfelel­ni, és szükség van a Megyei Területfejlesztési Tanács tá­mogatására is. Ez még nin­csen meg, mert még nem ké­szült el a megyei fejlesztési koncepció. Ezen dolgozik a pályázatot elnyert megyei iparkamara, és a vállalkozói központ is. Közben a paksi önkormányzatnak is meg kell tennie a magáét, tehát el kell döntenie, hogy ezt megvaló­sítja, hogy erre anyagi erőfor­rásokat áldoz, területet ad, hogy a lebonyolításra gazda­sági társaságot hoz létre. To­vábbá dönt arról, hogy az ide­jövőknek milyen kedvezmé­nyeket ad, hogy a helybéliség vonzó legyen. Az iparűzési és a kommunális adó tekinteté­ben öt év adómentességet adunk, és kedvezményben ré­szesítjük azokat is, akik új munkahelyeket teremtenek. Az építményadók esetében pedig három évre kapnak mentességet az érintettek. Száz hektár felett ingyen ad­juk a közművesített telket, és 100 új foglalkoztatott eseté­ben pedig csupán húsz száza­lékát kell kifizetni a telek vé­telárának, azt is több év alatt és kamatmentesen. Még ezen kívül kettőszázezer forintot adunk személyenként a belső közműhálózat kiépítésére. ■ Mit tűzött ki célul maga elé a gazdasági bizottság, egy éven belül mit szeretne megvalósíta­ni? Kérdezem ezt azért is, mert utána már lehetséges: a választások miatt más embe­rek viszik tovább most asztalra tett elképzeléseket.- Szeretnénk elindítani azt a folyamatot, amelyik növeke­dési pályára állítaná a helyi gazdaságot. Szeretnénk ha to­vább bővülne a gazdasági élet szereplőinek a köre, csökken­ne a munkanélküliek száma, jük jelentősebb üzleti körök­nek. Mi meg akarjuk őket ta­lálni, és ide akarjuk őket hoz­ni, ez a célunk. ■ Ez sikerülhet?- Nem reménytelen. Jelenleg két külföldi befektetőnek is a látókörében vagyunk, az egyik az olasz kapcsolat (erről la­punkban külön is írunk - a szerk.), a másik pedig a kana­dai házgyár paksi megépítésé­nek lehetősége. Ez az üzem mintegy háromszázharminc­­háromszázötven helyi alkalma­zottat lenne képes foglalkoz­tatni. A beruházás értéke pedig eléri a kilenc milliárd forintot. Az éves termelési érték a ter­vek szerint huszonöt milliárd­­ra rúg, és a helyszín a méretek miatt kívül esne az ipari par­kon. A megvalósulásról inten­zív tárgyalások folynak. Mindkét befektetőnek azért vagyunk vonzóak, mert adott az önkormányzati szerepvál­lalás, kiváló közlekedési lehe­tőségekkel rendelkezünk, lásd vasút, vízi út (esetleg Raj­na-Majna Csatorna) és jó az is­kolai háttér, két középiskola, műszaki főiskola képzi a hely­beli fiatalokat. ■ Köszönöm a beszélgetést. Kiss G. Péter

Next

/
Thumbnails
Contents