Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-05-17 / 19. szám
Paksi Hírnök 1996. május 17. 4 MILLECENTENÁRIUM (Folytatás a 3. oldalról) téglagyár, a századunk elején létrehozott villanytelep és a konzervgyár elődje fejlett gazdasági életet mutatott. Ma az atomerőmű fémjelzi nemcsak a városi, hanem az ország technikai fejlettségét. Anton Westner A város kulturális élete is szót érdemel: Itt épült az ország 3. úri kaszinója Budapest és Pozsony után, melyet Deák Ferenc, a haza bölcse is látogatott. Egyesületek, egyletek sokasága működött a XIX. század közepétől. Fiú majd lány polgári iskolát tartott fönt a város és a századforduló idején két évtized alatt 9 újság élt itt. A paksiak 100 éve ugyanezen a helyen, ebben az időben ünnepelték az ezredéves honfoglalást. Tanulhatunk 100 éve élt eleinktől hazafias lelkesedést. A millennium évének újságait lapozgatót ma is magával ragadja az írásokból áradó hevük érzelem, ünnepélyesség, sok-sok hazafias felajánlás, mellyel ezredéves megmaradásunkat ünnepelték. Legyünk büszkék a millennium évében megteremtett paksi létesítményekre: 100 éve épült a mai Budapest Bank épülete, 100 éve adták át a polgári fiúiskolát (ma Bezerédj Általános Iskola), s akkor futott be az első vonat is a Pusztaszabolcs- Paks szárnyvonal paksi végállomására. Mi, 1996-ban élő paksiak is szeretnénk jelt hagyni magunk után. A gáz- és szennyvízprogram, gimnáziumbővítés, elkerülő út építése, új bankfiók megnyitása, 1100 fa ültetése, ünnepi kiadványok megjelentetése, kulturális rendezvények, eseménysorozatok remélem 100 év múlva is említést nyerhetnek. Engem itt ma magasztos érzések kerítenek hatalmukba látva, hogy városunk lakói magukénak érzik az ünnepet, id. Gárdái György mely külsőségeiben is szép, méltó az évfordulóhoz. Minden pompánál, díszletnél többet ér azonban, hogy együtt vagyunk, s hogy az ünnep lelki-szellemi feltöltődéstad. Árpád új hont alapító népének missziója volt a múltban, s lesz a jövőben is. Sok munka vár ránk is, hogy még ezer - sőt több évig magyar szó, magyar dal hangozzék a Duna-Tisza táján. „A béke jobbját nyújtsa e szent napon minden magyar egymásnak, s egyesült erővel, szilárd elhatározással igyekezzék azon, hogy a magyar nemzet élete a hamarosan eljövő 3. évezredben is szabad, független és boldog legyen.” (Tolnavármegye 1896. május) Ehhez kívánok mindanynyiunknak szilárd nemzeti öntudatot, türelmet, alkotókedvet, békét, békességet és egészséget. * * * A polgármester megemlékezése után Anton Westner, a testvérváros Reichertshofen polgármestere köszöntötte az PónyaJózsef egybegyűlteket, majd Herczeg Józsefnek egy Gizella-szobrot nyújtott át, megemlékezve a bajor hercegnő történelmi szerepéről: Tisztelt Polgármester Úr, Alpolgármester Úr, Képviselő Úr, kedves paksi barátaim! Reichertshofen városa, városunk összes lakója nevében köszöntőm Önöket honfoglalásuk 1100. évfordulója alkalmából. Szép és mindenekelőtt tisztelendő, ha egy nép az eredetére, származására, a gyökereire emlékezik. Népünk eredetéről jó néhány monda és legenda maradt fenn. Különösen elbűvölt engem a Csodaszarvasról szóló rege. A Csodaszarvas, mely Hunort és Magyart - e két kiválasztottat - akkori lakóhelyükről hegyen-völgyön át egy távoli, ismeretlen, csodálatos vidékre, az Önök mai hazájába vezette, ahol aztán a szomszéd fejedelem lányával keltek egybe. Mély benyomást tett rám a 6 pontból álló legrégebbi ma-A millecentenáriumi városi ünnepségen Herczeg József polgármestertől a Díszpolgári címet Pónya József, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság nyugalmazott vezérigazgatója vehette át. Neve nemcsak az atomerőműben ismert, hanem Pakson valamennyien tudják: sokat tett azért, hogy óvodák, iskolák, sportlétesítmények épüljenek. A Pro Űrbe díjat id. Gárdái György tudhatta magáénak ezen a napon. Ma már nem szülővárosában élő ember a város kulturális életében is jelentős szerepet játszott.
