Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-05-31 / 21. szám
Paksi Hírnök 1996. május 31. <5 VÁROSI MOZAIK HOVA FOLYIK? A szennyvízprogram tervezett megvalósítása miatt hívták össze három választókerület lakosságát május 20-án képviselőik: dr. Molnár Klára, Herczeg József és Szinger Ferenc. Herczeg József - aki most nem polgármesteri minőségében volt jelen - elmondta, hogy szeretnék a szennyvíz- és gázprogramot egyidejűleg megvalósítani - így az utcákat nem kellene a későbbiekben újra felbontani. A szennyvízelvezetésnek e megoldása 306 millió forintba kerülne, ám ennyi pénz nem áll az önkormányzat rendelkezésére — hitelt vesznek fel, emellett a lakosság hozzájárulását is kérik - 15-20 000 forint befizetése lenne ideális házanként. A kisnyugdíjasok kedvezményt kapnának, s aki igényli részletben, kamatmentesen is törleszthetné ezt az összeget. A program megvalósítása többletkiadást jelent most a paksiaknak, ám ez a későbbiekben megtérül - hangsúlyozták a képviselők. Felhívták a figyelmet arra, hogy a talaj nem megfelelő a szennyvíz szikkasztásához - ezt a módszert többen alkalmazzák - a derítőket meg kell szüntetni. A megjelent lakosság nagy része aggodalmát fejezte ki a programmal kapcsolatban, legtöbben az anyagi terhektől félnek. Megnyugtatták a kedélyeket a képviselők azzal kapcsolatban is: ha a szomszéd nem akar a hálózatra csatlakozni, nem kell helyette fizetnie annak, aki ily módon kívánja elvezetni a szennyvizet. Szinger Ferenc partnerként kérte a paksiakat a programhoz való csatlakozásra: összefogással szinte teljes lenne a szennyvíz-gerincvezeték kiépítése, s még az idén befejeződhetne a munka. FÓRUM AZ ENERGIAIPAR PRIVATIZÁCIÓJÁRÓL A Magyar Demokrata Fórum Paksi Szervezete május 22-én a Városi Művelődési Központ klubtermében rendezett beszélgetéssel egybekötött fórumot az energiaipar privatizációjáról. Hajdú János önkormányzati képviselő köszöntője, bevezető szavai után a meghívott előadó, Mellár Tamás közgazdász, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem docense emelkedett szólásra. Az előadó elsőként az előző kormány két, a privatizáció terén elkövetett hibájáról beszélt: egyrészt nem vették észre a vállalkozók megjelenését, így nem támogatták kellőképpen a kisvállalkozókat megfelelő hitellel, technikai lehetőségekkel, ezért ma hiányzik az erős középvállalkozói réteg; másrészt az állami vagyont üzleti alapon adták el. Nem volt kedvezményes, szétosztásos vagyonrészátadás, aminek következtében az a külföldi tőke, illetve a hazai „burzsoá nomenklatúra” kezére jutott. Ennek ellenére a jelenlegi kormányzat semmit sem tanult a múlt hibáiból. A privatizációs bevételek 1990-95 között összességében elérték a 850 milliárd forintot, aminek több mint a fele, 460 milliárd forint a múlt év végi energiaszektor magánosításából származott. Ez jelentős finanszírozási lehetőségeket és egyfajta sikerpropagandát biztosított. Az előadó szerint azonban az említett összeg jó részét, mintegy 350 milliárd forintot nem lett volna szabad az államadósság csökkentésére fordítani. Ennek oka az, hogy a jelentős tartozást - ötezer milliárd forintról van szó! - számottevő mértékben nem módosítja és nincs érdemleges kamat-megtakarítás sem. Mellár Tamás az energiaipari privatizációja és a makrogazdaság összefüggéseiről szólva kitért arra, hogy az így felhasznált bevételek nem szolgálják a hazai gazdaság perspektivikus céljait. Véleménye szerint ezt az összeget olyan területekbe kellett volna fektetni, mint a nyudíj rendszer átalakítása, kutatásfejlesztés, s a humántőke növelése (oktatás, egészségügy) valamint az infrastruktúra fejlesztése. Az előadó beszélt arról, hogy milyen kockázati lehetőségeket rajt magában egy ilyen stratégiai jelentőségű szektor magánosítása. A legnagyobb veszélyt abban látja, hogy mivel nincs betekintés a szerződésekbe, nem tudhatok a feltételek s így előfordulhat, hogy kiesik a gyeplő a kormány kezéből, nem lesz képes megfékezni az energia-áremelésekből következő inflációs spirált. Ezután felkért hozzászólóként Kiss Mihály, a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete, a Padosz elnöke beszélt az energiaipar privatizációjának általános és helyi vonatkozású részleteiről. Kiemelte az úgynevezett „szigetüzemek” veszélyét: ha a külföldi tulajdonos a maximum 48%-os tulajdonrész esetén is többségbe juthat a menedzsmentben, megkaparintva az erőművet, az elosztóhálózatot, a nyersanyagot, könnyedén diktálhatja a piaci feltételeket: „A privatizáció jelen formája nem vétek, hanem bűn!” • (szp) KÉTSZÁZMILLIÓS NYERESÉG A Paksi Atomerőmű Rt. május 23-án tartotta évi rendes közgyűlését. Elsőként meghallgatták a résztvevők az 1995-ös évre vonatkozó gazdálkodási, vagyongazdálkodási beszámolókat, elfogadták a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló jelentését. A vállalat idén is nyereséges volt, mérleg szerinti eredménye 200 millió forint. Második pontként a jelenlévők értékelték az atomerőmű 1995. évi üzletpolitikáját és jóváhagyták az 1996-os évi tervet. Ezek után személyi kérdések kerültek terítékre, az igazgatóság összetételének változásaira vonatkozóan. Legvégül a PA Rt. középtávú fejlesztési programját vitatták meg. Ez a következő területeket érinti: reaktorvédelmi rekonstrukciós beruházási program, turbina-rekonstrukció, kondenzátorcsere. (szp)
