Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-04-04 / 12. szám

1997. április 4. Paksi Hírnök an ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEK A SZAKMUNKÁSKÉPZŐ UTÁN Milyen lehetőségekkel indul manapság az életben egy leány, aki elvégezve a szakmunkásképzőt kikerül az életbe? Erről beszélgettem a 661-es szakmunkásképző egyik végzős osztályának tanulóival, akik a varrónői szakmát tanul­ták. A volt tanulók, kikerülve az iskolapadokból szinte vala­mennyien átélték, hogy milyen nehéz manapság munkahelyet találni. De azt is tapasztalták már, hogy bekerülve egy mun­kahelyre, milyen is az, mikor nap mint nap alkalmazkodni kell a munkahelyi körülmé­nyekhez, a kollégákhoz, a hiba nélküli teljesítmény követel­ményéhez. Geiszler Mária a Ruhaipari Szövetkezethez került. Egy hó­napot dolgozott itt, de beillesz­kedési nehézségek, illetve a számára idegen gépek miatt nem tudott ott maradni, így vállalta inkább az átmeneti munkanélküliségt. Czókoly Andrea és Koleszár Szilvia is a Ruhaipari Szövetke­zethez került. Andrea elmond­ta, hogy jó tapasztalatai van­nak. Jól megfizetik őket és mint szakmunkás elismerik a tudá­sát. Szilvia megemlítette, hogy kezdetben kritikusak voltak vele szemben, de most már megbecsülik. Ulbert Ágnesnek a Jámbor Pál utcai Luxin Kft.-nél sikerült elhelyezkednie. Több helyet megjárt, újsághirdetéseket ol­vasott, amíg végül itt kötött ki. Szereti a munkahelyét, megbecsülve érzi magát. Schrank Edina és Kaszás Hajnalka a madocsai ERTA Bt.-nél dolgozik. Edina az édesanyja által került ide, Hajnalkának pedig az isme­rősök ajánlották ezt a helyet. Ő munka mellett vállalta a tanulást is. Most gimnázi­umba jár, de technikumot szeretne végezni. Reikecz Katalin nem akart el­menni dolgozni. Egy évig ott­hon marad és otthon a háztar­tásban segít. A varrást szereti, de a varrodai munkát egyhan­gúnak találja. Egyedi ruhákat szeretne varrni. Györkő Nikolett sem akart még munkába állni. Ő Dunaúj­városban tanul a gimnázium­ban nappali tagozaton. Bertók Terézia nem maradt a szakmában. Ő most bolti el­adó. Ledneczki Rózsa, aki most az ERTA Bt.-nél dolgozik elmond­ta: A fiatalokat nehezen veszik fel. Mivel nincs még tapasz­talatuk, bizalmatlanok velük szemben. Ő maga is úgy érzi, ha idegenként került volna erre a helyre, nem foglalkoztak vol­na vele. Sőt, fel sem vették volna. Az olyan varrónőket ve­szik szívesen fel, akik már beta­nultak. Rózsa több, az életbe kikerült társa véleményét meg­fogalmazta ezzel. A mai telje­sítménycentrikus világban va­lóban fontos az, hogy minden­ki minél többet tudjon nyúj­tani. De ugyanakkor mindenki elvárja és szívesen is veszi, ha a teljesítményhez a tudás, a szak­mai hozzáértés is társul. Pár nevet emeltem ki csupán, de példaként álljon, hogy manapság a szakképzett­séget megbecsülik. Mindenki úgy gratulált: rész­vétem - mondja dr. Vár­szegi Ernő, a PSE frissi­ben megválasztott társadalmi elnöke új megbízatása kap­csán, célozván arra, hogy nem mindig könnyű a „kirakatban” lévő szerepét vállalni.- Olyan elnökre van szük­ség, aki a város életében je­lentős gazdasági befolyással rendelkezik és kapcsolatai ré­vén képes az egyesület pénz­ügyeinek menedzselésére — jelent meg nemrégiben a Hír­nök hasábjain.-Egy egyesület pénzből él. A pénzt elő is kell teremteni, majd mind a hat szakosztály érdekeit szem előtt tartva el­osztani. A közös kalapból mindenki a legtöbbet akarja kihúzni. A vezetőség egyfajta koordinátori szerepet is betölt. Az elnökség olyan emberekből áll össze, akik már bizonyítot­ták a gazdasági életben is, hogy megállják a helyüket: is­mertek és elismertek. Vállal­kozók, akik hozzák a pénzt, de bele is szólhatnak, hogy mi­re fordítsuk.-Mit gondol miért önre esett a választás?-Az elnökség tagjai voltak azok, akik ezt fölvetették. A választásban közrejátszott az is, hogy régi paksi legyen az el­nök. Fölkértek, én meg rábó­lintottam. Az elnökség a leg­utóbbi tisztújító közgyűlésen átesett egy karcsúsításon is, tizenegy helyett kilenc főből áll. Néhányan a „régiek” közül most kikerültek a vezetésből, de nem azért, mert rosszul vé­gezték a feladatukat, hanem mert érdemben már nem tudtak közreműködni a mun­kában.-Édesapja ugyancsak jó nevű ügyvéd volt, átvette a praxisát?-Édesapám 1957-től 1985- ig volt ügyvéd. Visszavonulá­sakor vettem át az irodát, mint önálló ügyvéd. Ügyvédjelölt­ként együtt dolgoztam vele. Ez nagyon nagy segítség volt any­­nyihan, hogy az első hónaptól kezdve komoly ügyeket is rámbízott, nemcsak „tyúkpe­reket”. Azóta sok minden megváltozott. Régebben volt válás, meg birtokháborítás.- Ma csődtörvény, felszámo­lás, munkaügyek - bonyolul­tabb lett az élet. Sok olyan jog­terület alakult ki, ami akkor még elképzelhetetlen volt.-Ha jól tudom utazásra készülődik...-Eszter lányommal Párizs­ba megyünk. Mikor Balázs fiam kilencéves volt, akkor a feleségem utazott el vele a francia fővárosba. A lányom akkor még kisebb volt és ne­kem is úgy alakultak a dol­gaim, hogy nem tudtam velük menni. Am mióta Eszter is betöltötte a kilencet, azóta minden héten mást se hal­lunk, mint hogy: bezzeg a Ba­lázs! így most mi megyünk és ők maradnak. A húsvétot kint töltjük, ott fogom Esztert meg­locsolni, ő pedig Párizsban kö­szönt fel április 1-jén, a szü­letésnapomon.-Kinek adja tovább a hó­labdát? Bucsi Ákos tógondnoknak. Mikor lesz tisztújító köz­gyűlés az Atomerőmű Horgász Egyesületben és mi­kor lehet már nyugodtan halat fogni? PRÉHÁZI BACH MÁRIA JÓ NAPOT, Ml ÚJSÁG?

Next

/
Thumbnails
Contents