Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-02-28 / 7. szám
Paksi Hírnök 1997. február 28. (5 MEGKÉRDEZTÜK u HARC KEZDŐDIK A HELYI MÉDIUMOKÉRT? INTERJÚ Paks város képviselő-testületének több ülésén szóba került, hogy ideje lenne elkészíttetni egy olyan közvéleménykutatást, amelyik arra világítana rá, hogy miként működnek a helyi közművelődési intézmények és a médiumok. A felmérés elkészítésének egyik prominens szorgalmazója a szocialista párti frakcióhoz tartozó Rósa Géza képviselő. A képviselő-testület döntése értelmében kétmillió forintot különítettek el a költségvetésben erre a célra. ■ Képviselő úr, ön egyetért-e azzal a vélekedéssel, hogy az ön által szorgalmazott és meglehetősen költséges reprezentatív felmérés elsősorban a médiumok, azaz a városi televízió és a Paksi Hírnök kommunikációs erejének felmérésére szolgál és a kulturális intézmények ehhez kapcsolódó vizsgálata csupán az előbbiek takarására szolgáló fügefalevél?- Egyetértek azzal a felvetéssel, hogy a helyi média vizsgálata fontosabb, de miután az említett intézményi kört közpénzekből tartjuk fenn, ezért az egyes döntések meghozatalakor szélesebb kör véleményére kell, hogy hagyatkozzon a városi lakosságot képviselő önkormányzat. Ami a művelődési intézményeket, a könyvtárat, művelődési házat és múzeumot illeti, olyan vélemények is ismertek, hogy fenntartásuk luxus, amivel én személy szerint nem értek egyet. A helyi rádió, televízió és a városi újság, a Hírnök, megítélésénél valóban lehetségesek, sőt fontosak a politikai szempontok is, mert a tájékoztatás a hatalmi struktúra része, ezért fontos azt tudni, hogy ezek az intézmények betöltik-e a nekik szánt szerepet. ■ Ha jól értem akkor arról van szó, hogy a képviselő-testület különböző pártokhoz tartozó és így különböző érdekeket képviselő tagjai azt szeretnék tudni, hogy a rádió, a televízió és az újság közül melyik a befolyásosabb, s ennek tudatában egyfajta harc kezdődhet meg az tv vége felé már érezhető választási kampány megindulása miatt a befolyásért, a közvélemény-kutatási eredmények ismeretében?-Ismerek olyan véleményt, amely arról szól, hogy például a városi televízió jobban kiszolgálja a fenntartói többséghez tartozó képviselőcsoport érdekeit. ■ Hasonló vádak elhangzottak korábban a Paksi Hírnökkel szemben is...- Igen, mi amikor ezt a közvélemény-kutatást szorgalmazzuk, arra szeretnénk választ kapni, hogy a lakosság a tudósításokban eléggé kiegyensúlyozottnak látja-e a vitákat, amelyeket mi a képviselő-testületben folytatunk, bemutatják-e a kisebbségbe szorult véleményeket a többséggel szemben. ■A városi televízió működését mintegy kontrollálandó korábban szó volt arról, hogy létesül egy bizottság, egyfajta médiatanács. Ezzel mi történt?-Ezt a bizonyos médiatanácsot elvetettük, amikor közhasznú társaság lett. Akkor alakult egy felügyelőbizottság és szó volt arról, hogy egy panaszbizottság létesül, ez viszont nem jött létre, valószínű amiatt, hogy az oktatási és kulturális bizottság erről nem tett előterjesztést. ■ Ha már a televízióról esik szó, akkor gondolnak-e a képviselők arra, hogy a viták a testületben rendkívül megnyújtják a közvetítési időt, amelynek tetemes pénz, költségvonzata van és ez szintén a közpénzekből finanszírozott anyagi erőforrás?-Én magam erre még nem gondoltam, de azon gondolkodtam, hogy a vitáink hasznosak-e vagy károsak. Időnként vakvágányokra tévedünk, de a viták azért is fontosak, mert így születnek meg az érdemi, széles körben artikulálódott közös döntések. De arra is gondolni kell, hogy a demokrácia, amely a többpártrendszeren alapul, lényegesen bonyolultabb, mint az egypártrendszer, amelyről tudjuk, hogy zsákutcába vezetett, így a többpártrendszernek, a demokráciának is ára van. Tehát, ha úgy tetszik, akkor ezt a tételt ide kell elkönyvelni. ■Javasolná-e a képviselő úr, azok után, hogy tagja a közvélemény-kutatást koordináló bizottságnak, kerüljön be a kérdőívre kérdésként, hogy a képviselő-testületi munka nézettségi indexe milyen képet mutat?- Nyilvánvaló, hogy nem lenne túl pozitív, mert ez nem egy populáris, szórakoztató műsor. De például dr. Rónaky József képviselő úr javasolta, hogy a testület nézzen szembe önmagával: a kérdőíven a testületi munka megmérettetése is szerepeljen: ezt a képviselő-testület elutasította. ■ Abban az esetben, ha a közvélemény-kutatás eredményeként kiválasztódik egy médium, amelyik a legnagyobb tömegkommunikációs befolyással bír és emiatt a helyi politikusokban ez felértékelődik, akkor megítélése szerint ez milyen következményekkel járhat?-Nem a rangsor a lényeg, hanem a megelégedettség az emberek szempontjából, akik fogyasztói ezeknek a médiumoknak, az elégedetlenségre okot adó gondokat kezelni kell. ■ A jobbító szándékot nem vonom kétségbe, de a felvetés mégis azt sugallja, hogy a pártok arra kíváncsiak, hogy melyik médiumnál érdemes majd a választások idejére kellő befolyást szerezni. Erről van szó?-Azt gondolom, hogy megmérettem! a szavazófülkében kell. Az újságírók szeretik azt hinni, hogy ők csinálják a közvéleményt. ■ Képviselő úr, köszönöm a beszélgetést. K. G. P * * * A közvélemény-kutatás tárgyilagosságát biztosítandó héttagú bizottság áll fel. Tagjai: Gálos István kereszténydemokrata önkormányzati képviselő, Haholt Miklós Paks Városért Mozgalom önkormányzati képviselő, Rósa Géza szocialista párti önkormányzati képviselő, Bodó Katalin, a kömlődi faluház vezetője, Gutái István népművelő, a Paksi Hírnök korábbi főszerkesztője, Szabó Vilmos Béla evangélikus lelkész és Mezősi Árpád pedagógus.
