Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-05-17 / 19. szám
Paksi Hírnök 1996. május 17. MILLECENTENÁRIUM VÁSÁRI KÖRKÉP A millecentenáriumi ünnepségsorozat látványos része a kirakodóvásár. Olyan ékszerekkel találkozhattunk, amelyek bőrből, parafából, tűzzománcból készültek. Az erre fogékony hölgyek felpróbálhatták és meg is vásárolhatták a kézzel készített ékszereket. A gyerekek érdekes fajátékokkal ismerkedhettek, sőt babát is lehetett kukoricacsuhéból fonni, ha ahhoz volt kedvük. Igazi családi elfoglaltságot kínált a vásári forgatag, hiszen a férfiak táborára is gondoltak a szervezők. A pipakedvelők változatos formák között választhattak, habár az eladó nem volt a paksiak érdeklődésével megelégedve. Elmondta: a pipaszár gyümölcsfa ágából, dióból, cseresznyéből, a kerámiarésze kézzel gondosan megformálva készül. Tovább haladva gyapjú pulóvereket és kiegészítőket árusítottak. De találhattunk kesztyűbábokat, réztányérokat és Paks városával kapcsolatos kiadványokat is. Akik elfáradtak és megéheztek a nézelődésben megkóstolhatták őseink eledelét a lestyános köleskását, amely törtek üst másolatában Totyogott és reszelt sárgarépával, céklával és egy szelet barna kenyérrel kínáltak. Aki mégis valamilyen emléktárggyal szeretett volna hazatérni réztányérokból, fatányérokból, kerámiákból válogathatott, hiszen nagy volt a kínálat. Ha valaki próbára szerette volna tenni kézügyességét, akkor leülhetett az agyagformáló koronghoz is, de a szövőszéket is felajánlották, bárkinek megmutatva a szövés alapjait. SZÍNPADON A POLGÁRMESTER A Tűzvirág együttes fiatal - és még fiatalabb - táncosai is ropták az elmúlt vasárnap a millecentenáriumi fesztiválon, éppúgy, mint az „Örökifjak” tánccsoport, melynek tagjai az idősebb korosztályt képviselik és mindannyian a Vak Bottyán Gimnáziumban érettségiztek. „Örökifjú” a város polgármestere is, akinek szintén porzott talpa alatt a színpad. FIATALOK AZ ÜNNEPEN Május tizenkettedikét írunk. Akár szerény, visszafogott szép szavakat is ejthetne az ember, de hát ezeregyszáz éve él a magyar a Kárpát-medencében, íme, a millecentenárium. Nagy népek, birodalmak, mindenféle gondolatok tűntek el a történelem színpadáról: mi azonban megmaradtunk. Paks, a „két városnak nevezett” település a béke jegyében ünnepel. Munkatársunk egyetlen kérdéssel keresett meg öt paksi fiatalt: - Mit jelent, mit ér manapság a paksi fiatalnak az ország, illetve a város? Kern András, 21 éves autószerelő: - Mindent. Nehéz idő a miénk, de kibírtunk törököt, tatárt, ezt is... Hajnal Andrea, az ESZI diákja: - Nagyon sokan csak a fiatalok szertelenségéről szólnak, pedig nagyon is fontos hogy mi történt és mi fog történni, fontos számunkra a hazánk. Igaz, a hozzám hasonló diákok perspektívái nem túl biztatóak, de itt Pakson igenis vannak lehetőségek, legalábbis én így gondolom. Hum István, kilencéves, a Bezerédj Általános Iskola tanulója: — Az István, a király rockopera a kedvencem. Főleg a sámánkodás tetszik nagyon, amikor a holdról meg a napról énekel a varázsló. Biankó Krisztina: - Szerintem a paksi ünnep a legszebb az országban. Azt nagyon sajnálom, hogy nagyon lóg az eső, hogy ezen a szép vasárnapon talán még az utcabál is elmarad... Feil István, tizenkilenc éves kőműves szakmunkás: — Csak annyit mondhatok, hogy nagyon jól érzem magam, meg jó és rossz is magyarnak lenni. Félek a jövőtől, de remélem, hogy nem lesz semmi baj... ELMOSTA AZ ESŐ AZ UTCABÁLT A millecentenáriumi fesztivál záróeseményeként hirdették meg az utcabált. Az égiek azonban nem voltak kegyesek a paksiakhoz: hatalmas esőt küldtek a városra. Zene, tánc helyett csellengő emberek a délutáni ünnepségek szétázott helyszínén - sörözgettek, beszélgettek, aztán hazamentek. Volt, aki Dunaszentgyörgyről jött elázni. Már otthon szemerkélt az eső, de a három fiú úgy gondolta, hátha... tévedtek. Csinos hölgy két úrral nevetgélt a helyszínen. Mint mondták, csak erre sétáltak, nem a bálba jöttek. Előző nap is mulattak, ám ettől függetlenül:- Ha lenne egy kis buli, még beleférne, de a hangosítók is hazamentek. Tűzoltók őrizték volna a bálozókat. Jobb híján pattogatott kukoricát ropogtattak, rádiót hallgattak a kocsiban. Hajnali hatig lesznek szolgálatban, hosszú még az éjszaka.-Negyedórás eső miatt elmaradt az utcabál, meg azért, mert elmentek a hangtechnikusok - bosszakodtak az ismét eleredő záporban - éjfélig tartott volna, nem unatkoznánk... Vállalkozó nézelődött feleségével az emberek között. Most ért haza Pestről, nem tudja, mi volt Pakson, csak sejti... Tíz óra után lassan elnéptelenedett a város.
