Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-10-11 / 37. szám
1996. október 11. Paksi Hírnök Az előterjesztést véleményező oktatási, kulturális és sportbizottság, valamint az egészségügyi és szociális bizottság a csatlakozást támogatta, míg a gazdasági bizottság Néber Tibor meghallgatását követően kívánt véleményt alkotni. Nem várt méretű vitát váltott ki az előterjesztés. Bor Imre rámutatott, hogy a városban már négy esztendeje működő diákönkormányzat hatékonyan képviseli az ifjúsági érdekeit, pályázati feltételeknek Paks immár negyedik éve megfelel, Így, noha pénzügyi vonzata nincsen, a csatlakozást indokolaúannak tekinti. Dr. Rónaky József azon gyanújának adott hangot, miszerint a megye kötelező feladatokat hárít a városokra, ezenkívül az előterjesztést nem tekintette érdemben tárgyalhatónak és kérte, azt vegyék le a napirendről. Ezt a javaslatát a testület elutasította. Több képviselő, így dr. Ferenczy Istvánná, Pámer Zoltán rámutatott, ha nincsen anyagi elkötelezettség és jó célt szolgál a szervezet, úgy csatlakozzon Paks is hozzá. Az időközben meglehetősen nagy feszültséget teremtő vitában Hajdú János képviselő rámutatott, hogy az önszerveződés lényege a saját kezdeményezés volna és ez idáig a diákságot erről a kérdésről nem kérdezte senki. Többen egyetértettek végül Bor Imre azon meglátásával, miszerint ez a szerveződés nem önszerveződés. A képviselő-testület a hoszszas vita után nem támogatta a határozati javaslatot. TELEPAKS - MÁSODSZOR A TelePaks Kht. szolgáltatási szerződésének és üzleti szabályzatának jóváhagyása is terítékre került az október eleji testületi ülésen. A véleményező gazdasági bizottság elnöke, dr. Bencsik Lajos apróbb módosításokkal § a szolgáltatási szerződést elfogadásra ajánlotta, míg az üzleti tervet annak tartalmi hiányosságai miatt elutasították. Koós Attila a képviselők kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a tv nonprofit szervezetként esetleges nyereségét a műsorszolgáltatás javítására forgatja vissza. Az engedélyezett harminchét óra sugárzási időben a lehető legszínesebb műsorajánlattal jelentkeznek. (Ezt jelenti a Koós Attila megfogalmazásában a képviselők számára a vita során sokáig érthetetlen „átjárható közélet” fogalma.) Dr. Rónaky József rámutatott, hogy miután a televízió új székházába költözött, a lakótelepen élők nem láthatják műsorait. Koós Attila tájékoztatott arról, hogy jelenleg mindössze az óvárosban, a paksi tévé vonzáskörzetében látható az adás, ennek műszaki okai vannak, melynek kijavítása immár egy éve esedékes volna. Dr. Rónaky József kijelentette, hogy amennyiben a tele-Ahelyi poliükai pártok és szervezetek gyűjtéséből ötletbörzét tervez létrehozni a képviselő-testület annak a megvitatására, hogy a jövő évi költségvetés kiadási fejezetében milyen tételek szerepeljenek. Mielőtt erre sor kerülne, megkérdeztük az „utca emberét”, vajon ő maga mit tenne a város pénzével, vagyis milyen közfeladatokat valósítana meg a rendelkezésre álló öszszeggel. Bach János úgy gondolja, hogy a város fejlesztésére nagyobb gondot kellene fordítani. „Munkahelyeket kellene teremteni a paksi fiatalok számára, amire családot alapíthatnak, otthont teremthetnek. Én magam rokkantnyugdíjas vagyok, otthon gazdálkodásból származó kis jövedelemmel egészítem vízió a lakótelepen „zökkenőmentesen” volt képes sugározni, úgy módosító indítványként terjeszti a testület elé, hogy költözzön oda vissza. A javaslatot három igen szavazat mellett utasította el a városvezetés. Bor Imre számtalan szakmai hibára hívta fel az üzleti terv készítőjének, Koós Attilának figyelmét és azt kérte, hogy a jövőben szakértővel készíttesse el a kért anyagot. Hajdú János úgy látja, hogy a televízió főszerkesztőjének nem feladata üzleti tervek készítése, a képviselőknek pedig nem szorosan vett kötelezettsége a főszerkesztő közgazdaság) képzettségének ellenőrzése. Javasolta, hogy amenynyiben a tv nem pazarol, úgy a tervet fogadják el. Pámer Zoltán végül felhívta képviselőtársai figyelmét arra, hogy az üzleti tervet meghatározott időintervallumon belül a cégbírósághoz kell benyújtani. Áthidaló megoldásként pedig javasolta, hogy ki a meglévőt és csak egészséget kívánok a magamfajtának.” Farkas Ferencné igazán az utca embere. Utcai zöldségárusként nemcsak látja, de ismeri is az elhaladó emberek véleményét. Ő maga úgy gondolja, hogy „az utak, járdák rendbetétele volna a legfontosabb feladat. A gyermekintézményeken pedig egyáltalán nem volna szabad spórolni, csakúgy, mint a Pakson meglehetősen alacsony szintű egészségügyi ellátáson”-véli. Bedő Imréné nem csupán azt fogalmazta meg, mi is az, ami több pénzt igényelne, de a megtakarítás forrását is ismeri. ,A sportra jóval kevesebbet költenék és az iskolákra, ezen belül az oktatókra sokkal többet. Jól fizetett tanárok magasabb színvonalú oktatást tudnának biztosítani.” Koós Attila készítsen több évre szóló tervet, a jelenlegit pedig továbbítsák bejegyzésre a cégbíróság felé. A képviselő-testület a határozatijavaslatot elfogadta. ERZSÉBET SZÁLLÓ A testület utolsó napirendi pontként Fonyó Lajos előterjesztését fogadta el, amelyben az Erzsébet Szálló városházzá alakításáról szóló tervpályázat kiírásátjavasolta. Eszerint november 30-ra tervpályázat kiírásával bízta meg a testület a polgármestert és ezzel együtt a Deák-ház képtárrá alakítására is november 30-ig kiírja a tervpályázatot. * * * A képviselő-testület éjszakába nyúló ülését zárt tárgyalással fejezte be. A testületi ülésről tudósítottak: Pozbai Ildikó, Seregély Erzsébet, Sólya Emma. Tellné Damai Tímea úgy gondolja, hogy Paksnak is kijár egy „igazán nagy áruház, ahol mindent egy helyen meg lehet vásárolni. Főként akkor, amikor ezt már az OMV-kút melletti téren évek óta tervezik, házakat bontottak le, de helyére nem került még semmi. A városnak ezenkívül rendben kellene tartania középületeit, önkormányzati tulajdonú épületeit, ez mégiscsak mutatná, hogy van gazdájuk. ” Váczi Györgyné a régi városrész rendbe tételére költené jövőre. „Az óváros is Paks része, amit nem szabadna elfelejteni. Parkosítani lehetne, utakat kellene bővíteni a hidegvölgyi területen, s ha ez a lakók feladata, úgy érdekeltté kellene őket tenni környezetük rendben tartására, ha másként nem megy rendeletben szólni erről. Ezenkívül sok még a városban az elhanyagolt közterület, mely rontja a város összképét.”-pozbai-ÖTLETBÖRZE
