Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-02-23 / 7. szám

Paksi Hírnök 1996. február 23. 4 VÁROSKÖRNYÉK FALVAK NEHÉZ HELYZETBEN FÖLDET VEGYENEK! Termőföld eladó! - hirdette a dunaföldvári művelődési központ előcsarnokában a tábla, éppen jól időzítve. A ti­zenhét hektárnyi föld tulajdo­nosa kitűnő ismerője lehet a jelenlegi földviszonyoknak és a földárveréseknek. Bizonyára tudta vagy tapasztalta, hogy ilyenkor nem mindenki jut a hőn áhított földdarabhoz, s ilyenkor már igazán nem is számít, hogy a kárpótlási jegyet mennyiért tudja a tulajdonosa pénzzé tenni. Mert ilyenkor, egy földárverés után - s főleg, ha az köztudott, hogy belátha­tó időn belül az utolsó Duna­­földváron - semmi sem számít, csak a föld. Hogy az így hirdető milyen sikerrel jár - egyéni gondja. Am lehet, hogy nagyon sok csalódott ember egyéni gondja marad, hogy a kárpótlási jegye a nyakán ma­rad. S mert a részvényjegyzés még igazán nem kedvelt az idősebbek körében, s eszükbe sem jut a megmaradt jegyeikért részvényt jegyeztetni, mélysé­gesen csalódottakká válnak. A dunaföldvári február köze­pi földárverésen hatalmas volt az érdeklődés. Két napra hir­dették, de végül egy hosszú, éjszakába nyúló délutáni mű­szak ideje alatt kalapács alá ke­rült a Paksi Állami Gazdaság nagy darab, százkét hektárnyi szántója és huszonnyolc hek­tárnyi erdeje. Csúcsok is szü­lettek, két perc alatt feltor­nászták a licitálók egy erdőrész ezer forintnyi kikiáltási árát öt­venezer forintra és a szántó aranykoronája is volt, hogy tizenkétezer forintért kelt el. Érkeztek jegytulajdonosok Veszprémből, Nógrádból, az ország legtávolabbi részeiről. Ahogy egy fiatalember mond­­j\ ta: „Nekem mindegy, hogy mit veszek, csak megsza­baduljak a kárpódási jegyem­től...” T.sz. Minden év elején hosszan tartó, izgalmas viták előzik meg a települések egész évi gazdálkodását meghatározó költségvetés elkészítését. A ki­sebb települések képviselő-tes­­tületei is hasonló cipőben jár­nak, mint a városok önkor­mányzatai. Szoroznak, oszta­nak - s hogy a végeredmény mit mutat majd? A nagydorogiak - úgy tűnik — kivételes helyzetben vannak. Pinczési László polgármester a költségvetésükre a kiegyensú­lyozott jelzőt használta, ami minden tekintetben megállja a helyét. Összhangba tudták hoz­ni a kiadásaikat a bevételeikkel, nem kell azon gondolkodniuk így, hogy ingatlaneladással jus­sanak plusz jövedelemhez, nem kell számolni a községben különösebb szigorításokkal az intézményekben, s nem is kell felvenniük hitelt arra, hogy eb­ben az évben is működjék a fa­luban minden, mint eddig. Feb­ruár 5-én részben már megtár­gyalta a testületük az 1996-os költségvetést, s egy falugyűlés után a következő testületi ülé-HÍREK A MUNKA VILÁGÁBÓL Megyénkben jelenleg 14 638 a regisztrált munkanélküliek száma, s ez az elmúlt év eleji adattal egyezik meg. A bonyhádi körzetben 1450- en vannak munka nélkül, a 34 üres állással szemben. Bátaszéken és környékén - ez a legkisebb körzet a megyé­ben - a munkanélküliek száma 792, a munkanélküliségi ráta 13,9 százalék és pillanatnyilag 35 betöltésre váró munkahely van. Hosszú idő óta Tamásiban és környékén a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, 17,6 százalék. 