Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-03-14 / 9. szám
Paksi Hírnök 1997. március 14. a MÁRCIUS IDUSÁN TÖPRENGÍS AZ ÜNNEPEN A költők - még az egyházi személyiségek is (gondoljunk akárJanus Pannoniusra) azelőtt is írtak a tavaszról. De 1848. március 15-e előtt valahogy sem a rügyfakadásnak, sem a virágok tiszta eget követelő kitárulkozásának nem volt politikai jelentősége. Egy nagyszerű reformkornak kellett eljönnie a magyar történelemben, hogy éppen azok a történelmi osztályok, amelyek vezették és megóvták a nemzetet, most ráébredve korábbi kiváltságaik immár időszerűtlen voltára, csatlakozzanak ahhoz a tavaszhoz, amelynek lehelete egyre agresszív abban fújt - és pedig Nyugatról. Vigyázó szemüket Párisra vetették - már csak Bécs ellenében is - és csak azért is a megújított magyar nyelven írtak műveket a társadalom átalakításáról (örökváltságés hitel kérdéséről) vagy a gazdaság átszervezéséről (például a folyók szabályozásáról vagy a közlekedés megújításáról. Érdemes és jó emlékezni erre, hiszen volt nemrégiben majd félszáz év, ahol a politika (vagy inkább ideológiát kellene írnom) megpróbálta kisajátítani a tavasz politikai szimbólumrendszerét. El kellett hallgatni a tüntetéseket a Lánchídon és a Belvárosban, s az emlékezésnek minden olyan motívumát, amely a nemzetre utalt. Helyette a forradalom lett a központi téma: az egykori „Forradalmi Ifjúsági Napok” rendezvénysorozata igyekezett egybemosni az 1848-as polgári forradalmat a monarchia regionális középhatalmi létét megbuktató Tanácsköztársasággal és végül a kötelezően felszabadulásként emlegetett 1945-ös szovjet megszállással összefüggő rendszerváltással. Amikor ünnepre készülünk, úgy tűnik, többnyire számba vesszük mindezt. De az ünnepre -s ez is olybá tűnik - aligha lehet ideológiamentesen készülni. Az ünnep nem csupán az eddig elért eredmény ekfelmagasztalása (még ha sokáig úgy láttuk is a mindenkori gyakorlatban), hanem olyasféle számvetés is, amelyben ki kellene tűnnie: merre is megyünk hát valójában? A válasz, hogy „Európa felé” nem is annyira egyértelmű mint hinnénk. Európát gyakran emlegettük csak amolyan „dafke” alapon az álamszocializmus évtizedeiben: ott nem kellett kötelező Szabad Nép-félórákra járni, nem volt „Tízperces mozgalom” és MHK, nem kellett „Szabadság Elvtársak!” köszönéssel a terembe lépni, talán mert tőlünk nyugatabbra senki sem érezte úgy, hogy ezzel is deklaránia kellene, hogy szerinte itt van a szabadság - amit amúgy igazában maga sem hisz el egészen a csengőfrászos világban. A kádári (és késő-kádári) „konszolidááós” világban már ezek is lekoptak az ünnepről, de maradt Európa emlegetése, ahova ritkán kaptunk útlevelet, s nyilvántartották a mindig kevés, útravaló valutát. Most oda igyekszünk, mert elmentek az oroszok, mert a mindenható pártközpontból a vitatkozó képviselők többpárti irodaháza lett. Csak az őrség egyenruhája emlékeztet a múltra, vörös váll-lapokká és parolival. Európa jelentése meg-ezt érzékeljük: változik. Korábban azt (is) jelentette, hogy lehet klasszikus formákkal köszönni, érintkezni, sem a pincér, sem a takarítónő nem érzi többnek magát azoknál, akikért van és a fizetését kapja - úgyszólván helyénvalónak és polgári világának tűnt „odaát” minden. Vágy tunk rá. Európa időközben konkurálni kezdett Amerikával. Az Egyesült Államok újjáváasztott elnöke néha emlegeti Európát, de azt már Márai Sándortól tudjuk, hogy az amerikaiak aligha értik, hogy mi folyik itt. S mi talán értjük? Európa világtényező lett, világméretű válságokkalfenyegetve. Március 15-én a sajtó munkásai is ünnepelnek. Azt, hogy szabadon lehet véleményt kifejteni, hírt közreadni, bármilyen érdeket is sértene. Nem kell feltétlenül egyetérteni velünk. De nem lehet nem olvasni és nem ítélni. Talán ez a legtöbb, amire gondolni kell az ünnepen, kövér tamás TESTÜLETI ÜLÉSEN Márciusban először 12-én délután ültek tárgyalóasztalhoz a paksi képviselő-testület tagjai, hogy aktuális várospolitikai kérdésekről tanácskozzanak. Herczeg József lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról számolt be, őt interpellációk követték. Módosították a város 1996. évi költségvetéséről és végrehajtásáról szóló helyi rendeletét, tárgyaltak a Kishegyi út, valamint a Bástya utca egyirányúsí tásáról. Intézményi térítési díjakat állapítottak meg, közoktatási intézmények alapító okiratait módosították, valamint megállapodtak a lakásépítés, -vásárlás, -felújítás céljára adható helyi támogatásban részesülők névjegyzékében. A Városi Rendelőintézet átvilágításának eredményeit is megvitatták és a fiatal házaspárok első lakáshoz jutásához adható támogatásban részesülők névsorát is megállapították. A testületi ülés részleteiről következő lapszámunkban tudósítunk. NÉMETKÉRI FALUGONDOK POLITIKAI FORUM A VÁROSHÁZÁN Az atomerőmű látogatása után j\ Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter a helyi MSZP tagjaival és tisztségviselőivel találkozott. A miniszter értékelte pártja jelenlegi és a kialakult állapotát, politikai helyzetét, véleménye szerint sokat romlott a választások óta az MSZP népszerűsége és jelenleg a legelutasítottabb párt és mint mondotta válság alakult ki. Sürgős lenne a pártkongresszus összehívása, de egyelőre nem eldöntött még, hogy mikor lenne célszerű ezt megtartani, most tavasszal vagy inkább az ősszel. „Mostanra olyan szituáció alakult ki, amely befolyásolja a párt kormányzóképességét. Olyan intézkedésekre lenne szükség, amelyek a közbiztonságot, gazdaságot képesek helyreállítani, de rendezni kell sorainkat” - mondta. A közvélemény azonban csak abban az esetben fordítaná figyelmét az MSZP munkája felé, ha az emberek létén tudna lényegesen javítani. A gazdasági összeomlástól megvédték az országot, hangzott el a beszámolón, voltak esetek, amelyeket rosszul kezeltek. A nyugdíjreform kérdése egy megoldásra váró feladat, egész társadalmat mozgató probléma, ezért fontos e párt politikája szempontjából is. A beszámoló után kérdésekre felelt a miniszter, ahol a kongresszus előkészítéséről, az agrárdemonstrációról és a párt munkájáról érdeklődtek az egybegyűltek. Baja Ferenc látogatása a késő esti órákban fejeződött be és a párttalálkozó után kötetlen beszélgetést folytatott Herczegjózsef polgármesterrel. Sződi Imre szocialista országgyűlési képviselő tartott március 6-án, Németkéren képviselői fogadóórát, ahol a falut érintő kérdésekre, problémákra válaszolt. A Németkéri Nyugdíjasok Egyesületének épületében 15 órától közéleti fórumon is részt vett, ahol a szép számú érdeklődők aktuális politikai kérdésekről faggatták.
