Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-01-17 / 1. szám
1997. január 17 Paksi Hírnök ÜÜ lókba adásával keletkezteti a fizetési kötelezettséget, s a vevő adólevonási jogát. A már folyamatban levő szerződésekre azonban ez még nem vonatkozik, aki lízingelni szeretne és még 1996. évben megkötni a szerződést, a termék tulajdonba/birtokba adása is megtörténik, továbbra is a régi szabályok szerint adózhatnak.-Áfa-levonás a használt cikkek kereskedelmével kapcsolatban. A vállalkozó két lehetőség közül választhat. Vagy az általános szabályokat választja, vagyis a vevőtől elkért teljes ellenérték után fizeti az áfát, a termék beszerzése után ebben az esetben adólevonási jog nem illeti meg. A „különbözet szerinti adózás” a másik módszer, melynek lényege, hogy az eladó csak az árrés után fizeti meg az áfát. A használt cikk felvásárlásakor! áfát itt sem igényelheti vissza, de nem is fizet a termékután, csak az árrés lesz adóalap. Tehát az a lehetőség mindkét módszernél megszűnik, hogy a felvásárló maga állít ki olyan bizonylatot, ami őt áfa-levonásra feljogosítaná. A vállalkozó egyik módszer alkalmazásánál sem adhat ki áfa-levonásra jogosító számlát. (Tehát a vevő nem tudja az áfát visszaigényelni.)-Változások az áfa-halasztással kapcsolatban. Az egyéni vállalkozók zöme pénzforgalmi nyilvántartást vezet. Számukra eddig adott volt az a lehetőség, hogyha vevőik nem fizettek, a vevői követelésre jutó áfát csak 90 nap elteltével kellett befizetni. Ez a halasztás most 60 napra csökken. Tehát jövőre a ki nem egyenlített vevői számlában szereplő áfát 60 nap után a vállalkozónak meg kell fizetnie. (Az 1996. évi teljesítéseknél még a 90 nap érvényesül, első alkalommal csak az 1997. évi teljesítéseknél kell a 60 napos halasztást alkalmazni.) Szintén az áfa-halasztással kapcsolatos változás, hogy a halasztás akkor is lejár, ha az adózó adózásbeli státusza akként változik, hogy tőle adó már nem követelhető. (1996. évben áfa-körbe tartozó adózó 1997.1. lejével alanyi mentességet választ, ebben az esetben valamennyi követelése után be kell fizetnie az áfát.)-Kártyaolvasó berendezések beszerzésének kedvezményezése. A készpénzforgalom visszaszorítása érdekében a kormány ösztönzi a készpénzhelyettesítő eszközökkel való fizetést. Ezért kedvezményt nyújt az elektronikus kártyaolvasó berendezések egyszeri beszerzéséhez. A kedvezmény mértéke 75 és 2 5 ezer forint közötti és attól függ, ki mikor szerzi be a berendezést. (Minél korábban, annál nagyobb a kedvezmény.)- Fogyasztásiadó-tételek növekményének áfa-kénti befizetése. A kereskedők ezt a sok számolással járó gyakorlatot már az 1996-os évről ismerik, az akkor alkalmazottakhoz hasonlóan kell most is az 1996. évi zárókészletben szereplő egyes termékekre az adót - áfa-ként - bevallani és befizetni, havi bevallóknál február 21-ig, negyedéves bevallóknál április 30-ig.-Alanyi mentes értékhatárok változása. Kétszeresére emelkedett az alanyi mentesség és a fizetővendéglátás esetén alkalmazható átalányadózás választásának értékhatára. 