Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-10-18 / 38. szám

1996. október 18. Paksi Hírnök ÜÜ MÉRGES GOMBA - AJÁNDÉKBA? Csapadékos volt a nyár és esős az ősz is, ez az időjá­rás kedvez a gombáknak - ám nemcsak azok szaporodtak el, hanem az általuk okozott mérgezések is. Pakson az idén egy esetben jelentkeztek az ÁNTSZ-nél mérgezés gyanújá­val - ám a gyanú nem igazoló­dott be, a tüneteket nem a gombát oxin okozta. Nagy Ldszlóné, az ÁNTSZ helyi közegészségügyi felügye­lője elmondta, hogy a gomba táplálkozástani szempontból - értékes fehérjéi, magas rosttar­talma miatt - rendkívül fontos étel, honfitársaink mégis igen keveset - hatodát fogyasztják annak a mennyiségnek, mint amennyit a nyugati országok­ban élők elköltenek. Mindez annak tulajdonítható, hogy az emberek félnek tőle, nem is­merik eléggé a gombafajtákat. Probléma a szabadon termők leszedéséből, elfogyasztásából adódhat, ám, ha ezeket szakér­tővel megvizsgáltatják, nem le­het gond. A paksi piacon min­den kedden és pénteken reggel 6-tól 10 óráig megtalálhatják Hum Petemét, aki este 6 után Kossuth utcai lakásán is fo­gadja a bizonytalanokat:- Hat-nyolc piaci árus rend­szeresen jön hozzám, ők már ismerik a gombákat, de az álta­lam kiadott igazolás nélkül, amely csak egy napra és egy helyszínre érvényes, nem áru­síthatják itt ők sem a kalaposo­kat. Vannak, akik válogatás nél­kül, zsákszám szedik, el is ajándékozzák a gombákat anél-MIT TEGYEN az „áldozat”, aki mérges gom­bából készült pörköltet va­csorázott? Enyhébb esetben a tünetek 2—3 órán belül je­lentkeznek, ű gyilkos galócá­nál a lappangási idő három nap - és ez a legveszélyesebb, hiszen a toxinok ez idő alatt felszívódnak. Fontos, hogy mintákkal tudjunk szolgálni az orvos számára a megfelelő kezelés érdekében. A gombával csínján kell bán­ni akkor is, ha kiderült, nem mérges - 24 óránál tovább még hűtőszekrényben sem tárolható, s ha később esz­­szük, mint főztük, hűtés után újra forralni kell az ételt. ml, hogy tudnák, mérgezők-e? Nem szabad elfogadni ezeket addig, amíg szakértő nem látta. Könnyű összetéveszteni a mér­gezőt az ártalmatlannal, hiszen hasonlítanak egymásra, egy helyen teremnek - úgy mint a gyilkos galóca és a tarlógomba is - tájékoztat a szakember. Hum Pétemétől megtudtuk: sokan felkeresik őt azért, hogy megtanulják tőle, melyik kala­pos ehető, ám ez a módszer el­méleti tudás hiányában nem vezet sikerhez. A szakértő hi­bának tartja, ha a kételkedők nem mutatják be az összes le­szedett gombát, hanem csak egy-két példányát, mondván, a többi ugyanolyan - ez az emlí­tett megtévesztő hasonlóság miatt egyáltalán nem biztos...-Felelősek vagyunk a gyer­mekeinkért is - mondja Nagy Lászlóné - gyakori eset, hogy az óvodákban, játszótereken termő gombákat leszakítják, megeszik. Meg kell tanítani nekik is, hogy ez veszélyes. Környékünkön nagyon sok fajta gomba megterem, a leg­különfélébb helyeken találha­tunk őzlábgombát, szegfűgom­bát, s a legveszélyesebbek kö­zül a fakósárga tölcsérgombát is. Hum Pétemé szomorúan meséli tapasztalatait a paksiak gombaszedési kultúrájáról - il­letve annak hiányáról, hiszen tapossák, százszámra tépik eze­ket az értékes növényeket, ame­lyek- természetesen azzal a ga­ranciával, hogy ehetőek - sok­kal olcsóbbak, ám ugyanolyan táplálóak, mint az állati húsok. Ki tudja, lehet, hogy a gom­­, báéajövő? SÓLYA EMMA KINEK MI TETSZIK... A FABI PIACON is bőséges a választék, jó a felhozatal a különféle gyü­mölcsökből, így az almából is, de van választék, kínálat paprikából, burgonyából is. És az árak? Nos, arról inkább jobb nem beszélni, talán nem is nézik sokan, hiszen egyre inkább kiló helyett né­hány darabot vesznek al­mából, körtéből. A befőzések ideje egyre inkább lejár, a lekvárból így is van elég... PAKSI HATÁR Sokéves kitartó mun­ka eredményeként megjelent „A paksi határ növényvilága” című könyv. Voigt Wilfried Németország­ból hazánkba települt, Pakson élő amatőr bio­lógus és Farkas Sándor kitartó munkáját dicséri a színes ké­pekkel illusztrált kiadvány. A könyv először bemutatja Paks földrajzi adottságait, majd el­kalauzol a védett növények vi­lágába. Sokan talán nem is tudják, hogy Paks ege alatt mennyi aprócska kis virág bontogatja szirmait. Évszakonként min­den előforduló növénykét számba vesz az író, bemutatva az Ürgemező, a cseresznyési láprétek, a Vörösmalmi-völgy a Hegyespuszta környékét és az imsósi erdőt, gondosan ügyelve a leírásnál, hogy a lai­kus ember is felismerhesse a természetben járva a környe­zetünk növényeit. Segítségként színes fotókat láthatunk a képmellék­letben. A könyv szerzője harminchét védett növényfajt is ismertet és ennek eszmei ér­tékét, bízva abban, hogy ki­rándulásaink során talán nem szedjük vázába az értékes vi­rágokat. Vártuk már ezt a könyvet és büszkén mondhatjuk, szép munkát tartunk kezünkben. A könyv jó példa arra, hogy megtanuljuk környezetünk növényvilágát, hogy felkelt­sék a természet iránti érdek­lődést. A könyv ezer példányban jelent meg a paksi önkor­mányzat és az atomerő­mű támogatásával. Lapunk megjelenésével egy időben ta­lán már az üzletekben is meg­vásárolható lesz. (ESE)

Next

/
Thumbnails
Contents