Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-06-21 / 24. szám

Paksi Hírnök 1996. június 21. 4 VÁROSI MOZAIK KÉT PAR ZOKNI, EGY ESÉS Úgy tűnik, visszatérni látszik a rettegett ötvenes évek hátborzongató találmánya, a vetkőztetés. Az általános el­szegényedés és az öltözködés egyre növekvő, kötelezően megfizetendő költségei többe­ket arra csábítanak, hogy bű­nös úton szerezzék be divatos, drága ruhadarabjaikat. Városunkban szerencsére még nem fordult elő a ruha­szerzés rablásnak is minősíthe­tő, szemtől szembeni esete, de érdemes megfontolni mit ve­szünk föl, ha vízpartra, strand­ra megyünk, ugyanis míg mi a vízben hűsölünk, cipőnknek könnyen „lába kélhet”, mint ahogy ezt néhány kárvallott fia­tal esete bizonyítja. Eredendően más az a meg­oldás, amikor az erkélyen, kö­télen száradó ruhaneműket gyűjti be a szemfüles besur­ranó. (Néhány éve a nálunk járt vándorcirkusz társulatának tagjai igyekeztek ily módon ru­határukat felfrissíteni. Akció­juk nem járt sikerrel.) A lakótelep egyik földszinti lakásának lakója furcsa zajokra lett figyelmes egyik álmatlan éj­szakáján, hajnali két órakor, amikor is megriasztotta a szomszéd erkélyén tevékeny­kedő gyanús alakot, aki a szá­radó ruhaneműk összegyűj­tésével foglalatoskodott. A ru­hagyűjtögető a szomszéd miatt futásra vette a dolgot. Menekülés közben hatalma­sat esett, így a jó szívű szomszéd megsajnálta, s nem hívta ki a rendőrséget. A suhanc kénytelen volt beérni két pár zoknival... •I PÁLYA ELEJEN, MUNKA NÉLKÜL Ez év július 1-jétől megszű­nik a pályakezdők munka­nélküli segélye, helyette új támogatási formák lépnek élet­be. A regisztrálást követően, a három hónapos türelmi idő alatt elsődleges cél, hogy a pá­lyakezdő a kirendeltség segít­ségével munkát találjon. Egy új rendszert, a gyakornokok fog­lalkoztatását kívánják bevezet­ni a törvényhozók. A tervek szerint támogatást kap az a munkáltató, mely al­kalmazza a pályája elején álló fiatalt, legalább egyéves mun­kaviszonyban és minimum 4 órás munkaidőben. Természe­tesen foglalkoztathatja akár 8 órában is, de a Munkaügyi Köz­pont csak négy órát tud tá­mogatni, mégpedig a közal­kalmazotti bér legalacsonyabb fokozatáig. Ezt az összeget 9 hónapig folyósítaná a mun­káltatónak, a fennmaradó 3 hónapot neki kell állnia. Ugyanígy támogatná a köz­pont a szakképzetlenek, vagy­is a 8 általános iskolát végzet­tek négy órában történő fog­lalkoztatását. Végzett szakmunkások ese­tében azok a munkáltatók kaphatnak támogatást, akik­nél már ezt megelőzően is leg­alább egy évig volt gyakorla­ton az ipari tanuló. Ha jelent­keznek ezek a vállalatok, vál­lalkozók, hogy még egy évig foglalkoztatják ezeket a fia­talokat, akkor a Munkaügyi Központ itt is állja a 9 hónap támogatását és a minimálbér felét folyósítja (a fennmaradó 3 hónapot szintén a munka­adónak kell kifizetni). A kü­lönbség ebben az esetben, hogy minimum 6 órás foglal­koztatást írnak elő és a három hónapos türelmi idő lejárta előtt kell, hogy visszavegye a pályakezdő szakmunkást. Ha a pályakezdő fiatalnak nem sikerül elhelyezkednie, akkor jogosult arra, hogy az átkép­zést válassza. iz a fiatal, aki már végzett általános, szak-, középis­kolai, illetve felsőoktatási intézményben tanulmányaival és nem tud elhelyezkedni, de munkanélküli járadékra nem jogosult, az minél előbb je­lentkezzen a munkaügyi ki­­rendeltségen, ahol telefonon vagy személyesen várják a fia­talok kérdéseit e témával kap­csolatban. pi. MAGYAR VÁRAK, VÁRKASTÉLYOK A Városi Múzeumban múlt pénteken nyílt meg a fenti cí­met viselő tárlat, amely az Or­szágos Műemlékvédelmi Hiva­tal Erdélyből érkezett vándor­­kiállítása. A Nyugat-Európát is megjárt gyűjteményt dr. Lászlóvszky József, az ÉLTE Régészeti Tan­székének vezető docense mu­tatta be megnyitóbeszédében. Az ország közel félszáz tele­pülésének kiemelkedő épület­­együttesét kitűnő fényképfel­vételekkel, korabeli metszetek reprodukcióival, alaprajzokkal és fából készült precíz maket­tekkel jeleníti meg a tárlat. Szöveges ismertetők segítik az eligazodást a különböző ko­rokban és stílusokban épült vá­rak és kastélyok között. A kiállítás arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a magyar tájakat jellemző, történelmünket rep­rezentáló épületek megóvása fontos és összetett feladat, meg­mentésük építészek, művészet­­történészek, restaurátorok ösz­­szehangolt munkáját igényli. Ha sétálunk az utcán és ép­pen nem merülünk el gondolatainkban: sok mindent láthatunk. Biztosan feltűnik, ha lila ing, sárga nyakkendő és zöld nadrág jön velünk szemben piros cipőben. Hasonló­képpen figyelemfelkeltő néhány hölgy többrétegű zsírpárnája, akik szuper­­modelleknek szánt ruha­darabokba szorultak, ahogy tudtak... E látványtól rögtön elszállnak borongós gondolataink. Fokozhatja mindezt, ha bepillantunk egy-két kirakat üvege mögé, s szemrevéte­lezzük a kínálatot: mivel dí­szítsük lakásunkat? Szfinx fejében vagy haty­­tyútestben kialakított virág­tartóval, nyakukat a polcról lelógató porcelánlibákkal - kacsákkal, söröskorsóval, amelyben viaszsör habzik, s gyertyaként égethető. Látha­tunk ember alakú korsót nadrágban, pólója alól kiló­gó sörhasán felirat: „Inkább egy pocakot a sörtől, mint egy púpot a melótól”. A fran­ciaágy alakú hamutartón a felszólítás a következő: „Ne dohányozz az ágyban, mi sem... a hamutartóban!” Ha már végképp kétségbe­estünk, utolsó mentségként ott a berámázott keksz - esetleg gumi óvszer -, fe­lette felirat: „Végszükség esetén.” ízlések és pofonok... Biz­tosan élnek köztünk olyan emberek, akiknek tetsze­nek ezek a jópofaságnak ál­cázott ízléstelenségek és ha szóvá is tesszük, ha nem tetszik, mondhatják, elné­zést kérünk. Na jó, de mer­re nézzünk? S. E. ELESEK ES...

Next

/
Thumbnails
Contents