Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-07-26 / 26. szám
1996. Július 26. Paksi Hírnök VISSZAPILLANTÓ BESZÉLŐ KÖVEK Aminap Bölcskén jártam, láttam a zsidótemetőt. Néhány éve még „láthatatlan” bújt meg a pincesori úttól 1,5 méterre. Csak az öregek tudtak a hely létezéséről. Régi idők, régi emberek, ennyi maradt a múltból, amelyet érdemes megeleveníteni. Összetartottak, a gazdagabbak segítették a szegényeket. Más vallásúak voltak, külön temetőjük volt és templomuk. A templom a patikával szemben volt. A kereskedők (Tauzik - később magyarosítva - Takács család, Gráfék, Baumgarten Jolán, Spitzerék, Gonda család, Käufer Fúlöp és Nándor), a hentes (Tusák testvérpár), a férfiszabó (Weisz család) zsidók voltak. Mindenki náluk vásárolt, sokszor hitelben. Együtt éltek a faluval (1941-ben 17 zsidó ember). Majd megbélyegzetten kiválva Bölcskéből a 15 sárga csillagos a dunaföldvári gettóba menetelt, ahol 350 dunaföldvárival és 77 nagydorogivál várták a beteljesülő sorsot. Az emberek néma döbbenettel vették tudomásul, hogy el kell mennie azoknak, akiket nem éreztek különálló csoportnak. Egyes zsidó családok titokban szomszédaikra, barátaikra bízták minden vagyonukat, hogyha hazajönnek... Nem jöttek haza, csak Käufer Nándor, ő is látogatni az itthagyott ismerősöket. A helybéli zsidók nemcsak Bölcske életében játszottak szerepet, de megyei, sőt országos jelentőséggel bírtak. A XII. századtól éltek izraeliták Magyarországon és sokat tettek a kereskedelem fellendítéséért. Bölcske esetében legkorábbi biztos adat az 1746-os esztendő, ez az a dátum, amikortól datálni lehet a jelenlétüket a falu életében. Számuk fokozatosan nő 1854-ig, ekkor 211-en voltak. A mozgás ilyen irányú alakulásának több oka is volt. A növekvő tendencia egyrészt az 1840-ben született törvénynek köszönhető, mely a zsidók szabad költözését és kereskedelmét szabályozta. Tolna megyében ezután a népes zsidó községekből (Bonyhád, Dunaföldvár, Hőgyész, Paks) elvándorlás figyelhető meg. Másrészről Bölcske is vonzó település volt, hiszen a helyi kereskedelmi hálózat kiépítésre várt, jó termőföldje volt és a halászatra kiválóan alkalmas Duna mellette folyt. Megyénk ipara azonban fejletlen volt. A kiegyezés után SOROS HIRDETÉS beinduló iparosítás sem érintette igazán. Az ország iparosodásnak induló vidékein, a fővárosban, a bányavidékeken azonban szükség volt a zsidó tőkére és szakértelemre, ez elszippantotta a közgazdász, műszaki értelmiségi, orvos, gyógyszerész izraelitákat. A kiköltözés az 1880-as évektől látványos 1944-ig. Bölcskéről 1944-ben végleg „elmentek” a zsidók, de azt, hogy részét képezték a falunak, temetőjük máig hirdeti, amely a deportálás előtt nagyon szép volt. Meredek part, lépcsőzetes, teraszos kialakítás védi a leomlástól. Gyönyörű márvány sírkövek és gondozott sírok. A szomorú idők után „gazdátlanná” vált a terület, elhordták a márvány „fejfak” egy részét (a száznál több emlékből hozzávetőlegesen 60 maradt ránk), majd benőtte a bozót és erdő borult fölé, eltakarva azt a helyet, amely történelem, hogy megvárja azt a generációt, mely feltárja, hogy valóban mit is jelent a falunak ez a darabja, a földterület, ahol kelet felé fordulnak a „fejfák”. 1991. Az az év, amelyben a helyi ifjúsági klub temetőgondozási szerződést kötött a Magyarországi Zsidó Hitközségek Országos Szövetsége (MAZSIHISZ) gazdasági vezetőjével. Ugyanis a temető (2475 m2) a szövetség tulajdonát képezi. A fiatalok havi illetményt loptak a nagy munkáért, de a szállítás költségei hamar meghaladták az adott keretet, így az önkormányzat is segített. Ma aszfaltozott út vezet a sírokhoz, mindegyik emlék látható és megközelíthető. A MAZSIHISZ a rend megőrzésével bölcskei önkormányzatot bízta meg. polgármester, Kiss József elmondta, hogy a munkának visszhangja lett, valamint a kutató kedvű fiatalok is szívesen fordulnak a téma felé. Az ifjúsági klub koordinálója értékes tanulmányban dolgozta fel a deportálás körülményeit és gyűjtötte össze az elhurcoltak névsorát. Az eredmények alapján a MAZSIHISZ országos vezetőségének tagja dr. Gráf Imre értesítést küldött az élő hozzátartozóknak. így már többen megtalálták itt őseik nyughelyét vagy kapcsolatot teremtettek a községgel. -TÓTHA 661. Sz. Szakmunkásképző Iskola Paks másodszakmás képzést indít az 1996/97-es tanévtől autófényező szakmában. Érdeklődni lehet személyesen vagy a 75/311-278-as telefonszámon. □ Háromszobás családi ház eladó Paks, Komis u. 33. □ Kémények-gázkémények bélelése, felújítása, építése! Ez nem fémkémény! Minden fűtési eljáráshoz vésés, bontás nélkül 10 év garanciával, kedvező áron. Telefon: 06-20-357-182. > M
