Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-03-07 / 8. szám

Paksi Hírnök 1997. március 7. 4 VÁROSKÖRNYÉK APakstól alig pár kilométerre lévő, a városhoz tartozó Gyapán több mint húsz család otthona került veszély­be. A több mint fél évszázados - évszázados, jórészt komfort nélküli lakásokat évek óta - az ott élők elmondása szerint - ugyanazok az emberek lakják: sokgyerekesek, munkanélküli­ek, nyugdíjasok - jövedelmük még a létminimumot sem éri el, s most a kilakoltatástól félnek. A lakások a privatizáció előtt a Paksi Állami Gazdaság, majd az ÁVÜ - később ÁPV Rt. - tu­lajdonába kerültek. A bérlők nagy része a Paksi ÁG-ból ala­kult 14 kft. valamelyikének dol­gozója, s rendelkezik az ÁG ál­tal kibocsátott ingyenes vagyon­jeggyel. Ezek az emberek úgy tudják: a lakások eladásakor az értékpapírok száz százalékban beszámításra kerülnek - ez az ott élők szűk körében meg is történt 1994-ben. Tavaly azonban az ÁPV Rt. kompenzációs szerződéssel a bérleti, majd a tulajdonjogot átadta a magánkézben lévő Paksi Agrárfejlesztő Rt.-nek. A gondok itt kezdődnek, mi­vel a PAG Rt. a lakókat nyilatko­zattételre kötelezte a lakás meg­vásárlását illetően, olyan négy­zetméterárakat megállapítva, amelyek messze magasabbak az országos ádagnál és nem tük­rözik az épületek nyomorúsá­gos állapotát - mondják a lakók. A lakások eredetileg állami tulajdont képeztek, az ott élők elővételi joggal rendelkeznek, nem értik, az ÁPV Rt. miért adta át a tulajdonjogot a PAG Rt.­­nek, nehéz helyzetbe hozva a bérlőket. Tiltakozásképpen a je­lenlegi áldatlan állapotok ellen huszonegy aláírással levelet küldtek az ÁPV Rt. felügyelő bi­zottsága elnökének (az azóta lemondott Puskás Sándornak), kérve az eredeti állapot visszaál­lítását, valamint elfogadható la­kásárak megállapítását. Kétségbeesésükben az érin­tettek megkeresték Sződi Imrét, körzetük országgyűlési képvi­selőjét, aki ígérte, a privatizá­ciós miniszterasszonnyal is konzultál a gyapaiak ügyében. Fonyó Lajos, mint települési képviselő erkölcsi kötelességé­nek érezte, hogy segítsen, s pol­gármesteri utasításra szétosz­totta a bérlők között a lakásépí­tési, illetve lakásvásárlási támo­gatás igénybevételére rendsze­resített űrlapokat, hiszen a gya­­paiaknak is jogában áll, hogy az önkormányzattól kölcsönt kér­jenek. A hitel 10-15 éves futam­idejű, kamatmentes, összege 600 ezer Ft-ig teljed. Kapasz­kodót jelent továbbá az ifjú háza­sok támogatása, ezt többen igé­nyelhetik az érintettek közül. A lakóknak vagyonjegyük is A „tisztánlátás” érdekében megkérdeztük Bányai Henriket is, aki ismertette a lakások PAG Rt. tulajdonába kerülésének fentiekből ismert, dokumentu­mokkal tanúsított folyamatát. Az ÁPV Rt.-tői a tulajdonjog­gal együtt az ingatlanvagyont is „örökölte” az Agrárfejlesztő Rt. Ezt megelőzően az ÁPV Rt. igyekezett értékesíteni az omi­nózus otthonokat - sikertele­nül. Jelenleg a PAG Rt. igazgató­­tanácsa úgy döntött, az általa 22 millió Ft-ért megvásárolt ingat­lanvagyont (a két éve az ÁPV Rt. által megbízott ECONOMIX az adásvételi szerződéseket, nem írnak bérleti szerződést, s még azt a tartozást is elengedi az rt. a lakóknak, amely a kifizetetlen bérleti díjak miatt jelentkezett. (Bérleti szerződést a PAG Rt. eddig sem kötött a lakókkal, így azok kötelezettségeit sem rög­zítették.) Az igazgató elmondása sze­rint az Agrárfejlesztő Rt. sokkal konstruktívabb, mint azt a la­kók látják. Az igazgató „bengáli állapotokról” szólt: úgy látja, a lakásokban folyamatosan cseré­lődnek a lakók, de leszögezte: amennyiben az ingatlanokat el­Aggódó tekintetek... Lesz megoldás? HOGY A KILAKOUIAST ELKERÜLJÉL van, jórészt akkora értékben, amennyivel ki tudnák váltani lakásukat - ezeket az Agrárfej­lesztő Rt. nem veszi figyelembe, hivatkozva arra, hogy az állami gazdaság megszűnésével a va­gyonjegyek hatályukat vesztet­ték. Fonyó képviselő azonban olyan máig érvényes rendelet­ről szól, mely szerint ezeket a jegyeket a két fél megállapodá­sának értelmében és annak meg­felelő mértékben bele kell szá­mítani a vételárba - nem lehet kifogás az átalakulás ténye. A gyapaiak tartják álláspont­jukat: a PAG Rt. lakásértékesí­téssel megbízott igazgatója által kezükbe nyomott adásvételi szerződést addig nem hajlan­dók aláírni, míg az ÁPV Rt.-től válasz nem érkezik levelükre. Rt. altat Mértékéit lakásokat es telkeket) eladja, mert képtelen fenntartani azt. Bányai Henrik szerint a tulajdonosnakjogában áll, hogy eldöntse, mit kezd az épületekkel. Hangoztatta a cég szociális ér­zékenységét is: háromszor tár­gyaltak a paksi önkormányzat­tal, hogyan lehetne segíteni az elővételi joggal rendelkező bér­lőket - a felajánlott lehetősé­geket Fonyó Lajos is említette. Bányai elmondta: ha a szerző­désekben megállapított határ­időig nem tudnak üzemi a la­kók (az áfát nem számítva 70 ezertől 120 ezer forintig teljed a jelenlegi bérlemények teljes vé­telára), akkor újabb fizetési ha­táridőt szabnak ki számukra. Ha márciusig sikerül megkötni adják és mégis illegálisan beköl­tözik oda valaki, az számíthat arra, hogy kilakoltatják... Ő nem találja magasnak a két éve felér­tékelt épületek árát, hiszen az­óta 40 százalékkal inflálódott a forint, ennek ellenére nem emeltek az árakon. Bányai Hen­rik szerint az elővételi joggal rendelkezőkön kívül is jelent­kezett a lakásokra vevő. * * * Ha bízni lehet tehát az igazga­tó szavaiban, akkor utcára egyelőre senki nem kerül Gyapán. Ő optimista, számítva a támogatásokra, úgy gondolja, mindenki meg tudja majd vá­sárolni bérleményét, említette azt is: minden megoldást meg­keresnek ennek érdekében... SÓLYA EMMA

Next

/
Thumbnails
Contents