Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-09-13 / 33. szám

Paksi Hírnök 1996. szeptember 13. (5 NYARALTAK... AKTUÁLIS GÓLYATÁBOROK Ezen a héten tartotta gólyatá­borát az energetikai főis­kola. A tábor keretében a leendő hallgatók megismer­kedtek az intézménnyel, okta­tási rendszerével, látogatást tet­tek az erőműben, de lehető­séget kapott a város is a bemu­tatkozásra. A gólyák gyakorol­ták a diákéletet is, szabadidős programokon, vetélkedőkön, sportversenyeken vettek részt. A hallgatók összefoglalták ma­tematikai-fizikai ismereteiket is, így is készülve az új tan­tervre, melynek keretében csökken a heti óraszám, de bővül a szabadon választható tárgyak köre. iz intézmény több mint 100 leendő diákja, akik közül 68 nappali tagozaton kezdi meg tanulmányait, pén­teken autóbusszal utazik Bu­dapestre az ünnepélyes tan­évnyitóra, hogy beiratkozza­nak és megtegyék hallgatói fo­gadalomtételüket. * * * Múlt héten az Eötvös Lo­­ránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Ka­rának több mint 200 hall­gatója népesítette be a fadd­­dombori ifjúsági tábor épüle­teit. Az egyik szervező faddi, így kerültek a diákok ide, akik közül jó néhányan „békák”, vagyis magasabb évfolyamok­ba járnak. A gólyatábor „Ked­venc meséink” címszó alatt zaj­lott, a bemutatkozó est színda­rabjának története: a négyszög­letű kerek erdőből a pomo­­gácsok ellopják a fényt, vagyis a szivárványt. A tábor mesefi­gurákat éltre keltő nyolc csa­patának feladata, hogy a vetél­kedők, sportversenyek során visszaszerezzenek egy-egy színt. A táborban működött Erdei Tönk Bank részvényeket bocsátott ki, fabatka cím­lettel. A csapatok részvényei­nek árfolyamát kedvezően le­hetett befolyásolni a fabatkák­ra beváltható söröskupakok­kal... Két hónapja kezdődött... Ak­kor jött az ötlet: nyaralni kellene... A gyerek kicsi, a gyerek unatkozik a szünidőben, a gyerek lásson a világból töb­bet, mint e porfészek és külön­ben is: elég a taposómalomból. Ajánlatokban bővelkedő uta­zási iroda prospektusa, csábító mediterrán tájak - soványka pénztárca. Lehetőségek a csalá­di költségvetés és az ország ha­tárain belül. A kupaktanács ösz­­szeült és döntött: hegyvidék, friss levegő, műemlékek, strand - ráadásul az üdülés kedvez­ményes ára: Kell ennél jobb? Kétszemélyes, pótágyas szoba, félpanzió, bár a gyerek pót­ágyát és mindennapi betevőjét (a reggelit és a vacsorát) a hely­színen kell kifizetni. Nincs benne ugyanis a kedvezmé­nyes árban. „Mégis mennyi?” - vetődött fel a kérdés. „Körülbe­lül hétezer” - hangzott az uta­zási iroda alkalmazottjának vá­lasza. , Az még belefér...” Teltek a munkás hétközna­pok a „hova tegyük a gyereket” állandó problémájával, aztán elérkezett a várva várt nyaralás ideje. Csomaghegyekkel felpa­kolva érkezett a kis csapat a ho­tel portájára, ahol megtudhat­ták: hét helyet tizenegyezer fo­rintot kell a helyszínen téríte­niük, így a gyerekre - a pótágy­ra és az étkezésre - a zseb­pénzből négyezer már az első nap ugrott. Sebaj. Szobájuk kicsi volt és kopár. A fürdő, a tévé a folyosón har­minc ember átmeneti tulajdo­nát képezte. Elűtőszekrény még csak kollektív használatra sem állt rendelkezésre... A hazai ét­kek romlandó falatjaitól fájó szívvel búcsút vett a família már az első