1997. január 1-jétől az alanyi mentes határ -időarányosan-2 millió forint. VÁLTOZÁSOK AZ ADÓZÁS RENDJÉBEN Alapvető változásokat a törvénymódosítás nem eredményezett, a változások lényege, hogy az APEH számára több lehetőség lesz a közterhek beszedésére. A legfontosabb változások: Támogatások visszatartása Szigorodnak az előírások: 1997-től az APEH nemcsak arra való hivau kozással tagadhatja meg költségvetési támogatás kiutalását - beleértve adóvisszaigénylés vagy adó-visszatérítés kifizetését is hogy az igénylőnek az adóhivatali nyilvántartás szerint adótartozása van, hanem akkor is, ha az érintett cég vagy magánszemély a helyi önkormányzattal, a vámhatósággal vagy a társadalombiztosítási alapokkal szemben adós. Erről egyébként magának az adózónak kell informálnia az APEH-et a támogatás igénylésére szolgáló formanyomtatványon. Hiányos vagy hamis információt adó társaságokkal az APEH 200 ezer forint, magánszemélyekkel 100 ezer forint mulasztási bírságot fizettethet. Az adóhatóság nemcsak az érintettől kapott információra támaszkodhat, hanem a társszerveinek, az önkormányzatok, a vámhatóság s a társadalombiztosítási alapok kezelőjének a köztartozás beszedését kezdeményező megkeresésére is. A támogatás jogszerűségének a vizsgálatára az adóhatóságnak 1997- től 30 nap áll majd a rendelkezésére az eddigi 15 nap helyett (adó-viszszatérítés és -visszaigénylés esetén már eddig is 30 nap volt a határidő), s csak úgy tarthat vissza támogatást, ha erről 30 napon belül határozatot hoz (amely 15 napon belül megfellebbezhető, s a fellebbezés halasztó hatályú). A köztartozások fedezeteként viszszatartott támogatást az APEH először a saját nyilvántartásában szereplő adótartozásokra számolja el, majd ha a társszervek pontos információt szolgáltattak a követeléseikről - név, cím, összeg -, ők kerülnek sorra, s csak az ezek után fennmaradó összeg illeti meg a támogatást igénylőt. Az adóhatóság kivételesen eltekinthet a támogatás visszatartásától, ha ezt a támogatást igénylő a köztartozásokról beadott nyilatkozatával együtt kéri, de csak akkor - így a szabály -, ha a támogatás hiányában az adózó gazdasági tevékenysége ellehetetlenülne. Ha valaki tévedésből fizet be adót, az új előírások szerint csak akkor kapja vissza az APEH-től, ha annak nyilvántartásában nincs köztartozása. A késedelmi pótlék nem fog tovább pótlékolódni 1997. január 1-jétől visszaáll az 1994-ig érvényes szabály, hogy késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlék pótlékáról az adóhatóság eddig az adófolyószámla-egyenlegről küldött értesítésében hozott határozatot. Egyébként az 1994 előtti szabály viszszaállításával ezzel maga a folyószámla-határozat is adóhatósági értesítéssé „szelídül”. Az adófolyószámlaegyeztetés eddigi gyakorlata viszont érdemben nem változik. A késedelmi pótlék pótlékolása miatt ez idáig az adótartozás s a pótlék elévülési ideje eltért egymástól. 1997-től, ha a tartozás elévül - mert az adóhatóság a nekijáró adót, bírságot, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatást öt évig nem tudja behajtani —, azzal egy időben a késedelmi pótlék is elévül. TARTOZÁS-ÁTVÁLLALÁS Adótartozás átvállalásához 1997- től csak akkor járulhat hozzá az APEH, ha az eredeti kötelezett kezességet vállal a tartozás átvállalójáért. Ebből következően, ha a tartozást átvállaló nem fizeti meg az adót, az APEH minden további nélkül követelheti a pénzt másodikként az eredeti kötelezettől. Eddig is az APEH engedélyére volt szükség az adótartozás átvállalásához, de ha ezt az engedélyt már kiadta, nem „nyúlhatott vissza” az eredeti kötelezetthez, ami visszaélésekre is lehetőséget kínált. HATÓSÁGOK KÖZTARTOZÁSOKÉRT KÖZÖSEN Az APEH 1997-től arról is