Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-01-12 / 1. szám
Paksi Hírnök 1996. január 12. A MI KIS ÜGYEINK MSZP, KONTRA VÖRÖSKERESZT CZINEGE MÁRIA VIHARFELHŐK A Vöröskereszt országos elnöksége a szervezet pénzügyi dolgainak áttekinthetősége érdekében szigorításokat írt elő. A karitatív szervezet támogatásokból és a saját bevételeiből gazdálkodik, bankszámla- és adószámmal rendelkezik - pénzügyi tevékenységet is folytat. 1996. január 2-ig minden Tolna megyében működő Vöröskereszt szervezetnek a szekszárdi Takarékbankhoz kellett utalnia a letéti számlák teljes összegét, az előírásnak megfelelően. Mint Horváth Bélánétól, a megyei Vöröskereszt főkönyvelőjétől megtudtuk, egyedül a paksi szervezet nem tett eleget ennek a kötelezettségének. Az újabb felszólítás után január 5-i határidőt kapott a paksi Vöröskereszt a pénzügyek rendezésére. A főkönyvelő asszony azt is elmondta, hogy erre az intézkedésre azért került sor, mert a pénzügyek ezáltal egyszerűsödtek, ellenőrizhetővé váltak. Azok az emberek, akiknek számára adományokat gyűjtöttek a Vöröskeresztnél, ezután is a szokásos módon juthatnak a pénzhez. így visszatérve Szabó Ferike esetére - a kisfiú ezután is megkaphatja a számára adományozott pénzösszeget. A szokásos módon a paksi kuratóriumhoz kell kérelmét beadni, amit Szekszárdra továbbítanak a döntés után. A megyei Vöröskereszt két napon belül kiküldi a kért összeget. Ízt pedig csak remélni lehet, j\ hogy a paksi Vöröskereszt mielőbb rendezi pénzügyi elmaradását a megyénél, hogy a rászorulók mielőbb hozzájuthassanak pénzükhöz. Íz egykori MSZMP-szék- J\ házban a Dózsa György úton működött - a párttal egy épületben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT), a Hazafias Népfront és a helyi Vöröskereszt városi vezetősége. 1990. január 15-i határidővel a jogutód, az MSZP rendelkezésére kellett volna bocsátani - teljes mértékben - az épületet. A TIT számára időközben biztosítottak helyet, a HNF pedig a választásokat követően megszűnt. A Vöröskereszt egészen 1992. december 10-ig „illegálisan” tartózkodott az épületben, a városi tanács ugyanis nem gondoskodott a szervezet elhelyezéséről. Ezt követően az MSZP Tolna Megyei Szövetsége és a Vöröskereszt megyei vezetősége megállapodást kötött. Az MSZP-nek nem volt joga bérbe adni az épületet (vagy annak részét), mert az a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet tulajdona lett. A megegyezést a felmerülő közmű-, áramfogyasztás és egyéb költségekre kötötték, aszerint, hogy milyen arányban használja az épületet a Vöröskereszt. A megosztás alapján a kiadások 23 százalékát fizette a karitatív szervezet, de bérleti díjat nem fizetett. Az MSZP helyi vezetősége 1995. december 14-én keltezett levelében megkereste Herczeg József polgármestert és Ferencziné Vesztergombi Klárát, a városi Vöröskereszt vezetőjét, hogy a megállapodás értelmében élve jogával 30 napon belül szeretné az egész épületet birtokba venni, tehát gondoskodjanak a szervezet elhelyezéséről. Hogy miért most került sor ennek a levélnek a megírására, arról Fonyó Lajost, az MSZP paksi választókerületének elnökét kérdeztük:- Ez azért most merült fel - mondta Fonyó Lajos -, mert az MSZP jelenlegi taglétszáma Pakson 46 főre emelkedett. Ez jelentős részben nyugdíjasokat jelent. Az egyik célunk az, hogy a pártszervezeten belül szeretnénk létrehozni egy nyugdíjas tagozatot. Ebben a tagozatban kiemelten foglalkoznának a párton belüli nyugdíjasok helyzetével, problémáival, illetve a Pakson és térségében meglévő nyugdíFekvőben... jasklubokkal, szervezetekkel is felvennék a kapcsolatot. Ez egyfajta érdekközvetítés felvállalását is jelentené. — A másik célunk egy vállalkozói tagozat létrehozása. Ez azt jelentené, hogy egy információs központ lenne a vállalkozók számára, illetve azoknak a kezdő vállalkozóknak, akiknek nincsen telephelye és nem tudnak csillagászati összegű bérleti díjat fizetni, itt helyet biztosítanánk. Az MSZP székházában már működik két vállalkozás, egy autósiskola és egy gázzal kapcsolatos betéti társaság. A párt vezetősége úgy fogalmazott, hogy mind a két vállalkozás közösségi igényeket elégít ki, tehát helye van az épületben. Végül is hat év haladékot kapott a Vöröskereszt, de kényelmi okokból nem mozdult és nem kérte, hogy véglegesítsék helyét az épületben. Fonyó Lajos információi szerint a paksi Vöröskereszt tavalyi bevétele - amely többek között árusításból, gépjárművezetéssel kacsolatos .tanfolyamok bevételeiből származott - elérte a félmillió forintot. Ezzel szemben évente kb. ötvenezer forintot fizettek az MSZP-nek. Lapunknak arról van tudomása, hogy a polgármesteri hivatalnak nem kötelessége elhelyezni a Vöröskeresztet, mert az 1990-ben aláírt határozat már elévült. Az MSZP paksi szervezete viszont élni szeretne használati jogával és igényt tart az egész épületre. A döntést tehát a politikusoknak kell meghozni: elhelyezik-e valahol Pakson a Vöröskeresztet vagy sem.
