Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-08-02 / 27. szám
1996. augusztus 2. Paksi Hírnök 1 A NAGYOK VITAJA, A KICSIK MEGÉLHETÉSE A növényvédő szerek nem védenek meg mindentől - a pénztranzakcióktól biztos nem... Még tavasszal felröppent a hír, hogy a növényvédőszer-piac sem „tiszta”, fizetési gondokkal küszködnek. Hazánkban már harminc éve megbízható, stabil volt ez a piac, ahová gyorsan bekerültek a legmegbízhatóbb és a legkíméletesebb növényvédelmi eljárások és készítmények. Magyarországon körülbelül húszmilliárd forint értékben használnak növényvédő szereket a termelők, s a forgalom kétharmadát a gyártók finanszírozzák hosszú, akár 270 napos szállítói hitellel, ami a banki hiteleknél jóval olcsóbb, így tehát az egész mezőgazdaságot érinti, hogy a Szekszárdon kirobbanó KSZE-tartozásnak mi lesz a végeredménye. Mint ismeretes a cég vagyona nem fedezte a követeléseket, ezért bevonták a KSZE többségi tulajdonában lévő KSZE-Agroker Rt.-t is, amely a hazai növényvédőszer-piacból 12-13 százalékkal részesül. Az Agroker még az év elején több mint egymilliárd forint értékben kötött szerződést, az utóbbi évekhez hasonlóan 30 és 270 napos fizetési határidővel. A gyártók megkezdték a beszállítást, de óvatosságból, váltóval adták át a növényvédő szereket, illetve a megszokottnál kevesebbet szállítottak. Egy hónappal a bankkal kötött hitelszerződés lejárta után a KSZE-Agroker Rt. eladta a készleteit a Budapest Bank kizárólagos tulajdonában lévő egyik kft.-nek, a vételárat pedig átruházta a tartozás fejében a Budapest Bankra. így olyan készletet értékesítettek, amely nem volt a tulajdonukban. Ezt az eljárást elég furcsának minősítették a gyártók és összefogtak. így kérik a bíróságot annak megállapítására, hogy az adásvételi szerződés jogos volt vagy sem. lök ebből az ügyből azonban mit sem vettek észre, hiszen a kereskedelemben a növényvédő szerek ugyanolyan mennyiségben kerültek forgalomba, mint azt már megszokhatták. A paksi kereskedőknek sem okozott túl sok problémát, hogy ezután honnan szerzik be a szereket, hiszen a legtöbben több céggel is kapcsolatban álltak. Mégis vannak olyan termelők és kereskedők, akik sorban állnak a pénzükért a KSZE-nél, mert vagy az ígért vetőmagot vagy a növényvédő szert nem kapták meg. Őket nem vigasztalja az az álláspont, miszerint a bíróság majd dönt a nagyok vitájában. Legtöbben kevés pénzből élők, munkanélküliekből lettek mezőgazdasági termelők, akik még az első megpróbáltatásokon sincsenek túl. S most ismét önhibájukon kívül kerültek olyan helyzetbe, ami akár a megélhetésüket is veszélyezteti. -ese-ARATÁS UTÁN, BETAKARÍTÁS ELŐTT Tolna megyében a kalászosok és a kukorica után legfontosabb kultúrnövényünk a napraforgó. Míg gabonából meglehetősen gyenge a termés, addig a napraforgótáblákon lesz mit aratni, mondták a környékbeli termelőszövetkezetekben. A növény virágzása után már látszik, jó a kötés, húsz-huszonöt mázsa termést várnak hektáronként a szakemberek. Természetesen ahhoz, hogy a termésátlag megfeleljen az elvárásoknak, ahhoz legalább kétszer esni kell az esőnek augusztusban, a szeptemberi hónapban viszont száraz meleg időnek kell jönnie. A legtöbb helyen még nincs kialakult piaca a terménynek, de a korábbi évekhez hasonlóan most is Svájcban vagy Hollandiában szeretnék értékesíteni. Bíznak abban, hogy a búza kiesett nyereségét valamelyest pótolni tudják, hiszen a repcét is több helyen elverte ajég. Volt olyan hely, ahol a repce háromnegyedét vagy csak felét tudták learatni ajég verte területeken. Ennek ellenére mégis jó termést takarítottak be a gazdák ebből a növényből is. A kukoricával viszont most is gondok lesznek, mert a tavalyihoz hasonlóan ismét támad a gyapottok-bagolylepke, így nehezen lesz értékesíthető. A csemegekukorica szinte teljes mértékben ennek az áldozata. Akiskertekben is ugyanez a helyzet, gyakran találkozni lehet a piacokon levágott tetejű kukoricával. Legyünk óvatosak a vásárlásával, mert ezek a csövek már fertőzöttek. -ese-A mezőgazdasági kisterme-AGAZDAKTAVOLMARADTAK A gazdák távolmaradása, érdektelensége miatt csalódottan távoztak a múlt hét csütörtökjén a városházáról a megyei agrárkamara mezőgazdasági bizottságának tisztségviselői: Lehotczki Mihály, az agrárkamara alelnöke elmondta, hogy a tájékoztató időpontjáról és helyéről értesítették az érintetteket. Terveik szerint olyan fontos témákat kellett volna megtárgyalniuk, mint például a Gemenc Gabona Rt. privatizációja. Évek óta ez az egyetlen egy cég, mely nyereségesen működik és továbbra is lehetőséget adott volna a gazdáknak arra, hogy biztos úton értékesíteni tudják a terményeiket. Győri József falugazdász az erdőbirtokossági társulás megszervezéséért érkezett a tájékoztatóra. A társulás szervezését már meg kellett volna kezdeni, mert így nincs gazdája az erdőknek, gyakoriak a lopások. Hogy miért nem jelent meg senki ezen a estén? Nem érdekli az embereket saját erdejük vagy terményük sorsa? Aligha hihető. Hiszen a földeken dolgoznak. A hiba tehát máshol keresendő... -ese-
