Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-11-22 / 43. szám
Paksi Hírnök 1996. november 22. HD KULTURÁLIS FIGYELŐ M •• PAKSI TŰKOR PÁKOLITZ ISTVÁNRÓL Októberben a Paksi Tükör harmadik évfolyamának második száma különkiadásként jelent meg. Szomorú apropóként szolgált a kiadvány elkészítéséhez a paksi születésű, hetvenedik életévén túl, Pécsen élve is magát paksinak valló költő, Pákolitz István halála. Az újság címlapja, hátoldala is Pákolitz emlékét idézi régi, megsárgult iratokat juttatva eszünkbe - barna tónusban, jelezvén azt, hogy valami-valaki - elmúlt. A lap oldalain sorra olvashatjuk az egykori költő és munkatársak visszaemlékezéseit, búcsúznak versben, prózában. A szerkesztők tallózva az országszerte - és kisebb pátriánkban megjelenő napi, hetilapok, folyóiratok és köszöntők, méltatások között Pákolitz Istvánnal kapcsolatos „morzsák” után kutattak - így jelenhetett meg Bertha Bulcsú interjúja a költővel, a Kabdebó Lóránt által tolmácsolt születésnapi köszöntő, valamint kisebb-nagyobb írások - több közülük már csupán az életpályát méltatva, a halálhírt közölve. Talán kuriózumként is értékelhetnénk a tanárnőnek, Hanoi Ferencnének Pákolitz munkásságáról 1967-ben írt szakdolgozatát, amely teljes terjedelmében került a lap hasábjaira, bevezetésként magának a költőnek Herczeg Ágneshez írt, a diplomamunkához csatolt észrevételeit bemutatva. Az utolsó oldalakon nem maradhatnak el a város első díszpolgárának a város, a paksiak, a paksi hangulatok, barátok által megihletett versei sem — felidéződnek e sorokban a régi utcák, a régi ismert nevek - találkozhatunk Tumpekkel, a fényképésszel, Bencze Ferenccel, a halásszal, Pach Szepi bácsival - s barangolhatunk képzeletben a „gálicos szőlőtőkék” között is, s a Fő utcán, az „Erzsébet Nagy Szállóval” szemközt... A költő tépelődései, a Jelenkor című folyóiratban napvilágot látott, majd a Paksi Tükörben közzétett válogatás is őrzi a hetvenhét év emlékét éppúgy, mint ezt a különszám, amely hetvenhat oldalnyi Pákolitz Istvánt nyújtott nekünk - mementóként. Sólya „Paks város képviselő-testülete a Dunakömlődi Általános Iskolát nyolc évfolyamos iskolaként működteti mindaddig, amíg a tanulólétszám a 80 főt eléri. Ha a tanulólétszám 80 alá csökken, a 7. és 8. osztályokat Paksra irányítja.” / Így határoztak a városatyák a november 5-i testületi ülésen. Az intézménynek jelenleg 114 tanulója van, a maximális tanulócsoport-létszámokat figyelembe véve 220 lehetne.-Az iskola működtetését azonban nem szabad kizárólag gazdasági szempontoknak alávetni - hangsúlyozta dr. Ferenczy Istvánná, az oktatási, kulturális és sportbizottság elnöke, s ezzel a testület tagjai is egyetértettek. A dunakömlődi templom melletti iskola 1989-ben vált külön a Bezerédj iskolától és lett önálló intézménnyé. Azóta tovább bővült tantermeinek száma. A buszmegállónál található új épületben a második osztályosok kaptak helyet, valamint a korszerű konyha és ebédlő, ahol hiszem, a többi iskola is így van ezzel. Csak éppen nálunk mindez nagyon élesen rajzolódik ki. Ahol meghúzták, hogy 80 a határ, ott egy diák is számít.