Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-04-19 / 15. szám

1996. április 19. Paksi Hírnök 2> ERDŐ, MEZŐ AGRÁRTÁMOGATÁSOK Már megjelentek azok a jogszabályok, amelyek az idei évben igényelhető agrártámogatásokat tartalmazzák. aszesen 81 milliárd forint kerül majd kiosztásra a különböző ágazatok kö­zött. A pályázatokat 1996. jú­nius 30-ig lehet benyújtani, s azokat a bírálók folyama­tosan bírálják el. Az új építési beruházá­soknál az előző évhez ké­pest lényegi változás, hogy fix összegű támogatásra le­het pályázni. A támogatás mértéke az építmény jelle­gétől függ és a rendelet há­rom kategóriát különböztet meg. Az első kategóriába tar­toznak azok az épületek, amelyek részben vagy telje­sen nyitottak, a másodikba a hőszigetelt épületek. A har­madik kategóriába azon épü­letek tartoznak, amelyek speciális technológiai igé­nyek miatt költségesebbek az előzőeknél. Az épületek építéséhez és felújításához fix összegű támogatás, illetve banki hitel felvétele esetén kamattámo­gatás vehető igénybe. A me­zőgazdasági termelésre ked­vezőtlen adottságú térségek­ben fix összegű támogatást vesznek alapul. További húsz százaléknak megfelelő összegben fejlesz­tési célú juttatást, további tíz százalékában kamattámoga­tás igényelhető ugyancsak pályázat útján. Az új építési beruházásoknál a teljes be­ruházás költségeinek mini­mum húsz százalékát saját forrásból kell finanszírozni. A pályázat elfogadása esetén ezt a tényt a pénzügyi bonyo­lítást végző banknál számlá­val kell igazolni. A mezőgazdasági bizto­sítások díjának támogatását az igényelheti, aki a szántó­földi növénytermesztésben a szőlő-, gyümölcstermesztés­ben az elemi károk miatt ho­zamcsökkenésből eredő ká­rosodás mérséklésére érvé­nyes biztosítással rendelke­zik. A támogatás mértéke a ténylegesen kifizetett, szám­lával igazolt biztosítási díj harminc százaléka. A melorációs és öntözés­­fejlesztési beruházások tá­mogatásának mértéke az elő­irányzott költségek negyven százalékáig terjedhet. A szaktanácsadási támo­gatás a Földművelésügyi Mi­nisztérium Szaktanácsadói Névjegyzékében szereplő szaktanácsadó által nyújtott, tanácsadási díjának részbeni térítése, amely a végzett vagy tervezett mezőgazdasági te­vékenység fejlesztését szol­gálja. A támogatás mértékét az éves árbevétel alapján ha­tározzák meg. A külföldi tanulmány­utak és tapasztalatcserék ese­tében az igazolt ki- és vissza­utazás, valamint a szálláskölt­ség legfeljebb ötven százalé­ka, míg a segélyprogram ke­retében megvalósult tanul­mányutak és tapasztalatcse­rék esetén (a kétoldalú meg­állapodással összhangban) öt­ven százalékot meghaladó utazási és szállásköltség is té­ríthető. A farm és egyéb szakmai gyakorlaton részt ve­vők esetében legfeljebb a ki- és visszautazás költségének megfelelő összeg adható. Új mezőgazdasági erő- és munkagépek vásárlásánál a rendelet szerint huszonöt százalék mértékű végleges fejlesztési célú juttatás és har­minc százalék hitelkamat-tá­mogatás vehető igénybe. Új mezőgazdasági gép lízingbe vételekor az új gép nettó ára alapján a lízingszorzóval szá­mított és megfizetett éves bérleti díj huszonöt százalé­kának megfelelő támogatás vehető igénybe. E támoga­táshoz nem pályázat útján lehet hozzájutni, hanem az APEH-en keresztül vissza­igényléssel. A szőlő- és gyümölcsül­tetvények telepítési támo­gatásának feltétele a pályázó saját erejének húszszázalé­kos igazolása. Ezeket a pályá­zatokat 12 példányban, ere­deti aláírásokkal ellátva kell benyújtani, a szükséges iga­zolásokkal és bizonylatokkal együtt. Telephelyenként, pályáza­tonként 25 millió forintra nyújthatnak be igényt. A te­lepítéshez szükséges szapo­rító anyag meglétét szárma­zási igazolással ellátott vissza­igazolással kell bebizonyíta­ni. A biológiai alapok meg­őrzésének, fenntartásának, fejlesztésének támogatását nem kincstári elszámolással, hanem adóhivatalokon ke­resztül valósítják meg. A támogatást az veheti igénybe, aki állami megbízás vagy nyilvántartásba vétel alapján végzi ezt a tevékeny­séget. A pályázónak igazol­nia kell, hogy adó-, illetve társadalombiztosítási tarto­zása nincs. A génmegőrzési támo­gatásokra a fajtatulajdono­sok és a nemesítők pályáz­hatnak. Fajtabemutatók ren­dezéséhez évenként két al­kalommal, alkalmanként 250 ezer forint igényelhető. A pályázatokat 10 példány­ban kell benyújtani. (Seregély) VETEMÉNYES­KERTEK Nemcsak a nagyüzemekben okozott gondot a hosz­­szúra nyúlt tél, de a kis­kerttulajdonosok is rengete­get panaszkodnak. A földmunkákkal lassacs­kán elkészültek, de vetemé­­nyek nem kerültek még min­dig a földbe. Ilyenkorra már a retek, a saláta az előző évek­ben mutatta magát, most leg­feljebb a zacskókban lehet né­zegetni a magokat. Ugyanez a helyzet a borsóval, zöldség­gel, sárgarépával is. A palántának való is késik az idén. A legtöbb kertben nem veteményeztek el sem­mit. A háztáji kertekben lévő gyümölcsfák metszése majd­nem mindenütt megtörtént, de a lemosó permetezésekkel mindenki vár. Sokan állítják, hirtelen be­köszönt majd a tavasz és akkor, annyi munka lesz, hogy nem győzik behozni a lemaradást. A szőlőmetszések folyamatban vannak, a megfa­gyott vesszők és rügyek már most mutatják, hogy gyér lesz az idei termés. A kedvezőtlen időjárás miatt legalább két­­három hetes a csúszás. A téli kiadások így is meg­csorbították a családi kasszát, jól jött volna mindenkinek a kiskerti veteményezésekből jö­vő pótlás. A szakemberek sze­rint a késést pótolja a termé­szet, de az ebből adódó ma­gasabb piaci árakat nem pó­tolja a lapos pénztárcánk. A nagyüzemi gazdaságokban is vészjósló a helyzet, úgy tűnik hiánycikk lesz a tavaszi árpa és félő, hogy május végén is vetik majd a kukoricát. A kiskerttulajdonosoknak is fel kell venni a harcot az idővel, épp ugyanúgy mint az elöregedett, megfo­gyatkozott mezőgazdasági gép­parkkal nehezen birkózó nagy­üzemi gazdászoknak. SEREGÉLY

Next

/
Thumbnails
Contents