Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-05-09 / 16-17. szám
1997. május 9. Paksi Hírnök ... ÉS KÖRNYEZET Az atomerőmű környezeti hatásai címmel Rósa Géza a PART IBIFÓ vezetője, az Önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke tartott előadást, melynek keretén belül megtudhattuk, hogy az atomerőmű működése során nem fogyaszt oxigént, nem bocsát a környezetbe kén-dioxidot, szén-dioxidot, nitrogén-oxidokat, port és pernyét. Sajátossága viszont, hogy az üzemanyagában lejátszódó maghasadások igen jelentős mennyiségű rádióaktív hasadási termék keletkezésével járnak. Az erőmű egyrészt a kéményen át bocsát rádióaktív anyagokat a környezetbe, másrészt bizonyos csatornákon keresztül folyékony kibocsátásokkal a Dunába is juttat. Természetesen a hatóságok meghatározzák nemcsak a kibocsátható rádióaktív anyagok mennyiségét, hanem megállapították a lehetséges kibocsátási útvonalakat, mintavételi és ellenőrzési eljárásokat a minták archiválási rendjét, illetve saját ellenőrzéseik részletes szabályait is. Az atomerőművet üzemeltető cég köteles folyamatos jelentést készíteni és ezen túlmenően is éves sugárvédelmi jelentésre kötelezett. Az atomerőmű technológiai rendszerét úgy tervezték meg, hogy ezek a rádióaktív anyagok a környezettől többszörösen el legyenek zárva. Az ellenőrző rendszer felépítése olyan, hogy nem csupán a kibocsátásokat és a környezetbe jutott rádióaktív anyagok terjedését befolyásoló paramétereket méri, hanem igyekszik adatokat gyűjteni a lakosság sugárterhelését befolyásoló összes besugárzási útvonalról. Az ellenőrzés mindig több szintű. A szellőzőrendszerek szűrői a rádióaktív anyaggal szennyezett folyadékok feldolgozása során keletkezett hulladékok, illetve az elszennyezett és nem tisztítható védőeszközök, egyes szerelési hulladékok, illetve a reaktor belsejéből kiemelt és tovább már nem használható szerkezeti elemek rádióaktív hulladékoknak minősülnek. A szilárd rádióaktív hulladékokat a műanyagburkolattal ellátott 200 literes fémhordókba történt préselést és ellenőrzést követően az ország egyetlen rádióaktív hulladéktárolójába szállítják végső elhelyezésre. A folyékony rádióaktív hulladékot nagy, rozsdamentes acéltartályokban tárolják úgy, hogy minden egyes tartály önálló betonfülkében van, melynek bejárata nem a padlószinten van, hanem a tartály tetejének magasságában helyezkedik el, a helyiség padlózata és oldalfala pedig a kellő magasságig hézagmentesen, rozsdamentes acélburkolattal van ellátva. Ez a burkolat egy szivárgásmérővel ellátva garantálja, hogy a tartályból esetleg kiszivárgó folyadék ne kerülhessen a környezetbe, és, hogy ilyen esetben mindig rendelkezésre álló tartaléktartályba mind a tartályból, mind a helyiségből a folyadék átszivattyúzható legyen. Ez az ideiglenes tárolási mód az ellenőrzések tanúsága szerint a környezet védelmét évtizedes léptékben biztosítja. Rósa Géza elmondta: nemzetközi program keretén belül folynak a kutatások egy létesítmény felépítésére, ahol kis-, és közepes aktivitású hulladékokat tárolnának. Külön program indult a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésére alkalmas terület megtalálására. A rádióaktív hulladékok végső elhelyezése műszakilag jól kezelhető feladat. Kis és közepes aktivitású hulladékok végső elhelyezésére szolgáló létesítmény már számos országban működik minden környezetszennyezés nélkül, a hetvenes évektől hazánkban is, de hosszú élettartamú nagy aktivitású rádióaktív hulladék végső elhelyezésére szolgáló létesítmény még sehol. A kérdés nem pusztán műszaki és gazdasági problémák megoldásával jár, hanem jelentős mértékben igényli a lakossági kapcsolatok rendezését is. Amint a Paksi Atomerőmű példája is bizo. nyitja, normál üzemi körülmények között az atomerőmű környezetbarát létesítménynek tekinthető, hiszen hagyományos környezetvédelmi problémái hagyományos módon kezelhetők, rádióaktívanyag-kibocsátásai pedig oly alacsony szintűek, hogy ezek hatására kialakuló lakossági többletdózisnak nincs érdemi egészségi hatása A KÁROKOZÁS BliffflKKMRNY • SÓLYA EMMA A Városi Környezetvédelmi Napok keretében április 25-én délután előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők a Városi Művelődési Központban. Elsőként dr. Lóczi Mária hatósági főosztályvezető az ipari tevékenységet végzők környezetvédelmi kötelezettségeiről számolt be a jelenlevőknek. Elmondta, hogy nem létezhet ma már olyan ipari tevékenység, amelyről a hatóságok nem tudnának, s a környezet védelméről szóló törvény előírásait minden esetben alkalmazni kell. A főosztályvezető tájékoztatta a hallgatóságot arról, hogy a veszélyes hulladékokról szóló jogszabályok az elmúlt évben szigorodtak - a gazdasági szervezeteket súlyosan érinti, hogy a hulladék kezelőjének igazolnia kell, hogy az anyagok ártalmatlanítására megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkezik. Dr. Lóczi Mária említette, hogy a környezetvédelmi engedélyek kiadása nyilvánossághoz kötött: az érintett települések lakói megtekinthetik a hatóság által kiadott hatástani tanulmányt, valamint a helyi környezetvédelmi egyesületekkel együtt részt vehetnek és észrevételt tehetnek a kiadást megelőző tárgyaláson. Megtudhatták a jelenlevők azt is: a környezet károsításáért három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. A következőkben a Központi Környezetvédelmi Alap pénzügyi pályázati lehetőségeiről hallhattak az érdeklődők. Az előadó, Dr. Bánhidi Imre elmondta, hogy az alap idén 16,2 milliárd forinttal gazdálkodhat, amely többek között a környezetvédelmi beruházásokra, fejlesztésekre, a kárelhárításra, ellenőrzésre nyájtott támogatások között oszlik meg. Dr. Bánhidi Imre ismertette a pályázatok benyújtásának módját, feltételeit valamint szólt arról is, hogy az idei évtől a már megkezdett beruházásokra is igényelhető finanszírozás, mégpedig a költségek 30 százalékáig vissza nem térítendő, 60 százalékáig kamatmentes, illetve kedvezményes kamattal járó támogatás formájában. Az előadások után az ÖKO Munkacsoport által meghirdetett fotó- és irodalmi pályázatok díjkiosztása következett, majd környezetvédelmi vetélkedőn vehettek részt a Deák Ferenc Általános Iskola tornacsarnokában a játékos kedvű felnőttek. JÓ BARÁTSÁGBAN A KÖRNYEZETTEL Rósa Géza
