Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-12-13 / 46. szám
1996. december 13. Paksi Hírnök S MATAV Pécsi Távközlési Igazgatóság A MATAV a család összes tagja számára kínál karácsonyi ajándékot! •A legkisebbek karácsonyig minden délután beszélgethetnek a Mikulással a 233-888-as pécsi telefonszámon. &P*...x ^ •Gondoltunk a nagyobb gyerekekre és a telefonkártya-gyűjtőkre is. Nekik szép ajándék a három, karácsonyi köntösbe csomagolt telefonkártya. ... iv •Meglepheti szüleit, távol élő rokonait egy díszes ajándékutalvánnyal, azaz 1000, 3000, 5000 forint értékű beszélgetési díjjal, amely a kedvezményezett távbeszélő számláján előfizetésként jelenik meg. • Milyen jól mutat a karácsonyfa alatt egy szép, számos többletszolgáltatást nyújtó telefonkészülék, amit rögtön használhat is a család. Most részletre vásárolhat minden 10 000 forint értékű végberendezést, 40% előleg befizetés mellett. A további két részlet a következő két havi távbeszélőszámlán kerül kiszámlázásra. •Azok, akik most leadják régi, MATÁV tulajdonú tárcsás készüléküket és helyette korszerű nyomógombos készüléket vásárolnak, részt vesznek januári sorsolásunkon, ahol egy 50 000, egy 20 000 és egy 10 000 impulzus értékű beszélgetés kerül kisorsolásra • Szeretne telefont az üj esztendőben? Már most rendelhet, s ha december 1. és december 20. között beadja igényét, a 3 havi részletfizetési kedvezményen túl - az előleg számla befizetésétől számítva - minden hónapban egészen a bekapcsolásig egy darab 50 egységes telefonkártyát kap ajándékba. Az első részletet csak januárban kell fizetnie! A december 23-i sorsoláson pedig egy 20 000 forint értékű üzenetrögzítős telefont sorsolunk ki valamennyi távközlési centrum űj igénylői között. Bővebb felvilágosításért forduljon a helyi ügyfélszolgálati irodákhoz! Kezdődött Coulomb mesterrel, aki az üveg- i rudakat dörzsölte, aztán Galvani doktor békacombokkal kísérletezett, majd Volta megszerkesztette az első villany telepet, s Edison villanykörtéje a múlt század utolsó harmadában már csak hab volta tortán... * * * A borongás szombat délutánt az egyre magasabb energiaárak miatti spórolás gondolatát félretéve, „már az orromig sem látok” - sóhajtásával kattintva a villanykapcsolón estévé változtatja már négy órakor a család. Átlagos hétvége ez: a családfenntartó a tévé képernyője előtt piheni ki a családfenntartásfáradalmait, a háziasszony sütni készül valami finomat, a kilencéves a számítógép agyát tornáztatja, míg a „nagyobbik” disztingvált zene mellett tankönyvében az elektromosság kóroki szerepét tanulmányozza éppen, amikor.. Szörnyű pillanat és mindenütt sötét... Másodpercekig bamba tekintetek, kitágult pupillák, aztán rádöbbennek: az áram cserbenhagyta őket, azt sem mondta, fapapucs, elment... Következik a ház összes gyertyájának, zseblámpájának tapogatózva keresése - együtt a család, éljen, egy-egy vaksi összeütközés erejéig legalábbis... A civilizáció vívmányának hiánya miatt csak a kilencéves nem esik kétségbe: elemes játékautói ezer színben világítanak, szirénáznak és cirkálnak keresztül-kasul a sötét szobán - ő ott ül köztük, miután kikapcsolta az okos, ám áram nélkül mit sem érő komputerét. A családfenntartó dühös morgások közepette a fürdőszobában keres menedéket, mert víz még van, még meleg, de csak addig, amíg az elektromosO) forróvíztárolóban van elég tartalék belőle... A háziasszony középkort idéző hangulatban gyertya mellett gyúrja a sütemény tésztáját, a „nagyobbik” immár a baktériumok osztályozásáról szóló fejezetet világija meg zseblámpájával, s olvassa káprázó szemekkel, mérgesen, hogy nem lát rendesen és különben is, magnó nélkül nem lehet tanulni. Ötödik családtag is csatlakozik a gyertyások-zseblámpások csapatához - elektromos ÁRAMSZÜNET kapucsengőt szerelt volna fel épp, amikor a technika nélkülözhetetlennek tűnő csodája cserben - és sötétben - hagyta. Ő nyugodt természet, nem esik kétségbe, nem dühöng - akkor sem, mikor rádöbben: a mikrohullámú sütőben nem tudja megmelegíteni a vacsoráját. Telefon cseng -jó jel, gondolják - az utcákon halotti csend és sötétség, de a készülék hanga most megnyugtat: csak a villanyvilágtás szűnt meg, az élet nem... Megkönynyebbülnek: más is kuksol sötétben, mint az a távbeszélések során kiderült; ugyanakkor meg is rettennek kicsit: lehet, akkora a baj, hogy az izgalmasnak ígérkező esti filmről is lemaradnak? A tévé képernyője unottan feketéink, szünetet tart-áramszünetet. Telefon az áramszolgáltató kirendeltségének: segtsenek, sötétben a falu! Fiatalember megnyugtató hanga: hibaelhárítás folyik, minden órák kérdése. A gyertyák lassan csonkig égnek, zseblámpaelemek kimerülőben... A kilencéves is megunta autóinak egyre fáradtabb vijjogását-villogását, ülne vissza a számítógéphez. Sütemény készül, a sütő lángát PB-gáz élteti. A család konyhában tömörül, oda gyűjti a csekély fényt még adó lámpákat, viaszrudakat. Meghitt percek telnek, úgy tetszik, e szombat délután nem csupán a bosszúságok délutánja, hanem alkalom a puritán életmód romantikájának átérzésére is. * * * Két órán át tartott az egyre barátságosabbá váló sötétség, rövid ideig a későn kezdett családi beszélgetés. Százhúsz perc eltelte után újra izzottak a villanykörték volframszálai, vibrált a tévé képernyője, szólt a magnó, dolgozott a visszakapcsolt számítógép, s a fényárban úszó konyhában a háziasszony magára maradt süteményével. Elgondolkodtató: lehet, néha nem kellene a hab a tortára, nem kellene a technika számtalan csodája... Gyertyaláng megvilágtotta arcokban van hiány, meghitt félhomályban beszélgető emberekben, családtagokban, akiknek nincs szükségük áramszünetre, sötétben tapogatózásra ahhoz, hogy egymásra találjanak. -ma-