megállapodhat a társadalombiztosítási igazgatóságokkal és a vámhatósággal, hogy végrehajtási eljárás keretében beszedi a végrehajtható vám- és tbtartozásokat, illetve fordítva, az APEH végrehajtható tartozásait az épp végrehajtást foganatosító — társszervek „gyűjtik be”. ÖNELLENŐRZÉS Mindössze két esetben lesz lehetőség 1997-től önellenőrzésre, ami a maihoz képest alapos szigorítást jelent. Az egyik eset az, ha az adózó jogszabályba ütköző módon számolta el az adóját, a másik, ha számítási vagy egyéb nyilvánvaló hibát, elírást követett el. Ráadásul egy második bevalláskorrekció az eddiginél többe, a késedelmi pótlék 75 százalékába - ez a jegybanki kamat másfélszerese - kerül majd (eddig az első és a második korrekcióért is 50 százalékot kellett fizetni). Adóbevallás első korrekciójáért önellenőrzési pótlékként továbbra is a jegybanki alapkamat alapján számított összeget kell az adózónak megfizetnie arra a tételre, amelylyel az önellenőrzés miatt megnőtt az adója. Az önellenőrzés rendszerében van egy kedvező változás is: 1997-től az eljárás azzal ér véget, hogy az adózó az újonnan megállapított adófizetési kötelezettségéről készült bevallást benyújtja az adóhatóságnak. Ettől az időponttól mentesül a mulasztási bírság alól, miközben ha adó- vagy önellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, késedelmi pótlékot kell fizetnie. Az eljárás befejezésének tehát nem kritériuma, mint eddig, hogy az érintett az önellenőrzési pótlékot is megfizesse. KIS ÖSSZEGŰ TARTOZÁSOK TÖRLÉSE Az adóhatóság eddig az adónemenként 100 forintot meg nem haladó tartozásokat törölhette automatikusan, 1997-től az 1000 forint alattiakkal teheti (mivel behajtásuk többe kerülne, mint amennyit azon a büdzsékeresne.) ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ MEGBÍZÓLEVÉL Ezen okmány birtokában a revizorok az egész ország területén bármely vállalkozót vizsgálhatnak. Ám ez esetben is kizárólag úgy ellenőrizhetnek, mint a területileg illetékes ellenőrök, vagyis - a próbavásárlást kivéve - nem maradhatnak inkognitóban, az ellenőrzés előtt fel kell mutatniuk a nevükre kiállított, meghatározott ideig érvényes megbízólevelet, a szolgálati és a személyi igazolványukat. Az általános érvényű megbízólevél mindössze háromfajta, kizárólag jelenbeni események vizsgálatára - csupán leltárfelvétre, próbavásárlásra s az adókötelezettséget érintő körülmények ellenőrzésére - jogosít vagyis általános megbízólevéllel nem ellenőrizhető például az egyéni vállalkozó áfa-bevallása vagy könyvvezetése. ÜZLETBEZÁRÁS 1997-től, ha az adóhatóság egy éven belül másodszor kapja azon a vállalkozót, hogy nem tett eleget számla- vagy nyugtaadási kötelezettségének, először 6 napra, másodszor 10-re, azt követően 20 napra zárathatja be a vállalkozó üzletét, műhelyét, telephelyét, miközben első alkalommal legfeljebb 100 ezer forintra, minden további alkalommal az előző kétszeresét meg is büntetheti. (Eddig akkor lehetett az üzletet bezárni, ha az APEH kiderítette, hogy a vállalkozó két éven belül négyszer nem tett eleget számla- vagy nyugtaadási kötelezettségének.) BECSLÉS VAGYONGYARAPODÁS ALAPJÁN Vagyonosodási vizsgálattal egészült ki az ellenőrzési szabályok rendszere. A jövőben ha valaki „nagy lábon él”, az APEH adóbevallását, s ha úgy látja, hogy az életvitel, vagyon nem áll arányban a bevallott jövedelemmel, adóvizsgálatot tarthat.
