Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-12-20 / 47-48. szám
1996. december 20. Paksi Hírnök 1 •• S KOZELET JÖVŐRE MITŐL LENNE BOLDOG? Év vége közeledtével szinte kivétel nélkül minden ember számadást készít. Megfogalmazza mi történt az elmúlt esztendőben, s mit is vár a következőtől? Szárnyaló fantáziával rendelkezők azon is elméláznak, mi tenné őket boldoggá. Sőt akadnak olyan szerencsések, akiknek mások teszik fel - talán a megvalósulás illúzióját fenntartva - ezt a kérdést. A helyi közélet szereplőinek a Paksi Hírnök biztosította a lehetőséget arra, hogy kívánságaik napvilágot lássanak. A képviselő-testület tagjai a téma iránti érdeklődésük, valamint vérmérsékletük szerint, tetszőleges terjedelemben közölhették lapunk hasábjain, hogy vajon ők mitől is lennének boldogok: Herczeg József polgármester: Az tenne igazán boldoggá, ha a testületben olyan hangulat uralkodna, mint a november-decemberi ülésen. Nem politizálnának vitával, kompromisszumkészséggel, együttműködve dolgoznánk. Dr. Bencsik Lajos: Azzal volnék elégedett, ha az iparés vállalkozásfejlesztés terén a kezdeti konkrét lépések megvalósulhatnának 1997-ben. Erre minden esély meg is van, hiszen a testület legutóbbi ülésén is ezt a célt segítő döntéseket hozott. Ettől még inkább fokozódik a bizalmam, hogy a még hátralévő időszakban teljesülhetnek céljaim. Haholt Miklós: Boldog volnék, ha jövőre csökkenne az infláció mértéke, növekednének a reálbérek, javulna az emberek egészségi állapota és önzetlenebbek volnának közfeladatok végrehajtása tekintetében. És még néhány szót arról, mi is tenne még inkább boldoggá: megértés, érzelmi gazdagság, szeretet, munkahely, életszínvonal-emelkedés, szépülő város. Dr Ferenczy Istvánná: A legigazabb bölcsesség, a szeretet és az, hogy ezt ne titkoljuk egymás előtt. Szinger Ferenc: Boldog akkor volnék, ha visszakapnám a fiamat, ami persze magam is tudom, nem lehet reális cél. Gyönyörű, sikeres évet zártam mind a sport, mind a közélet terén, ám ennek ellenére nem lehetek boldog egy ilyen sebbel a szívemen. Dr Széchenyi Attila alpolgármester: Maradéktalanul elégedett volnék, ha jövőre felszámolhatnánk a hivatal szociális osztályát, rászorulók híján. Emellett, ha terveim még az elkövetkezendő két esztendőben megvalósulhatnának: az otthonápolási szolgálat elnyerné méltó rangját a városban, ápolási otthon létesülhetne és a város-Duna-part közti kapcsolat szorosabb lehetne. Dr Gálos István: Boldog embernek mondhatom magamat, ám ezt csak fokozná, ha lényegesen nagyobb volna az emberek közt a megértés, szeretet, türelem, béke, tolerancia. Úgy érzem, ha fele annyi energiát fordítanánk ezekre, mint az acsarkodásra, mások letiprására, kellemesebb világban élhetnénk. László Imre: Ha összhang volna a testületben, s a tagokat nem hátsó gondolatok, hanem jó döntések meghozatala irányítaná. Szeretném továbbá, ha ugyanilyen összhang uralkodna a továbbiakban is családomban, mint ma. Fonyó Lajos: Akkor volnék boldog, ha nem lenne szükség a hajléktalanszállóra, mert a családok visszafogadnák az otthontalanokat. Ha az emberek életszínvonalát nem a bálás boltok forgalmából lehetne lemérni és ha az emberek problémáikat a megfelelő fórumon, a közmeghallgatáson, nem pedig az utcán beszélnék meg. Faller Dezső: Boldoggá tenne, ha egy sikeres évet zárna cégünk és családom tagjai egészségesek lennének. Mint képviselő azt kívánom, hogy a két évvel ezelőtti célkitűzéseimet maradéktalanul teljesíteni tudjam a még hátralévő időszakban. Rósa Géza: Boldog ember vagyok most is, hiszen kellemes családi légkörben élek, kellemes kollégákkal dolgozok, jó levegőjű városban, szép országban élek. Dr Molnár Klára: Ha körülöttem egy csomó megelégedett, boldog embert láthatnék. Schuckert József: Ha a továbbiakban is együtt tudnánk dolgozni a kormánykoalícióval, hiszen ez, úgy gondolom, az ellenzék pozícióját is erősítené. Nagyon boldog volnék, ha sikerülne céltámogatáshoz jutni a beruházások megvalósításához (pl: kerékpárút) és a családomban mindenki egészséges és sikeres volna. Bor Imre: Boldogságomat a magánéletem határozza meg, a közélet tekintetében örülnék, ha megmaradna a Gesztenyés úti óvoda, elfelejtenénk végre a mellékvízmérő díjat és figyelnének arra, amit mondok. Hajdú János: Globális értelemben, ha valakinek sikerülne emberarcú társadalmi modellt találnia. Itthon: ha a jelenlegi liberál-bolsevik vezetést értékelvű, szociális etikájú, magatartásában a demokratikus elvekhez ragaszkodó kormány követné. Az sem lenne baj, ha az értelmiség végre megtalálná értékközvetítő szerepét. Pakson: ha a Paksi Hírnök nem méricskélné azt, hogy mit tűr még a helyi hatalom. Otthon: ha kialhatnám magam végre. Minden paksi embernek jó egészséget kívánok. Pámer Zoltán: Mint képviselő akkor volnék boldog, ha a városban több lehetőség nyílna munkahelyek teremtésére, bővítésére és a fiatalok megtalálnák megélhetésüket itt, a Duna táján. Magánemberként, ha gyermekeim ilyen jól vagy még jobban tanulnának és családtagjaim egészségesek lennének. Dr Rónaky Józsefet külföldi kiküldetése miatt szerkesztőségünk nem tudta elérni. POZBAi UZLETHAZ SZERELESTECHNIKA ÖRÖMMEL TÖLT EL BENNÜNKET, HOGY 1996-BAN AZ ÖNÖK RENDELKEZÉSÉRE ÁLLHATTUNK. ÍGÉRJÜK, HOGY 1997-BEN IS ÍGY LESZ! BÉKÉS KARÁCSONYT ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KIVANNAK A TULAJDONOSOK ES AZ ÜZLET DOLGOZÓI PAKS, DEÁK F. u. 38. (6-os út mellett)
