Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-12-13 / 46. szám

1996. december 13. Paksi Hírnök S>­IBABAHAZ? r, ha az édesanya úgy dönt, nem ievelni gyermekét a szülést kö­­lyilatkoznia kell lemondási szán­zári Zita, az alapítvány életre hí­­mondása szerint kilenc alkalom­­ídult elő, hogy a gyermekágyas felülbírálta eredeti döntését. Den az örökbefogadók ismer­tek az újszülöttel, s a pszichés telést megelőzendő rendszeresen tátják, gondozhatják őt. olgozott metodika magas foka: a k a kórházból azonnal szülőkhöz :saládi környezetbe. A két fél is­­ymást, adoptálást megelőzően a ó anya meggyőződhet: „a gyer­­jó helyen tudom”, s az alapít­­aládcentrikus hozzáállásával, ba- i segítőkészségével erősítheti az anyát: nem kell rossz lelkiis- 1 szembenéznie, életet, életeket meg. /ári Zita nem tudja megbecsülni, lenleg milyen hosszú is az örökbe szándékozók sora az országos cörzetű szervezetnek, amely ik mindenki méltóságát, akaratát ibe véve segíteni. t örökbeadást preferáló gyermek- i intézetek esetében kizárt, hogy a szülők ismeijék egymás kilétét. Mi több az, hogy va­laha megtudja a gyermek, hogy az őt nevelők nem azonosok vér szerinti szülei­vel az adoptálok felelőssége. A kórházban született csecsemő állami csecsemő­­otthonba kerül, hiszen édes­anyjának két hónapnyi idő áll rendelkezésre, hogy meg­gondolja szándékát. A sok esetben öt-hat év várakozási időt az indokolja, hogy ez idő alatt megmásítja eredeti elképzeléseit, s ugyan nem képes gyermekét magához venni és önerőből felnevelni, azonban jogilag nem mond le róla. A minimális kapcsolattar­tás érvényesülésével (néha látogatja őt és gyakorta ér­deklődik hogylétéről) meg­köti az intézet vezetőinek kezét: nem adható a gyer­mek örökbe. A Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet helyet­tes vezetője nyolcvan-kilencven örökbe fogadni szándékozó szülő regisztrálá­sáról tud intézményénél. Közülük sokan három év alatti, még többen idősebb gyermeket tudnak magukhoz venni. Pedagógiát, pszichológiát ismerő olva­sók számára sokat mondó a hároméves kor, ami a tudat kialakulásában mérföld­kő. Hogy ekkor milyen környezetben, kivel, hogyan él a kis emberpalánta nem kell kommentálni milyen jelentőséggel bír. Az alapítvány pillanatnyilag is azon dolgozik, hogy javítsa a hozzájuk ve­zérelt szülők és leendő nevelők helyze­tét. Babaház kialakítását tervezik, ahol a születést követően a jogi formaságok vé­géig ismerkedhetnek a szülők leendő gyermekükkel. A kislétszámú átmeneti csecsemőház kialakítása sok pénzt igényel. Pályázaton próbálta így az alapítvány pótolni a meglévő erőforrásait újabbakkal, mind­hiába. A magasztos cél állami szinten sü­ket fülekre talált. Tüskék tehát vannak, ám nem kell fél­nünk, amíg azok, akik másként lát­nak, másként éreznek, gondolkod­nak nem adják fel. Pályáznak, házalnak is, hogy másoknak olyasmit adjanak, ami pótolhatatlan. pozbai Ildikó EZ MÁR NEMCSAK EGY Il'SZt RAS... /gyermeket vállalni: felelősség. Sokak számára ép- VJ pen csemetéjük megszületése hívja fel erre a vi­tathatatlan tényre a figyelmet. Az utóbbi évek gazdasági körülményei arra kény­szerítik a fiatalasszonyokat, hogy ne szüljenek. Tendencia azonban, hogy az alacsonyabb iskolá­­zottságú, nehezebb szociális körülmények közt élők nevelnek több gyermeket. Számukra nem csupán a gyermek vegetatív szükségleteinek kielégítése, de az egészségügyi ellátások igénybevétele is probléma. A gyermekgyógyászok évtizedes tapasztalatok alapján meghatározták azon betegségek ellen igénybe vehető oltóanyagok körét, amellyel megakadályoz­ható az apróság életének veszélyeztetettsége. A kórházban, közvetlenül megszületését követően BCG-oltást kap az újszülött, majd három hónapos korában már gyermekbénulás elleni, valamint Di- Per-Te védőoltás, majd a Sabin-cseppek következ­nek. A kisdedeket kanyaró, rózsahimlő ellen, ennél idősebb gyerekeket pedig az iskolában oltják be a tu­domány jelenlegi ismeretei szerint a szóban forgó korosztályra leginkább veszélyes kórok ellen. Emellett vannak olyan védőoltások, amelyeket aján­latosnak tartanak beadatni a gyermekgyógyá­szok. Ezeknek a köre már nem tartozik a társa­dalombiztosítás által finanszírozott anyagok közé, azonban használatuk javítja a betegséggel szembeni ellenállóképességet. Innentől kezdve a csecsemő, kisgyermek egészsége is pénzkérdés. A paksi gyermekorvosok a PEDVAXHIB védőol­tását javasolják leggyakrabban, mely többek között a gennyes agyhártyagyulladásért felelős egy kórokozót semlegesíti, receptre felírva potom 680 forintért. (Lé­tezik egy másik oltóanyag is, hasonló védelmet biz­tosítva, ACTHIB a neve és 300 forint.) Az összeg nem túl magas, azonban nem szabad figyelmen kívül hagy­nunk, hogy az immunitáshoz akár négy alkalommal is meg kell vásárolni. A hepatitis B (fertőző májgyulladás, ami kifejezet­ten a rossz szociális körülményekben élőket sújtja és testnedvekkel teljed) újszülötteknél, ha megmutat­kozott a szülő szervezetében, automatikusan a kór­házban a többi kötelezővel együtt oltják be, egyéb­ként serdülőkorban javasolt. Az ellenszer neve Enge­­rix B, az ára pedig 1430 forint. Ezek a leggyakoribb védőoltások és csak azok. A tetanusz sérüléseknél, külföldi útnál az ÁNTSZ által javasolt oltások és az influenza elleni védőoltás na­gyobb gyerekeknél. A sor persze folytatható, de nem a már említett nehezebb sorsú családoknál. Ismeretes volt, bár jobbára csak a felnőttek körében, hogy gyógyulni egy szűk közösség privilégiuma. Ha már gyermek is szenvedő alanya a pénzte­lenségnek és éppen betegsége kapcsán, arra az ember már szavakat sem talál. POZBAI

Next

/
Thumbnails
Contents