Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-03-28 / 11. szám

1997. március 28. Paksi Hírnök 9 ARCOK A VÁROSBÓL Szakosztályvezetőként ott va­gyok a „kirakatban”, ami nem mindig egy hálás fel­adat - mondja Etessy Gábor, a labdarúgó-szakosztály vezetője.- Juhász Sándor azzal a kér­déssel gurította tovább a hólab­dát, hogy milyen érzés a lab­darúgó-szakosztály vezetőjének lenni, az NB Il-es csapat bravú­ros győzelmei után? — Naponta élem meg a kri­tikákat, s legtöbbször a vezető a bírálat tárgya. Magyarorszá­gon mindenki ért a labdarú­gáshoz, ebből adódik, hogy „jó” tanácsokkal is sűrűn el­látják az embert.- A közhangulat a meccsek eredményeinek tükrében vál­tozik: hol szidnak, hol vállon veregetnek. Most ez utóbbi van soron, álmunkban sem gondoltuk volna, hogy a baj­nokság első három mérkőzé­sét mindjárt meg is nyerjük.-Az elmúlt évben Pusztai László távozása, valamint a nagy játékosmozgás némi za­vart keltett a csapat soraiban...-Ez rányomta a bélyegét az őszi szereplésre, tizenkettedik helyen zártunk. A téli felké­szülés alatt szintén négy he­lyen módosult a játékoskeret, de mára azt mondhatom, egy összeszokott, jó hangulatban játszó csapat fut ki a gyepre. — Cél az első nyolc közé jutás, bizonyítani szeretnénk, ennek a csapatnak a létjogo­sultságát. Paks nem engedheti meg magának, hogy kiessen az NBII-ből.-Annak idején a PSE elnök­ségének újraválasztásánál, mint vállalkozót keresték meg és kér­ték fel a társadalmi elnökhelyet­tesi poszt betöltésére...-1974 óta dolgozok az épí­tőipari szövetkezetnél. A rend­szerváltást gépészeti üzemve­zetőként éltem meg. 1990 őszén a szövetkezet átalakulá­sával öt kft. alakult — ebből mára már csak három üzemel -, azóta vagyok a Partner Kft. ügyvezetője. Régi iparoscsa­ládból származók, nagyapám­nak még cséplőgépei voltak. Iskoláim elvégzése után átvet­tem apám vállalkozását, a for­gácsolóüzemet. Itt volt a mű­hely a Dózsa György úton, a szemközti házban - mutat ki a szerkesztőség ablakán.-A kft. tulajdonában van a vasudvarral szemközti autó­szerviz, ami évek óta üresen áll. Mi lesz a csarnok sorsa?-Elképzelhető, hogy egy diszkont jellegű beruházást te­lepítenénk oda, olyat mint a Metro Áruház. Akadna jelent­kező is - de ezek még csak ter­vek. Minden lehetőséget meg kell ragadni.-Kinek adja tovább a hó­labdát?- Dr. Várszegi Ernő ügyvéd­nek, a PSE frissen megválasz­tott társadalmi elnökének. PRÉHÁZI JO NAPOT. MI PG? Meleget árasztó nap suga­raival, finom illatával a virágok sokaságával érke­zik a tavasz. A megújulás, ami a telet feledteti, nemcsak a ter­mészet világának jár, hanem néha nekünk, embereknek is. A hölgyek igyekeznek minél előbb megszabadulni a meleg bundáktól, színes, néha már a merészség határán is túllépő ruhadarabok kerülnek elő a ezek a kapcsolatok, mert félti a házasságát. Erősen festett és még csak nem is a legvonzóbbak közül való harminc év körüli hölgy azonban másként vélekedik. Ahogyan fogalmaz, az nem­igen tűr nyomdafestéket, így kénytelen az újságíró fordíta­ni. Mindegy hogy ki, csak le­gyen valaki, aki elviszi diszkó­ba vagy máshová szórakozni. BOLDOG BOLDOGTALANOK szekrény mélyéből, hogy minél több férfiszívet tudjanak meg­dobogtatni. Kedves és felettébb csinos hölgy vallja magáról: házassá­guk csak az utóbbi időben nem működik úgy, ahogyan kellene, így kénytelen máshol keresni a testi örömöket. Nem dolgozik, így sokat sétál és ha lát egy magányos férfit, aki szintén nem a sietős tempóban közle­kedik, no és ha tetszik: leáll vele beszélgetni. Tízből nyolc igent mond. Sokáig nem működnek Egy este - egy férfi, nála ez a módszer vált be. Azután itt van az igazi ka­landra vágyó esete, amikor vé­letlen hazaérkezett a férj és az ügyeletes barátnak az ablakon keresztül kellett távoznia, kissé hiányos öltözékben. Azóta csak egy barátja volt, szerinte az ilyen üzelmek nagyon kocká­zatosak. Megjegyzi: egy rendes férj mielőtt hazaérkezne, tele­fonál feleségének. És hogy hogyan szerzik a barátokat a boldogtalan höl­gyek? A legtöbben szórakozó­helyen, diszkóban, baráti tár­saságban és munkahelyen. Komikus eset, amikor a férj és a barát egyazon munkahe­lyen, kollégaként dolgozik. „Ké­nyelmes és nem feltűnő” - mondja interjúalanyom. így bármikor jöhetett és ha véletlen akkor volt a lakásban, amikor a férj hazaérkezett, „nos, éppen téged vártalak” - fogadta az ajtóban. Működött is úgy két évig a do­log. Ennél már csak az a jobb felállás, amikor a férj közvetlen jó ba­rátja látogatja a kedves nejet. Egy másik kedves történet. A szomszédjukban elhunyt egy idős néni és a házat egy fiatal pár örökölte. Egyszer csak fel­tűnt, hogy nem a kedves férj lá­togatja a házat a fiatalasz­­szonnyal. Mivel több bútort is eladni szándékoztak így hát gondolt egyet és átment érdek­lődni a bútorok iránt, de mint az lenni szokott: sikerült rossz­kor érkeznie. A meglepetést még egy követte, még ki sem magya­rázták a néninek a helyzetet, megjelent a dühödt férj, aki már hetek óta gyanította a kapcso­latot. Óriási botrány volt kiné­zőben, de a néni készségesen felajánlotta segítségét és az ide­genférfi már fiaként alkudozott a bútorra. Egy hét múlva meg is kapták a szekrényt az idősek és természetesen ingyen, ápolva azóta is a jó szomszédi kapcso­latot. Nos, hűdenkedőfeleségek fér­jei gyakran kérdeznék, ha tudnának nejük kilengéseiről, hogy miért? A kérdezettek több mint fele állítja: mert boldogtalan, nem kapja meg a várt szeretetet és gyöngédséget, de akadnak olya­nok is, akik kalandvágyból búj­nak néha-néha más férfi ágyá­ba. A sportot űzők pedig már csak úgy megszokásból. A reményvesztettek pedig azért, hogy hátha akad egy jobb, mint a régi, de a legtöbb esetben nincs új a nap alatt, ezek a kapcsolatok is el­laposodnak és ugyanolyan unalmassá válnak, mint az előző. -ese-

Next

/
Thumbnails
Contents