3067 állástalanra 16 hely jut, vagyis minden 200 munkanélküli közül egy kap­hat állást. sen, február 19-én tettek pon­tot a téma megtárgyalására. Dunaszentgyörgyön nem ilyen rózsás a helyzet. Húsz­millió forintjuk hiányzik az idei évi költségvetésükből, amit né­hány önkormányzati tulajdon­ban levő ingatlanjuk eladásá­ból próbálnak pótolni. Her­man János polgármester el­mondta, hogy ennek ellenére az intézményekben ugyanolyan színvonalat szeretnének bizto­sítani, mint amilyen az elmúlt évben volt. Habár a spórolás sem idegen tőlük - mert a kény­szer ráviszi őket. Ezért volt az elmúlt hetekben két hét „szén­szünet” az iskolában. A napkö­zi fogadta a gyerekeket, nem maradt ellátatlan senki. A meg­lehetősen nagy költségvetési hiány még korábbról eredeztet­hető, akkortól, amikor az arzé­­nes ivóvíz miatt ki kellett építe­ni a faluban a vezetékes ivóvíz­rendszert. Az akkor felvett hitel kamata meglehetősen magas, a tőketörlesztéssel együtt minden anyagi erejüket leköti. Fejlesz­tésre tehát nem gondolhatnak, esetleg csak később. Egy éve, tavasszal indult a dunaszentgyörgyi Kiss Fe­renc vállalkozása, Ink De­sign néven. Tintasugaras és lé­zernyomtatók, fénymásolók festékkazettáinak feltöltéséhez szükséges tintapatronok gyár­tásával foglalkoznak. A vállalkozás érdekességét az adja, hogy a községben, egyet­len kis irodában - üzemben? - működik, a tulaj és felesége pedig alkalmazottak nélkül dolgozik reggeltől késő estig, így termékeiket nagyon ol­csón, a gyári ár harmadáért tudják értékesíteni. ' Kiss Ferenc Ausztriában ta-Németkér képviselő-testüle­­te február 22-én, lapunk meg­jelenésével egy időben tárgyalja a község idei költségvetését. Pesztericz Alajos polgármes­ter elmondta, hogy az előzetes számítások szerint nyolcmillió forint hiányzik a kasszájukból. Ezt mindenképpen le kell fa­ragni, mégpedig az intézmé­nyek gazdálkodásából. Keve­sebbet kap egy-egy millióval az iskola, az óvoda, a polgármes­teri hivatal, a szociális segély­keret is kétmillióval kevesebb lesz. Hitelt semmiképpen nem akarnak felvenni, hiszen ott a másik, ki nem fizetetlen, amit a gáz bevezetésére kaptak. Hogy a testület miként dönt majd mindezekről, kiderül. Madocsán szintén lapunk megjelenésekor tárgyalja a testület a költségvetést. Mint Szabó József polgármester mondta, náluk is nyolcmillió hiányzik a főösszegből. Hogy hogyan pótolják ezt a hiányt, arról konkrétumokat nem mondott, csupán azt, van né­hány elképzelésük. lálkozott egy szakemberrel, aki megismertette vele a patron­gyártás technikáját. Az üzlet azóta is virágzik, fo­lyamatosan bővül, az érdek­lődés iránta egyre nagyobb. Immár ötven üzleti partne­rük van a megyében - köztük polgármesteri hivatalok, pénz­intézetek, országos hírű cégek is. Hátrány a cég számára, hogy vidéken működik - sok ajtón kellett bekopogtatnia a tulaj­donosnak, mire meggyőzte je­lenlegi megrendelőit - az ol­csóbb jobb, megéri érte Duna­­szentgyörgyre élj önni. S. & T.SZ. KIS VÁLLALKOZÁS DUNASZENTGYÖRGYÖN

Next

/
Thumbnails
Contents