napokban; megfelelő tárolás kezdetben a gyomor­ban, a későbbiekben a szemét­ben... Az ételmérgezés ellenére a program részét képezte a séta, a fürdés, a szórakozás mellett... A gyereket, aki harmadnapon Tűz■ Vörös, sárga, forró, megbabonáz. Pusztít, ter­jed, megfékezik, s ha még­sem, önmagát emészti el. Marad utána szürkeség, hamu, csonkok-félelmetes hideg. Nyolcéves kisunoka nagy­mamánál unatkozik. Nyárnak vége, iskolakez­dés ideje közel. Ki kellene pró­bálni valamit. Valami izgalma­sat. Hogy emlékezetes marad­jon a szünidő. Gyufa - mondták sokszor, ne játsszon vele, veszélyes. Nem akar ő rosszat. Csak kipróbálja, meggyújtja, nézi kicsit, hogyan ég el a pálci­ka. Egyet, még egyet... Szép. De miért veszélyes? Nézd csak... Ég a papír. És ott a szén meg a fa. Most mi lesz? A fiú sápad... Elrohan... Tűz. Lobog, lángja egyre nő, mohón nyaldossa, égeti, ami ég­hető. Felkúszik a padlásra, be­lekap a szalmába, eléri a te­tőt... Nyelve elől a szomszédos présház sem menekül. Hatalmas, fullasztófüst. Kia­bálás. Rémült emberek, vödrök, locsolócsőből vízsugár. Évezredeknek tűnő percek múltán tűzoltók érkeznek szi­rénázva. Rette­gő szomszéd te­lefonált: jöjje­nek, ég a mel­léképület... Tűz. Pusztított, s pusztult maga is. Veszteségek? Talán húszezer forintos a kár. Az anyagi. Kisfiú lelkében mi játszódott? Sejt­hető. Elbújt. Megijedt. Később bevallotta: ő volt az, ő gyújtott gyufát. Csak játszani akart. Kíváncsi volt. Kipróbálta. Nem tudta, miért veszélyes. Most már tudja. Meg kellett, hogy is­merje a tüzet, a félelmetest, a mindent elemésztőt. Madocsa, 1996. augusztus 29. -sólya-A TŰZ hirtelen lázas lett, a klinikán vizsgálgatta három orvostudor, akik hosszas tanakodás után döntöttek: nem operálnak, bár lehet, hogy vakbélgyulladás, ám váljanak a szülők, hátha a gye­rek rosszabbul és lázasabb lesz... Vártak. Féltek. De nem lett. El­lenben lettek a többiek. Rosz­­szul. A hotel éttermét egy nap­ra bezárták, majd takarító né­nik hada sikálta az összes mel­lékes - és nem mellékes - he­lyiséget. A dohszag helyett át­ható klórgáz teijengett a leve­gőben, s midőn az étteremben újra vacsoráját költhette a szál­lóvendég, a pincérlány mind­egyiküknek itallal kedveskedett, előrebocsátva: a fertőzés oka nem a konyhájukon keresen­dő. Cseppet sem csodálkozott, amikor mindenki citromos teát kért a felajánlott nedűk helyett. Azóta minden a régi meder­ben folyik: a szülők a taposóma­lomban, a gyerek az iskolában. Sha megkérdezik tőlük, hogy érezték magukat, elmesé­lik. Monológjukhoz min­den esetben hozzáteszik: „De azért jó volt...” SÓLYA EMMA TANULMÁNYI VERSENY AZ EZREDIK ÉVFORDULÓRA Országos tanulmányi ver­senyt hirdetett a Gyermekét­keztetési Alapítvány és a Park Kiadó, az első magyar iskola alapításának 1000. év­fordulója tiszteletére. Eddig 417 általános iskola jelentke­zett a megmérettetésre, akik máris a Park Kiadó 420 ezer forint értékű különdíján osz­tozhatnak, amit a nevezési lapját elsőként beküldő 450 iskola kap kézhez. A szervezők célja túl azon, hogy országszerte megmoz­gassák a diákokat, a vizsgák­ra való felkészülés ösztönzé­se. A 3-7 osztályos gyerekek tíz tantárgyban mérhetik ösz­­sze tudásukat. A verseny dí­jainak értéke 5 millió forint.

Next

/
Thumbnails
Contents