Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-05-10 / 18. szám
1996. május 10, Paksi Hírnök KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG LESZ A TELEPAKS ATelePaks Városi Televízió szeptember elsejétől már nem önkormányzati intézményként, hanem közhasznú társaságként működik tovább. Mit jelent ez a változás, erről kérdeztük Koós Attilát, a paksi tévé főszerkesztőjét.-Paks Város Önkormányzata április 29-i ülésén döntött a városi televízió intézményi változtatásáról. A rádióról és a televízióról szóló törvény értelmében 1996. szeptember 30-al a városi televízió, mint önkormányzati intézmény megszűnik és szeptember elsején már létrehozzák a közhasznú társaságot. Önkormányzati tulajdonú társasággá alakulunk át, százszázalékos önkormányzati tulajdonnal. Ettől az időponttól kezdve az önkormányzat is műsorvásárló lesz, 1997-ben 38 ezer műsorpercet vásárolnak meg. Ugyanolyan konstrukció alakul ki, mint amit korábban az atomerőművel már alkalmaztunk. A működésünkben azonban nem lesz változás, a tizenegy munkatárs továbbra is dolgozik, s a televízió továbbra is a város televíziója marad.-Az önkormányzat támogatása tehát továbbra is megmarad?-Feltédenül, mert különben a városi televízió meg is szűnhetne. A jelenleg rendelkezésünkre álló összeg, amit az önkormányzat költségvetéséből kapunk, a mostani műsor szerkezetére, a tizenegy műsorra elég. A területünkön a médiák között már felosztott a reklámpiac, ami bevételt jelenthetne. De mivel a Tele- Paks közszolgálati televízióként működik, meghatározott, hogy a műsoridő tíz százaléka lehet csak reklám, s ezzel a bevételeink is korlátozottak.- Lényegében a műsor szerkezetében nem lesz változás?- Minden marad ugyanúgy, mint eddig volt.-A TelePaks munkatársai viszont már nem lesznek az átalakulással közalkalmazottak...-A testület határozata szerint ki kell dolgozni még a munkajogi változás alternatíváit vagy a közhasznú társaság alkalmazottjai lesznek vagy vállalkozóként dolgoznak tovább.-A testületi ülésen a Paksi Hírnök is szóba került, egy esetleges átalakulása szintén közhasznú társasággá. Az ötletet elvetették a képviselők, de érdekelne, hogy a TelePaks főszerkesztője hogyan vélekedik egy esetleges fúzióról?-Igen érdekes a dolog, hiszen mind a két intézmény ennek az önkormányzatnak a tulajdona most is. Most is együttműködik a két média, Koós Attila mégsem úgy, ahogy sokan gondolják. Ez a döntés nem egyszerű, hiszen nem egy ing vásárlásáról van szó. Nagyon más, tartalmában, műfajában elhatárolt területen dolgozik a két média. Nem is tudom mivel lehetne „közösködni”, mit lehetne közösen használni? Mérlegelni kell, hogy az a fajta megtakarítás, amit mondjuk egy közös fax használata jelent, hozza-e azt az eredményt, elvárást, amire számítanak. Mert ha nem, akkor nem szabad igazából megbolygatni ezt a helyzetet.- A legfontosabb azonban, hogy a városlakóknak szüksége van médiákra, s ez mindent meghatároz. T. SZ. VÁROSI ANTOLÓGIA BEMUTATÓJA A KÖNYVTÁRBAN A millecentenárium egyik díszes kiadványát, a Városi Antológiát szerdán este hat órakor mutatták be a nagyközönségnek. A Városi Könyvtárban rendezett ünnepségen dr. Ferenczy Istvánné, az önkormányzat kulturális-, oktatási és sportbizottságának elnöke köszöntötte a kötetben szereplő és az esten jelenlévő helyi alkotóművészeket. Az érdeklődők a helyszínen meg is vásárolhatták a finom kidolgozottságú könyvet. OTVEN RAJZ A HONFOGLALÁSRÓL SZÉKELY PÉTER Íz alkotó hajlott kora miatti ^ távolmaradással és a fend címmel nyílt meg a Városi Múzeumban dr. László Gyula régészprofesszor kiállítása. A Városi Művészeti Iskola növendékeinek gitárduója után dr. Vékony Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Régészeti Tanszékének adjunktusa megnyitóbeszédében részletesen kitért a rajzok jelentőségére és születési körülményeire. A kiállított művek kivételes rajzkészségről és képzelőerőről tanúskodnak. A professzor alkotásai mérföldkövet jelentenek a honfoglaló őseink hétköznapi életének ábrázolásában. A korábbi vázlatoktól eltérően ezek a rajzok korhűek, a régészeti leletekkel összhangban, a tudományos kutatások eredményeinek megfelelően készültek. Mivel élő modellje nem volt, családtagjai, tanítványai portréit adta kölcsön rajzai alakjainak. Az élet ábrázolásához nem elég a száraz tudomány - a professzor rajzain megelevenedik őseink mindennapi élete. Mesterembereket láthatunk kézművességük gyakorlása közben, felvillannak a sajátos harcmodor elemei, bepillantást nyerhetünk az akkori emberek életének örömteli és fájdalmas pillanataiba és számos rajz témája a mondavilághoz kötődik. A képek megtekintése közben a szemlélő nem tud szabadulni attól az érzéstől, hogy alkotójuk jelen volt, saját szemével látta a történteket... 1100 év távlatából ez pedig nem kis teljesítmény. Amillecentenáriumot kitűnően illusztráló tárlat május 26-ig tekinthető meg.
