Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-06-14 / 23. szám
1996. június 14. Paksi Hírnök 9 OTVEN EVE UJ HAZABAN 1946. május 27-ről 28-ra virradó éjszaka megkezdődött a Dunakömlődön élő német ajkú családok kitelepítése. Bár ezek az emberek magyarnak vallották magukat, az akkor hatalmon lévők úgy gondolták, nincs helyük magyar földön. A 25 kilós úticsomaggal felszerelt transzportokat Pakson vagonírozták be és szállították el Németország minden tájékára. Összesen 2100 embert telepítettek ki Dunakömlődről, akiket magyar földön sváboknak, német földön pedig magyar cigányoknak tekintettek. Az eltelt fél évszázad sem törölhette ki emlékezetükből a megpróbáltatásokat, de lelkűkben nem él harag, szülőföldjüket nem feledik. Dr. Széchenyi Attila alpolgármester vezetésével mintegy negyvenfős csoport utazott június 6-án Reichertshofenbe, Paks testvérvárosába Stenger Pál meghívására, aki maga is Dunakömlődről származik, s igen sokat tett azért, hogy létrejöhessen a két város közötti jó kapcsolat. H // KOMLODIEK TESTVERI TALÁLKOZÓJA A rokonok és ismerősök már várták a paksi és a dunakömlődi családokat a Paarhalle előtti téren, majd bent az épületben Stenger Pál valamint Anton Westner, Reichersthofen polgármestere köszöntötte a vendégeket és a városi delegáció küldötteként az alpolgármestert, valamint dr. Rosner bont, elsősorban a lakótelepi környezetben, a Munkácsy út környékén, Fehérvári út, Virág út, Pál utca, illetve az ezekhez közel eső utcákban lehet számítani kábelbehúzási munkálatokra. A fejlesztés érinti Paks külső területéhez tartozó kisebb településeket is. Pálfa új központot kap, míg Csámpa, Földespuszta, Biritó, Cseresznyés telepített rádiótelefonos összeköttetést tudhat majd magáénak, ami lényegesen gyors, pontos kapcsolatot hoz létre a telefonkészülék és a központ között és százötven új hely is létesül az említett csatolt településeken. Bővül a nagydorogi központ is, ott ezer helyet jelent majd a fejlesztés. Technikai érdekesség is, hogy tovább javítva a szolgáltatások színvonalát, Gyulát, a Városi Múzeum igazgatóját és Isgum József kanokot, plébánost. „50 éve az új hazában” - ez volt a címe a szombat esti találkozónak, melyre a helyieken és a vendégeken kívül Németország szinte minden tartományából érkeztek volt kömlődiek. Estére megtelt a Paarhalle 1997 végére valamennyi előfizető számlarészletezést kaphat, a rendszer pedig „tone” üzemmódban szolgáltat, ami nyilvánvalóan növeli a kapcsolási sebességet. 1997 első negyedévétől belép a paksi központnál az ISDN-rendszer, amely alkalmas képtovábbítására is, tehát szembe nézhetünk telefonáló partnerünkkel, ha erre alkalmas készülékkel rendelkezünk. Ugyancsak e rendszer segítségével gyorsabban faxolhatunk, sőt a beszélgetés közben számítógépes adatátvitelt is végezhetünk. A rendszer a meglévő állomás esetében egyéni előfizetőnként hatvanezer forint beruházási költséget jelent. (Információink szerint a paksi atomerőmű valamennyi állomására megrendelte az ISDN- rendszert.) K. G. P. csarnoka, közel 600 vendég volt jelen az összejövetelen. „Az embernek nem ott a hazája, ahol a háza, hanem ott, ahol megértik” - hirdette az igét az énekeskönyv. A délutáni szentmisét Karl Mayer plébános, Józef Donau nyugdíjas plébános és Isgum József kanonok, plébános celebrálta. Ezt követően Anton Westner és Stenger Pál köszöntötte az egybegyűlteket.- Idén ünnepli Magyarország fennállásának 1100 évfordulóját - kezdte köszöntőjét dr. Széchenyi Attila - és meg kell, hogy emlékezzünk Szent István és bajorországi Gizella házasságának 1000 éves évfordulóján a bajor-magyar kapcsolatokról is. Nem a magyarság, hanem az uralmon lévő politikai hatalom tette volt a II. világháború után a német ajkú lakosság kitelepítése. Olyan gyalázatos cselekedet volt ez, melyért a magyarság most bocsánatot kér és megköveti az ártadanokat - mondotta beszédében az alpolgármester.-A háborúnak az a győztese, aki túléli — felelte egy beszélgetés alkalmával Stenger Pál, s ezt sokat megélt emberek tanúsíthatják. Bátyját, Stenger Ádámot - aki valaha kőművesként járta a környéket, esküvőjét követő napon hurcolták el.-Ötven éve vagyok nászúton - válaszolta, s csak ő tudja, mi rejlik a keserű emlékezetű évforduló mögött. Alkalmi kiállítás is része volt az estnek. Győrffy József paksi festőművész mutatta be dunakömlődi látképeit, melyeket hamarosan körbe is fogtak a jelenlévők. Kutatták, keresték hajdani lakhelyüket, a régi utcákat, tereket. Nemcsak a képek elevenítették föl a falu hangulatát, hanem a dunakömlődi népviseletben táncoló párok is, akik még híven őrzik a régi hagyományokat. Sok régi ismerős ölelte meg egymást ezen az estén, s a német éjszakába felhangzott a „Kék nefelejcs” édes-bús dallama is. A másnap délelőtti szentmisére a reichertshofeni Szent Margaretha templomban gyűltek össze a házigazdák és vendégeik. Induláskor többször elhangzott a kérdés: - Mikor jöttök haza? Már sötét éjjel volt, mikor a családokat szállító busz ismerős tájékra ért. Nézzétek csak, ott már a kömlődi templomtorony világít, itthon vagyunk - tekintgettek előre többen is. A templom, melynek felújítását a napokban fejezték be, s melyhez jelentős segítséget nyújtottak a Reichertshofenben élők is. Újraszentelését őszre tervezik, mely alkalomra szeretnék vendégül látni a volt dunakömlődieketis... préházi PARTNERÜNKKEL
