Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-10-18 / 38. szám

1996. október 18. Paksi Hírnök 1 VERSENYHELYZETBEN Mint ismeretes az erőműben elvégzendő szolgáltatási munkákra négy kft. alakult meg. A kft. megalakulásáról Nagy Istvánnét, a Paksi Atomerőmű Rt. közgazdasági ve­zérigazgató-helyettesét kérdeztük. A tulajdonos megfogalmazta azon igényét, hogy az erőmű mind teljesebb mértékben a villamos energia termelésével foglalkozzon és minden egyéb tevékenységet próbáljon meg a piacról bizto­sítani.- Feltérképeztük, hogy az alaptevékenységen kívül mi­lyen tevékenységekkel foglal­kozunk és ez nagyon sok volt. Szolgáltatási, szállítási, egész­ségügyi, nyomdai, őrzés-véde­lem és még jó néhány olyan feladatot láttunk el, amelyet ma a piacról is be lehet sze­rezni.- Ezeket a tulajdonosi aka­ratnak megfelelően folyamato­san, apránként „kerítésen kí­vülre” kell helyezni. Hogy mi­lyen formában, az függ a tevé­kenységjellegétől és függ attól, hogy az adott eszközök kapa­citását milyen mértékben köti le az erőmű.- Két tevékenységet helyez­tünk ki úgy, hogy nincs az erő­műnek benne tulajdonosi há­nyada és két kft. alakult meg oly módon, hogy az egyikben negyvenkilenc, a másikban öt­venegy százalék a tulajdoni hányad. A megalakult vállal­kozásokkal együttműködési és vállalkozási szerződéseket kötöttünk, amiben rögzítet­tük, hogy három évig tevé­kenységükre igényt tartunk, ők viszont vállalták, hogy meg­felelő minőségben és a kívánt mennyiségben teljesítenek. A szerződéseket fel lehet bonta­ni, de csak ha bármelyik fél megszegi az abban foglalta­kat. Elképzeléseink szerint három év után lehetőségünk lesz a megalakult vállalkozá­sokat versenyeztetni és remél­jük, hogy a versenyből ők kerülnek ki győztesen.-Hogyan fogadták ezt a formát a dolgozók és nem ér­­zik-e hátrányban magukat?- Nem volt osztatlan és egy­értelmű a siker. Hogy benn­maradtunk a kft.-kben tulaj­donosként, ennek az is oka volt, hogy reméltük a dolgo­zók nagyobb bizalommal fog­nak tekinteni egy olyan kft. létrehozására, ahol az erőmű is kockáztatja a vagyonát. A dolgozók két módon kerül­hettek át a vállalkozásba.- Egyik mód a dolgozó el­határozásától függően az volt, hogy tulajdonosként részt vesz a kft. munkájában. Eh­hez a PA Rt. annyiban tudott hozzájárulni, hogy közös meg­egyezéssel történő munkavi­szony megszüntetését össze­kötötte a végkielégítés egy részének kifizetésével. Cseré­ben a dolgozó elszenvedi azt a jogkövetkezményt, hogy a PA Rt. kollektív szerződésében és munkaszerződésében dekla­ráltjogai nem illetik meg min­den tekintetben.- A másik módja a mun­kajogi jogutódlás volt, mely­nek lényege, hogy a dolgozók a kollektív szerződésben és a munkaszerződésben megha­tározott juttatásokat továbbra is kapják és ehhez párosul az erőmű hároméves fizetési ga­ranciája.- Félreértések, félrevezeté­sek következtében a dolgozók egy része sajnos nem igazán az alternatívákkal foglalkozott, hanem a környezet negatív ta­pasztalataira hivatkozva el­zárkózott az együttgondol­kodás elől, míg mások csak egy dologra figyeltek, arra, hogy továbbra is legyen mun­kájuk. Szerencsére a dolgozók csaknem huszonöt százalé­kában a vállalat tulajdonosi partnerre talált. Ők azok, akik pénzüket is hajlandók voltak kockáztatni és a változásban a lehetőségeket keresték, nem pedig a nehézségeket.- Milyen kft. megalakulása várható még?-Most egyelőre az igazga­tóság úgy döntött, hogy az eddigi eredményeket kell ki­elemezni, a felmerült problé­mákra megoldást kell találni. A közeljövőben csak abban az esetben alakulnak további vál­lalkozások, ha erre önként je­lentkezők vannak és ez egy­beesik a PA Rt. érdekeivel. Je­lenleg az informatika terén tu­dok ilyen kezdeményezésről.-A kivitelező cégek mennyire látják kárát az itteni változások­nak?-Nagy horderejű változás ezen a téren egyelőre nem érzékelhető. Az persze biztos, hogy egyes vállalkozók ezt úgy élik meg joggal, hogy sza­porodik a potenciális verseny­társak létszáma és ezáltal éle­sedik a piaci verseny.- Ez nem idegen céljaink­tól, hiszen három év múlva az érintett területeken valódi pia­ci viszonyokat remélünk.-seregély-HOGYAN LÁTJÁK? Az atomerőmű területén dolgozó néhány kivitelező céget is megkérdeztünk, ők hogyan látják a jelenlegi helyzetet. Kopp Antal, a Vegyépszer főmérnöke elmondta, őket nem érinti, hiszen nem olyan területen dolgoznak, ahol az új kft. megjelenése veszélyt jelentene. A minő­ségi munka és a határidők betartása továbbra is fontos szerepet kap. Régóta nem volt létszámleépítés a cégnél és fiatal a szakmunkásgárda, ahol bármilyen helyzetben megállja a helyét. Fritz Mihály, a Merlin- Gerin Vertesz kirendeltség­vezetője még nem tudja mennyire érintí a cégét, pontos információjuk nincs. Vállalatuk villamos ipari cég és bíznak abban, hogy je­lentős törést nem okoz. A Dunacenter ügyvezető igazgatója, dr. Húsé István szerint cége számos referen­ciával bír, úgy érzi vannak munkák, amelyeket meg tudnak szerezni és megfelelő módon ezt el is tudják vé­gezni. Készek bármilyen kompromisszumos megol­dásra is, amely esetleges munkák kivitelezésénél mindkét fél számára elő­nyös. * * * A kivitelező cégek biza­kodva tekintenek a jövő felé a legtöbben úgy vélik, a pri­vatizáció nem hoz akkora változást, hogy vállalatuk nehéz helyzetbe kerüljön.

Next

/
Thumbnails
Contents