Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-05-31 / 21. szám

Paksi Hírnök 1996. május 31. TRAGÉDIA UTÁN Egy kézilabdakapu a PSE-sport­­pályán megölt egy tizenkét éves fiút. Azóta közel egy hónap telt el. A történet itt nem ér véget. A fo­cipályán azóta is gyerekek ját­szanak. Az Országos Munkabiz­tonsági és Munkaügyi Főfelügye­lőség Tolna Megyei Felügyelősége által hozott határozat alapján a város jegyzője rendeletben tiltotta meg a kapuk használatát. Azóta Hingl József lakatosmes­ter elkészítette a véglegesen elhe­lyezett kapukra vonatkozó szabá­lyok szerinti rögzítést. A sportte­lepen május 20-a óta mobilkapuk tartóoszlopai 35 cm mélyen fek­szenek a föld alatt. így a tragédia óta két alkalommal is rendeztek már bajnoki mérkőzést a PSE- pályán. KAPUTÖRTÉNET Ezzel egy időben dr. Blazsek Balázs jegyző, a városban működő iskolák igazgatóit levélben arra kérte, hogy az iskolai sportpályákon használatos ka­puk helyes rögzítéséről tájékozódjanak és ha az a biztonsági követelményeknek nem felel meg, úgy haladéktalanul intéz­kedjenek. Erre azonban úgy tűnik nincs szükség, mert a gyermekintézmények­ben a kapukat úgy állították fel, hogy azokat véglegesen rögzítették. Az Országos Testnevelési és Sporthi­vatal igazgatási osztályának vezetője megerősítette: a mobilkapukra - ilyen a balesetet okozó kézilabdakapu — nincsen biztonsági előírás. Szabványok léteznek, de azok be nem tartására jog szerint nin­csen szankció. Dr. Nagy József jogász, az igazgatási osztály vezetője hozzátette:-A szabályok előírása önmagában még nem jelent garanciát azok betartásá­ra. Minden kézilabdakapu mellé pedig nem állíthatunk rendőrt... - mondotta. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy miért nem alkalmazzák a mobilkapuknál a Ba­lázs Olivér, testnevelő tanár által elfo­gadásra ajánlott kapurögzítési módot: nem tudott érdemben választ adni. Ál­lítása szerint ő és más sem hallott még er­ről a találmányról az OTSH-nál. Dallos Tibor paksi sportszervező maga is egy kispályás labdarúgó-mérkőzést ve­zetett a tragédia napját megelőzően a sportpályán. Véleménye szerint a kapuk nem a szabvány szerint készültek, na­gyon régen ezeket használják. Megoldás lehetne új, modem kapuk megvásárlása, ám ezek borsos árát a sportra szánt keret terhére nem lehet biztosítani. Lapzártakor a Paksi Hírnöknek az aláb­bi információk állnak a rendelkezésére: Jelenleg még a hivatalos eljárás rendőri vizsgálati szakaszban van, mert a fele­lősség megállapításához szükséges szak­értői jelentés még nem áll a hatóság rendelkezésére. Oláh László, Paks város rendőrkapitánya lapunknak elmondta: csak a szakértői vizsgálat eredményétől függ, hogy az ügyet miképpen záiják le. Erre nagy valószínűséggel csak lapunk megjelenése után kerül sor. * * * Ügy tetszik, ma már mindenki tudja, mi lett volna a helyes eljárás. Hogy a mobilka­pu nem attól az, hogy azonnal vállra vehető és tetszés szerint odébb rakható, hanem at­tól, hogy nincs odarögzítve örök időkre. Ám nemcsak Pakson, hanem másutt is: nem ez volt a fő szempont. Az azonban mégiscsak elszomorító, hogy a tucatnál is több baleset ellenére - a kisebbeket nem is tartják szá­mon sehol - a sportszakma országos vezetői sem hívták fel a figyelmét a sportegyesüle­teknek: hölgyeim és uraim, a mobilkapu ve­szélyes, sőt életveszélyes eszköz, ha nincs megfelelően rögzítve és a biztonságot nyújtó intézkedéseket mindenki tegye meg! Nem, sajnálkozunk egy darabig aztán minden mehet tovább... Lehetséges, hogy a paksi szomorú példa kellett éppen ahhoz, hogy végre valami történjék már az országban az ilyen tragédiák elkerüléséhez? POZBAI ILDIKÓ MAGYAR SZABADALOM Ugyancsak az üggyel foglal­kozó Sport Plusz Foci című újság közli, hogy az elmúlt 24 évben eddig tizennyolc haláleset történt Magyarországon a kézilabdaka­pu bomlása következtében. A paksi eset a tizenkilencedik. Az újságok beszámoltak a tragédi­ákról. így halt meg többek kö­zött: Bajusz Tibor tizenhat éves, Fink Lujza nyolcéves, Pécsi Lász­ló kilencéves, Oláh Mária hétéves gyermek... Hogyan kellene a kaput rögzí­teni? Erre a szabvány úgy vá­laszol, hogy a két oldalsó kapufa felső léccel való találkozási pont­jára kell kötni egy-egy három­méteres kötelet vagy kábelt és azt kell 95 kilogrammos erővel hú­­zatni. A kapu ilyen erőbehatásra 5 centiméternél nagyobb távol­ságra egyik irányban sem moz­dulhat el... Egy magyar testnevelő huszon­öt évvel ezelőtt már feltalálta a bomlásmentes kaput. A világsza­badalomként bejegyzett magyar találmány alapján elkészített So­­mlásmentes kaput Németor­szágban és a skandináv államok­ban tömegesen gyártják.

Next

/
Thumbnails
Contents