Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-08-02 / 27. szám

Paksi Hírnök 1996. augusztus 2. 2 VÁROSI MOZAIK ÉPÜL-SZÉPÜL A SÉTÁNY GARÁZS: KÉSŐBB A városi önkormányzat kép­­viselő-testülete február 28-i ülésén tárgyalta a Kishegyi út-Liget utcai tömb­belsőben tervezett garázssor építésének ügyét. Az akkori határozati javaslat úgy hangzott, hogy miután az általános rendezési terv nem biztosít lehetőséget a garázsok kialakítására, így a területre vonatkozó részletes tervet el kell készíttetni. Azóta, noha közel fél éve telt el, nem jutott tudomásunkra, hogy ebben az ügyben tör­tént-e előrelépés.-Épülhetnek-e majd vajon garázsok, avagy sem - kér­dezem Fonyó Lajost, a város­építő bizottság elnökét, aki a februári ülésen ezt a napiren­di javaslatot előterjesztette:-A testület határozatát kö­vetően szaktervezőket keres­tünk meg, akik a részletes ter­veket kidolgozták volna. Idáig egyetlen olyan tervajánlat ér­kezett, ami árajánlatot is tar­talmazott. A 740 000 Ft nagy­ságú összeget azonban túlzott­nak minősítettük, így újabb ajánlatokat várunk a terve­zőktől. A Liget utcai garázsok sorsa eszerint nem dőlt még el. Ám a december 31-i ha­táridő még közel fél évvel meghosszabbítja a tervkészí­tés lehetőségét. -pozbai-REICHERTSHOFEN ÉS PAKS KÖZÖS ÚTON EURÓPÁBAN (Folytatás azl. oldalról.) A negyvennégy tagú magyar delegáció mintegy háromna­pos vendégségben volt a né­met testvérváros családjainál, több közös programban vet­tek részt és felkerestek törté­nelmi német városokat. (Folytatás az 1. oldalról.) A város sétánya volt itt egy­koron. Az úton még felfedez­hetők az egykori kovácsoltvas kerítés oszlopnyomai, s ki tud­ja mikor láttak utoljára hajó-, uszálydrótköteleket a kikötői bakok.- Egykor még az én szüleim is sétálgattak a gesztenyesor alatt, magam is hallgattam az itteni víziszínpadon Aradszkyt, Zalatnayt, az akkori Duna menti ifjúsági találkozók több napos programjain - mondja Házi László. Házi László az itt dolgozó tucatnyi útépítő-karbantartó egyike.-Mi a feladatuk a gesztenye­­fasoron?-Körülbelül 220 méter hosszúságban és másfél méter szélességben sétányt építünk. Az alapra sódert hengerelünk, erre kerül a pirosagyag, végül a fehér mészkőréteg. Más ez a munka, mint a közútépítés, ahol aszfaltozni, betonozni kell. Juhász Sándor Nagydorogról nősült Paksra. Ács-állványozó­ként nem tudott munkát talál­ni, így lett útépítő.- Nekem azért is érdekes ez a munka, mert hallottam: a gesz­tenyefasor mellett párhuzamo­san futó vasúti sínpár túlolda­lán kerékpárút építését is fon­tolgatják, amely Dunakömlő­­dig vagy esetleg még tovább is vezetne. A szabadságon lévő Nyúl Gyula kivételével valamennyi tengelici útépítő: Zsédelyi Jó­zsef, Szűcs Attila, a kőműves Palánki János és fia János itt dolgozik. Őket naponta szál­lítja lakóhelyükről a munka­helyre a cég autója. Szemüveges fiatalember hagyja félbe a lapátolást, a pak­si Bencze János:-Egy éve vagyok útépítő. A szakmám autószerelő, de erre sincs igény. Most már kezdem megszokni, hogy számomra az útépítők Nyárfa utcai telepén kezdődik reggelenként a mun­kaidő. Szívesen végzett, érdekes munka a nagydorogi Szappa­nos Sándor és Molnár Miklós számára is a sétányépítés.- Kissé környezetvédőnek is érezzük magunkat - mondják -, hiszen külön a lelkünkre kötötték, hogy nagyon vigyáz­zunk az öreg gesztenyefák ha­talmasan kiteijedt gyökérzeté­re. Sikerült is ezeket a sétány­építésnél megmenteni. Újabb sóderszállítmány ér­kezik az épülő sétányhoz. A fo­lyómeder felé ereszkedő lép­csősoron üres szákkal, szomo­rúan lépked felfelé egy paksi horgász. A közeli halászbárka minde­nese odapillant, de a hal helyett ő is a sétányra tereli a szót.- Látja, kiemelték a régi, föld­be betonozott padokat, he­lyükre új, szebb, stílusosabb padok kerülnek. Úgy hallot­tam, lesznek virágok is. Napról napra épül-szépül­­alakul a gesztenyefasor alatti sétány. A millecentenáriumi év paksi eseményeihez kapcsoló­dóan, Szent István ünnepére avatják fel, veszik birtokukba a megfiatalított, felújított, meg­szépített gesztenyefasori sétá­nyukat a paksiak. b. gy.

Next

/
Thumbnails
Contents