Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-08-30 / 31. szám
1996. augusztus 30. Paksi Hírnök TEMPLOMA Bármennyire furcsán hangzik is, de a paksi református templom története a németkéri Látóhegyhez vezeti az érdeklődőt. „Ezen hegy mellett, midőn Németkér 1785. évben megszállva lett, egy templom maradványai látszottak, mely még akkori idő tájban mintegy 4—5 láb (120-150 cm) magasságú erős jalat mutatott” - tudatja Pesthy Frigyes, Magyarország helynevei című, 1888-ban kiadott művében. (Magyarázatként: Németkér 1785-ös, illetve 1786-os megszállása idézőjelbe kívánkozik a szó mai értelmét tekintve, hiszen ebben a környezetben a Mainz környéki németek letelepedéséről van szó.) II. József 1782. szeptember 21-én adta ki telepítési pátensét, melyben kiváltságokat biztosított a betelepülő németeknek. A kéri területre azért is kellett a lakott település, mert a török korban lakatlanná vált Kiskeer erdőiben, mocsaraiban rablóbandák húzták meg magukat, veszélyeztetve a környék biztonságát. Megérkezett hát a 66 pár, akik még látták a 172 méter magas Látóhegyen, illetve környékén az idézett műben említett romokat. Mindez akkor válik igazán érdekessé, mikor az ember Németkér Emlékkönyvét lapozgatva ezt olvassa: ,/ez öregek bizonyítása szerint utóbb e templom romokból építtetett Pakson a Reformálta templom. ” Az Emlékkönyv szerzőjét, id. Hanák Ottót felkerestem, így további pontosításokat tudtam meg a fenti adat kapcsán. Az öregek, akik bizonyságot adtak, nem a könyv születésekor élt öregek, hanem, a szerző rátalált Bognár István plébános feljegyzéseire, aki 1840-ben gyűjtötte fel az akkor 70-80 éves helyiek emlékeit. A dátumot, mikor a köveket elvitték, 1796- ban jelölték meg. A pontosítás kedvéért: a paksi református templom nem 1796-ban épült és ez még inkább fokozza az érdeklődő kutatási kedvét. A paksi református egyház 1722-től létezik: anyakönyvet vezet, kegytárgyai vannak. Az első imaház a XVII. században épült, a mai parókia udvarán. A ma is látható templom alapköveit 1750-ben tették le. Az építkezés 1779-ben fejeződött be. Kőváry László tiszteletes űr egy a parókián őrzött viaszpecsétnyomót mutat, melyen az 1779-es dátum olvasható, valamint a pecsétrajz a templomot is ábrázolja, tornya ekkor még nem volt, a harang a templom előtti haranglábon állt. (II. József türelmi rendeleté tette csak lehetővé, hogy a reformációs vallások templomai toronynyal ékeskedjenek, főbejáratuk pedig csak ennek a határozatnak az életbelépésével nézhetett a főutcára.) A paksi reformátusok idén 200 éve, 1796-ban emeltek tornyot a templomnak. Ennek a toronynak az alapjaihoz szállították a látóhegyi köveket. Méghozzá milyen értékes köveket? Wosinsky Mór ásatásai nyomán Árpád-kori falut vélt a hegy alatt. Múzeumunk igazgatója, dr. Rosner Gyula elmondta, hogy az 1970-ben zajló feltárások nyomán megerősíthető Wosinsky eredménye: „Árpád-kori építmény, az biztos, de hogy mikori azon belül, azt nem tudni, mivel sem írott forrás, sem érem nem került elő onnan. ” Akik ismerik a helyi református templomot, láthatják a tornyon az 1821- es dátumot. Igen, a mai torony valóban akkor épült, mivel a tárgyalt elődje az 1800-as évek eleji tűzvészben leégett. Kolbert Mátyás, németkéri katolikus plébános új lehetőséget vet fel a romokat illetően: azok Cecére kerültek - mondja szájhagyományra hivatkozva. Ezt a cecei református lelkész Szabó Péter is így tudja. Kőváry tiszteletes úr is másként hallotta: az alap terméskövekből van, milyet a kanacspusztai összedőlt kápolnától hoztak a gyapai cselédek. Dr. Németh Imre a monográfiában ezzel kapcsolatban Egyed Antal 1829-es Paks leírását idézi: „Akalacson még a török utáni időkben is látható volt egy valamikor nagy épületnek vagy templomnak düledéke. Innen hordták a szert a mostani református templom építéséhez.” (Akalacs Paks délnyugati határában feküdt.) Ez utóbbi idézet és a Látóhegy között a kapcsolatot megtaláltam, mikor a németkéri múzeum felügyelőjével, Pámer Mihállyal kilátogattam a hegyre. Pámer Mihály elmondta, hogy a terület valamikor Akalacshoz tartozott. Tehát, feltételezhető, hogy nem szorosan értelmezett akalacsi romokról van szó, hanem a látóhegyi kövekről. Ha figyelembe vesszük, hogy a többi gubancot okozó adatot a szájhagyomány tartja életben, akkor kijelenthetjük, hogy a 200 éve lerakott paksi templomtorony alapkövei a németkéri Látóhegy mellett álló Árpád-kori templomromokból származnak. A történet fonalát felgöngyölítettnek tekinthetjük. Egy látóhegyi érdekesség azonban még írásra ösztönöz!-Az 1900-as évek elején - meséli id. Hanák Ottó - megjelent Németkéren egy török úr, összehajtott térképpel és embereivel, valamint falubéli napszámosokkal elkezdte ásatni a Látóhegyet. Kincset keresett ősének térképe alapján, aki a török kiűzésekor menekülés közben ide rejtette összeharácsolt vagyonát. Isgum plébános úr sokáig volt Németkér plébánosa. Ő is ismerte ezt a történetet kiegészítve azzal, hogy a török megtalálta a kincsét. Máskor egy zsellér megművelt aranytömböt fordított ki a hegyhez közeli földjéből ekéjével. Néhányan ezután megpróbálkoztak konkrét „aranyásással”, de sikerről nem tudni. Más leletek egyébként a mai napig kerülnek elő a hegy környékéről, értékes emlékek: csontok, tárgyak őrződnek magánkézen vagy csak elvesznek a történelem viharaiban. TÓTH ANDREA VÉDETT ÉPÜLETEK A REFORMÁTUSOK
