Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-05-31 / 21. szám
Paksi Hírnök 1996. május 31. TRAGÉDIA UTÁN Egy kézilabdakapu a PSE-sportpályán megölt egy tizenkét éves fiút. Azóta közel egy hónap telt el. A történet itt nem ér véget. A focipályán azóta is gyerekek játszanak. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Tolna Megyei Felügyelősége által hozott határozat alapján a város jegyzője rendeletben tiltotta meg a kapuk használatát. Azóta Hingl József lakatosmester elkészítette a véglegesen elhelyezett kapukra vonatkozó szabályok szerinti rögzítést. A sporttelepen május 20-a óta mobilkapuk tartóoszlopai 35 cm mélyen fekszenek a föld alatt. így a tragédia óta két alkalommal is rendeztek már bajnoki mérkőzést a PSE- pályán. KAPUTÖRTÉNET Ezzel egy időben dr. Blazsek Balázs jegyző, a városban működő iskolák igazgatóit levélben arra kérte, hogy az iskolai sportpályákon használatos kapuk helyes rögzítéséről tájékozódjanak és ha az a biztonsági követelményeknek nem felel meg, úgy haladéktalanul intézkedjenek. Erre azonban úgy tűnik nincs szükség, mert a gyermekintézményekben a kapukat úgy állították fel, hogy azokat véglegesen rögzítették. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal igazgatási osztályának vezetője megerősítette: a mobilkapukra - ilyen a balesetet okozó kézilabdakapu — nincsen biztonsági előírás. Szabványok léteznek, de azok be nem tartására jog szerint nincsen szankció. Dr. Nagy József jogász, az igazgatási osztály vezetője hozzátette:-A szabályok előírása önmagában még nem jelent garanciát azok betartására. Minden kézilabdakapu mellé pedig nem állíthatunk rendőrt... - mondotta. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy miért nem alkalmazzák a mobilkapuknál a Balázs Olivér, testnevelő tanár által elfogadásra ajánlott kapurögzítési módot: nem tudott érdemben választ adni. Állítása szerint ő és más sem hallott még erről a találmányról az OTSH-nál. Dallos Tibor paksi sportszervező maga is egy kispályás labdarúgó-mérkőzést vezetett a tragédia napját megelőzően a sportpályán. Véleménye szerint a kapuk nem a szabvány szerint készültek, nagyon régen ezeket használják. Megoldás lehetne új, modem kapuk megvásárlása, ám ezek borsos árát a sportra szánt keret terhére nem lehet biztosítani. Lapzártakor a Paksi Hírnöknek az alábbi információk állnak a rendelkezésére: Jelenleg még a hivatalos eljárás rendőri vizsgálati szakaszban van, mert a felelősség megállapításához szükséges szakértői jelentés még nem áll a hatóság rendelkezésére. Oláh László, Paks város rendőrkapitánya lapunknak elmondta: csak a szakértői vizsgálat eredményétől függ, hogy az ügyet miképpen záiják le. Erre nagy valószínűséggel csak lapunk megjelenése után kerül sor. * * * Ügy tetszik, ma már mindenki tudja, mi lett volna a helyes eljárás. Hogy a mobilkapu nem attól az, hogy azonnal vállra vehető és tetszés szerint odébb rakható, hanem attól, hogy nincs odarögzítve örök időkre. Ám nemcsak Pakson, hanem másutt is: nem ez volt a fő szempont. Az azonban mégiscsak elszomorító, hogy a tucatnál is több baleset ellenére - a kisebbeket nem is tartják számon sehol - a sportszakma országos vezetői sem hívták fel a figyelmét a sportegyesületeknek: hölgyeim és uraim, a mobilkapu veszélyes, sőt életveszélyes eszköz, ha nincs megfelelően rögzítve és a biztonságot nyújtó intézkedéseket mindenki tegye meg! Nem, sajnálkozunk egy darabig aztán minden mehet tovább... Lehetséges, hogy a paksi szomorú példa kellett éppen ahhoz, hogy végre valami történjék már az országban az ilyen tragédiák elkerüléséhez? POZBAI ILDIKÓ MAGYAR SZABADALOM Ugyancsak az üggyel foglalkozó Sport Plusz Foci című újság közli, hogy az elmúlt 24 évben eddig tizennyolc haláleset történt Magyarországon a kézilabdakapu bomlása következtében. A paksi eset a tizenkilencedik. Az újságok beszámoltak a tragédiákról. így halt meg többek között: Bajusz Tibor tizenhat éves, Fink Lujza nyolcéves, Pécsi László kilencéves, Oláh Mária hétéves gyermek... Hogyan kellene a kaput rögzíteni? Erre a szabvány úgy válaszol, hogy a két oldalsó kapufa felső léccel való találkozási pontjára kell kötni egy-egy háromméteres kötelet vagy kábelt és azt kell 95 kilogrammos erővel húzatni. A kapu ilyen erőbehatásra 5 centiméternél nagyobb távolságra egyik irányban sem mozdulhat el... Egy magyar testnevelő huszonöt évvel ezelőtt már feltalálta a bomlásmentes kaput. A világszabadalomként bejegyzett magyar találmány alapján elkészített Somlásmentes kaput Németországban és a skandináv államokban tömegesen gyártják.