Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-11-22 / 43. szám
Paksi Hírnök 1996. november 22. 4 VÁROSI MOZAIK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Dunaföldváron tartották összejövetelüket november Ll-én a területfejlesztési önkormányzati társulásban részes települések polgármesterei. A tizennégy környékbeli önkormányzatot tömörítő szervezet kilenc polgármestere érkezett Nagy Gáborné, a társulás elnökének hívó szavára, hogy megvitassa a kistérségi terület fejlesztésének első lépését. Napirenden szerepelt továbbá a térség fejlesztésére elkülönített pénzösszeg pótlásának megtárgyalása, miután többszöri sikertelenséget követően nemrégiben a megyei területfejlesztési tanács kiírt pályázatán 870 ezer forintot nyert el a térség. A kézhezvétel feltételei közt szerepel azonban, hogy 30%-os önrésszel kell rendelkezni, ami itt mindössze 20%. A dunaföldvári polgármesterasszony körükbe invitálta Faludi Erikát, aki szakmai koordinátori múltja és több magyar térség fejlesztésére kidolgozott terv készítőjeként hasznos tanácsokkal látta el a megjelenteket. Mondandójában a szakember rámutatott arra, hogy a kezdeti legfontosabb lépés ezen a téren a tizennégy település közös érdekének megtalálása, közös célok kitűzése és ehhez szoros együttműködés megvalósítása. Az előadást követően a polgármesterek ismertették a társulás területfejlesztés terén tett eddigi lépeseiről, eredményeiről alkotott véleményüket, az elhangzottakhoz fűződő meglátásaikat. Herczegjózsef, Paks polgármestere hangot adott felháborodásának a tekintetben, hogy a megyei területfejlesztési tanácshoz címzett pályázatok sorra elutasításban részesülnek, ezzel nehezítve a kistérségi társulás munkáját. Pinczési László, Nagydorog polgármestere szavaival élve: hiábavalónak érzi az együttműködést. Ügy gondolja eddigi eredményeik nem túl biztatók (a társulás ez év júniusában alakult), s ha a megye a továbbiakban sem adja tanúbizonyságát segítőkészségének, úgy ő maga további tagságát feleslegesnek ítéli. A polgármesterek többsége a meghívott előadó tanácsait megfontolásra ajánlotta. A bikácsi polgármester, Varga János a vezetése alatt álló település és a környékén lévő más falvakkal elképzelhető együttműködés konkrét lépéseit említette, amikor a falusi turizmust, a népi hagyományok felelevenítését hangsúlyozta. Az ötletek ezt követően özönlöttek, s lassanként a teremben minden település vezetője megegyezett abban, hogy a megyét kikerülve, kizárólag saját maguk erejére támaszkodva, s a meglévő energiákat pályázati eszközökkel kiegészítve folytatják - azaz megkezdik - a munkát. Herczeg József vetette fel, hogy a térség piaci lehetőségeit felmérő tanulmányt is lehetne készíttetni, s erre a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány pályázata, mint kiinduló pont szerepelhetne, valamint Kiss József, bölcskei polgármesterrel együtt ajánlották egy pécsi cég szakembereinek véleménykikérését ez ügyben. A pályázati pénz elnyeréséhez szükséges önrész-kiegészítésről a polgármesterek úgy döntöttek, hogy azt együttesen egészítik ki a kívánt öszszegre. Az első fázis térségünk fejleszl tésére kidolgozott tervben megvalósulni látszik. A dunaföldvári találkozó Herczeg József meglátása szerint is gyümölcsöző volt. POZBAI ILDIKÓ Tisztelt Szerkesztőség! , Eltűntek a romák a közmeghallgatás elől című cikkükhöz szeretnék véleményt nyilvánítani. Az október 30-i testületi ülésről semmit sem tudott a paksi cigányság, mivel hogy nem volt sehol kiplakátolva, senkit sem értesítettek a képviselő tagok. Nem tudom mi okozta a felháborodásukat, hiszen, ha nem tudtunk semmiről sem, így nem lehettünk ott. Az utcán letámadják őket, „hogy hová tették a pénzt”? (kijelentést tették), holott szóba sem állnak az emberrel, a telefonos irodájuk hiába van, soha nem találni ott őket! A képviselő-testület szeretné megvalósítani munkahelyteremtő beruházásait, ami alatt ők kosárfonást és üstkészítést értenek! Nem tudjuk, hogy mi ebben a munkahelyteremtés, mivel hogy kosarat fonni senki nem tud, üstházkészítésre nincs kereslet és nem is tudják megcsinálni. Véleményük szerint erre évi egymillió forintra lenne szükségük és ebbe a tiszteletdíjukat is beleszámolták! Holott érte semmit sem tesznek. A tizenkilencezer forintos kamat azért maradt meg, mert nem költöttek a cigányokra. Itt is a maguk hasznát nézik, mert már ők maguk között eldöntötték a 13. havi tiszteletdíjukat. A december 6-i fenyőünnepély elmarad és a harkányi kirándulás is, mert 14 év alatti gyerekeknek 500 Ft-ot osztanak ki (vásárlási utalványban). A következő hozzászólásom még annyi lenne, hogy nyáron szerettünk volna elmenni egy egynapos nyaralásra, de a Berki Elemér azt mondta, neki erre nincs pénze és ő nem szégyeníti magát a paksi oláh cigányokkal! Pedig a költség felét kifizettük volna. De mi fogadtunk a saját Paksi Hírnök 7030 PAKS Pf. 25. pénzünkön autóbuszt, kettőt is, és elmentünk a gyermekeinkkel a Balatonra! Az Erzsébet Szállónál a cigányság 90%-a nem tüntetett, hanem követelte, hogy számoljanak be eddigi munkájukról, hogy mire ment el a cigányság pénze! Választ erre a polgármester úr jelenlétében nem kaptunk. A Szili István képviselő tag az ajtóban állt, mert szégyelli magyar létére, hogy ő a cigányok képviselő tagja. De a cigányság után a tiszteletdíjat nem szégyelli felvenni. Ennyit a képviselő tagok munkájáról, mire veszik fel a tiszteletdíjat. Annyira meg vagyunk a cigány elnökünk munkájával elégedve, hogy lemondásra szólítottuk fel! Hogy nincs semmi szükségünk a munkájára, mivel hogy előnyünk nincs, de hátrányunk az van bőven, mert a nem cigány emberek az utcákon jót nevetnek rajtunk és azt a véleményt mondják, hogy a paksi cigányoknak nagyon jó a soruk, mert az elnökük nagyon sokat segít rajtuk. Ez a cikk még egy okot ad arra, hogy jobban utáljanak az emberek bennünket! Kérem a tisztelt szerkesztőséget, hogy levelemet közölje a Paksi Hírnökben. Hadd tudják meg az emberek az igazságot. Kérem önöket nevemet és címemet közöljék. Továbbra is maradok hűséges olvasójuk! Paks, 1996. november 12. Tisztelettel: Kiss Zoltánné Paks, Kereszt u. 19.
