Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-11-01 / 40. szám

Paksi Hírnök 1996. november 1. 4 VÁROSI MOZAIK VENDEG: SOOS KAROLY ATTIU TÍZÉVES A NEVELÉSI TANÁCSADÓ Minden érdeklődőt szere­tettel várnak a paksi Nevelési Tanácsadó jubileumi ünnep­ségére és az ezen belül meg­rendezendő szakmai délután­ra, amelyet november 6-án délután 13 órától kezdődően tartanak a Duna Szállóban. A szakmai délután prog­ramja: 13.00: Radnótiné Barna Éva, a paksi Nevelési Tanács­adó megbízott vezetőjé­nek megnyitója. 13.05: Herczeg József Paks város polgármesterének ünnepi köszöntője. 13.15: Dr. Gerőné Babina Jusztina gyógypedagógus, pszichopedagógus, a Mar­cali Nevelési Tanácsadó ve­zetője, a Nevelési Tanács­adók Dunántúli Egyesüle­te elnökének bevezetője: A nevelési tanácsadók rö­vid története; helye és szerepe az oktatás rend­szerében címmel. 13.30: Szvatkó Anna, a IX. kerületi Nevelési Tanács­adó pszichológusának elő­adása: A szenzoros integ­rációs terápia alkalmazási lehetőségei a prevenció­ban és a redukációban címmel. 14.45: Szünet. 15.00: Dr. Páli Judit főiskolai docens előadása: A játék értelmezésének lehetősé­gei a fejlődéssel és a fej­lesztéssel kapcsolatban címmel. Az előadásokat filmvetítés szemlélteti. 16.15: Szabad konzultáció az előadókkal. 12.30-17.00: Játékbemutató a Duna Szálló előcsarno­kában a Discovery Toys ké­pességfejlesztő játékokból. (A játékok a helyszínen megrendelhetők, illetve megvásárolhatók.) A Liberális Klub október 24- re szóló meghívásának tett eleget Soós Károly Attila országgyűlési képviselő, az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium közelmúltban lemon­dott politikai államtitkára. A „Gazdaságpolitika és árny­oldalai” című előadást Bor Im­re, a helyi SZDSZ szervezetet képviselő házigazda nyitotta meg a Városi Művelődési Köz­pont egyik klubtermében és megfogalmazta az első, sokak kíváncsiságával találkozó kér­dést: mi volt az oka hirtelen tá­vozásának, avagy ráérzett-e a botrány közeledtére? Soós Károly Attila válaszában leszögezte: nem volt tudomása a Tocsik-ügyről. A sorozatos miniszterváltás, ami szükség­szerűen irányváltással is együtt járt, számára követhetetlen volt és a legutóbbi - Suchmann Ta­más - ipari miniszter gazdasági kérdésekben képviselt állás­pontjával képtelen volt azono­sulni. Legjobb - az egyetlen jó - megoldást abban látta, ha megválik posztjától. A gazdaság állapotáról úgy vélekedett, hogy a közvéle­ménnyel szemben korántsem katasztrofális a helyzet. Ered­ményesnek ítélte a Bokros-cso­mag intézkedéseit követő vi­szonylagos egyensúlyt és emel­lett sikernek könyvelte el a nagyarányú külföldi tőkebe­áramlást. Kérdésekre válaszol­va elmondta: a magyar ipar helyzete nem ad okot derűre. Sok területet, sőt ágazatot vál­ság fenyeget, megszűnt a ma­gyar ipar mesterséges védelme. Mindez új iparpolitika kidol­gozására ösztönzi a kormány­zatot. Ez folyamatban van. Haholt Miklós, az erőmű műszakos dolgozói érdekvé­delmi szervezetének vezetője kérdésére, miszerint lát-e esélyt a paksi atomerőmű továbbfej­lesztésére, Soós Károly Attila úgy válaszolt, fontosnak tartja, hogy a nukleáris energia fel­­használását bővítse az ország, s hogy mindez Pakson történjék: nem kifogásolható. A további­akban elmondta, az energia­szektorban várható áremelések elhalasztása politikai meggon­dolás, de előbb-utóbb ehhez az eszközhöz kell folyamodni. Előadása végén Bor Imre fel­kérte a politikust, ismertesse véleményét a koalíció jövőjével kapcsolatban. Soós Károly Atti­la szerint az MSZP-SZDSZ kap­csolatában érdemleges változást nem okozhat a Tocsik-botrány, a koalíció ugyanolyan jó és ugyanolyan rossz, mint egy hó­nappal korábban. Nem kevés iróniával hozzáfűzte: egyetlen partner sem korrupcióbiztos. A mintegy két órán át tartó előadást Bor Imre képviselő az­zal zárta, hogy terveik szerint november 21-én ismét lesz Pakson liberális találkozó. POZBAI ILDIKÓ Nyertünk egy órát az el­múlt hét végén. Igaz, megtehettük volna mind­ezt egy hónappal ezelőtt is, ám az európaivá válásnak vannak bizonyos „íratlan” követelményei, ahogy azt hozzáértő „európatológusok” nyilatkozzák. így aztán kö­zelebb kerülhettünk - mini­mum egy hónappal - uniós tagságunk időpontjához. És persze reményeink sze­rint ezzel az időnyereséggel számos, már tagországhoz is. Ma, 1996-ban két órára Moszkvától - még mindig -és egy fél napra - nem téve­dés, nap a mértékegység, nem fényév - az áhított új vi­lágtól. Sokat tettünk mindannyi-KEITEG... an vasárnap, szinte észre­vétlenül, egyetlen mozdulat­tal: három óráról kettőre állí­tottuk Paljot típusú csörgő­óránkat, egyetértésben. A feltételnek eleget tettünk, nyugodtan fordulhattunk má­sik oldalunkra, édesebben esett az alvás, csak azok vir­­rasztottak talán, akik formál­ták magukban a kérdést, mi­ért nem sikerült ezt a kéz­mozdulatot korábban megej­tenünk? Válasz persze nincs, helyet­te jön az édes álom, ha mindent sorjában, észre­vétlenül, egyetlen kézmozdu­lattal megteszünk, talán kö­zelebb kerülünk - a jelenlegi helyzetet szemlélve nagy bra­vúrral - az európaiság esz­ményéhez. Szép álmokat, mindnyájunknak. -p-

Next

/
Thumbnails
Contents