- Évente 3-4 gyereket íratnak be szüleik paksi iskolába, de ők általában valamely speciális képzést választják. Tavaly egy valaki ment a Balogh Antal Katolikus Iskolába, ketten pedig a Bezerédj balett-, valamint német nemzetiségi nyelv tagozatára. Lehetőség van a 4. osztály elvégzése után a nyolcosztályos gimnáziumban továbbtanulni. Erre egyszer volt példa és sikerült is a diákunk felvételije. Ez egyfelől megelégedéssel tölt el bennünket, másfelől egy kicsit elszomorít, hiszen elvesztettük egy jó tanulónkat.- Nekünk nincs lehetőségünk arra, hogy speciális oktatást nyújtsunk, hiszen egy osztály van évfolyamonként, de mindazokat az eszközöket és feltételeket biztosítani tudjuk, amire a nevelőknek és a gyerekeknek szükségük van. Van számítástechnika-szobánk, ahol négy gép várja a gyerekeket. Első osztálytól tanítjuk a AZ A BŰVÖS NYOLCVAN egyszerre 32 gyerek étkezhet. Innen pár lépés a faluház mellett álló tornaterem, valamint a technikaműhely, ahol még érződik a felújítás utáni friss festékszag. A faluház könyvtárszobájában ottjáriunkkor éppen Gutái István, a Városi Művelődési Központ népművelője tartott mesemondó órát a 4. osztályosoknak. Miszler Jánosné igazgató körbevezet „birodalmán”: - Munka ez itt, kisebb-nagyobb sikerek, amelyekhez hosszú az út. Siker, ha egy gyereket versenyre viszünk, siker egy-egy jó dolgozat, felelet és siker az is, ha a végzős diákjaink a választott iskolába bekerülnek. Tavaly 16 nyolcadikos végzett, közülük nyolcán érettségit adó iskolába mentek és mindenkit az első helyen megjelölt intézménybe vettek fel.- Hozzánk tartozik az óvoda is - folytatja az igazgatónő -, ahol jelenleg 20 tanköteles korú gyerek van. Hogy ebből mennyien fognak jövő ősszel az iskolapadban ülni, nem tudni, előfordulhat, hogy a szülő, esetleg az óvónő kérésére még egy évet az óvodában marad egy-két gyerek. Ebben az évben 11-en iratkoztak be első osztályba. A gyereklétszám várhatóan a következőkben sem fog csökkenni, hiszen, ha egyik évben keveseb ben vannak, azt a másik év kiegészíti. Természetesen nem lehet előre megmondani, hogy hány tanulónk lesz, de azt németet. Az elmúlt évben indult alapfokú nyelvvizsgára felkészítő szakkör. Minden gyerek kivétel nélkül megtanul úszni, részt vesznek a VMK és a Dunakömlődi Faluház által szervezett programokon, a város rendezvényein - és még sorolhatnám. De változatlanul az a meggyőződésem, hogy elsődleges maga a pedagógus, hiszen ő adja át a tudást.- Dolgoztam olyan iskolában, ahol két falu gyerekei is tanultak — emlékszik viszsza Miszler Jánosné. - A fiatalabb szülők igyekeztek közel kerülni az oktatási intézményhez, ezt szem előtt tartva inkább elköltöztek szülőfalujukból. Éppen ezért nem véletlen, hogy minden település ragaszkodik a maga iskolájához, hiszen, ahol ez nincs, ott az élet is megáll.- Nagyon örülnek a szülők, hogy minden marad a régiben - mondja Raffai Istvánná, a szülői munkaközösség elnöke. - Mindkét lányom idejár, egyik 2., másik 5. osztályba. Nem mindegy, hogy mennyit tudnak velük foglalkozni, hányszor szólítják fel őket. Ennek az intézményformának is megvan a maga előnye, jobban oda tudnak figyelni rájuk. Itt a kirándulást sem osztályonként szervezik, hanem az egész iskola megy. Olyan ez, mint egy nagy család. Dunakömlődön nem áll meg az élet, megy tovább... PRÉHÁZI
