Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-04-19 / 15. szám
Paksi Hírnök 1996. április 19. KÖZÖS ÜGYEK MEGEGYEZÉS Mint ismeretes, február 21- én érkezett meg a greiswaldi atomerőműből Paksra a kettőszázharmincöt darab enyhén használt nukleáris fűtőelemköteg, amelyről korábban polémia folyt; mekkora összeget is kell ezután fizetni a magyar vámhatóságnak, hiszen nyilvánosságra került, hogy a paksi atomerőmű jelképesen egy márkáért jutott hozzá a nagy értékű fűtőanyaghoz, s korántsem volt mindegy, hogy a valóságos érték vagy a vételár képezi a kiróható vámösszeg alapját. A paksi atomerőműben nyilvánosságra hozták, hogy a vámkezelési eljárást lefolytató területileg illetékes szekszárdi vámhivatal meghozta határozatát. kz atomerőmű részvénytárj\ saság erről szóló közleménye szerint a vámérték alapját a szerződésben rögzített vételi ár és a magyar határig a vámárura rakódott egyéb költségek képezik. A vonatkozó rendelet értelmében a vámárut, mint primer energiahordozót megilleti a vámpótlékmentesség. A vámhivatal határozatát a paksi atomerőmű tudomásul vette, köztartozását rendezte így a fűtőanyag felhasználhatóvá vált és ezzel az eljárás lezárult. Az atomerőműben hangoztatják: a fűtőanyag magyarországra hozatalával a termelt villamos energia fogyasztói árának a tervezettnél kisebb mértékű emelése és így a fogyasztók pénztárcájának kímélése volt a cél és a fűtőanyag alkalmazása az erőmű számára, az eredmény szempontjából nem jelent nyereségnövekedést. kz ismertetett ügylet az adó£\ és vámügyek kategóriájába tartozik, arról további részleteket az erőműben nem kívánnak nyilvánosságra hozni. AZ ERÓMÚ OSZTOTT, SZORZOTT TTbben az évben az önkorig mányzat területén működő vállalkozások, cégek iparűzési (helyi) adója a képviselőtestület döntése értelmében az adóalap 1,2 százalékára emelkedett Pakson. Szintén a testület döntése volt, hogy a legnagyobb adófizető, az atomerőmű iparűzési adójának egy részét városi, önkormányzati kötelezettségekből adódó feladatok ellátására fordítják. 1996-ban 20 millió forint jut erre a célra. A közelmúltban megtörtént ennek az összegnek a felosztása. A közoktatási intézményeknek jut a legnagyobb összeg, hat és fél millió forint. Ebből az általános és középiskoláknak, a művészeti iskolának lesz lehetősége arra, hogy a kisebb felújítási munkákat elvégeztessék. A Városi Művelődési Központ színpadtechnikai berendezéseinek részleges cseréjére, építészeti felújítására ötmillió forint áll rendelkezésre. A játszóterek rendezésére, a játékok rendbetételére, a városi televízió új stúdiójának kialakítására két-kétmillió forintjut A mentőállomás ebből a keretből juttatott összegből pótolhatja egy új esetkocsi árát, 1,2 millió forint erejéig. A pénz felosztói a millecentenáriumi emlékmű felállítására egymillió forintot tartalékolnak - amennyiben az emlékmű valamilyen oknál fogva nem készül el, a pénzt nem kölükel. A könyvtárak új könyvek vásárlására 800 ezer forintot fordíthatnak, a városi fatelepítésre szintén ugyanennyi összeg áll rendelkezésre. A Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány alaptőke-emelésére 500 ezer forintot szánnak az összegből, a városi nyugdíjasklub pedig rendezvényei lebonyolítására 200 ezer forinttal részesül. SIO-SARVIZ MENTI ÖSSZEFOGÁS Miként, hogyan lehet egy-egy községet életképessé tenni, az önállóság alkotó kibontakoztatásához a feltételeket megteremteni? Mindeme kérdések, az adandó válaszok egyaránt napirenden voltak április 15-én Kölesden, a Sió-Sárvíz menti Települési Önkormányzatok Térségfejlesztő Szövetsége megalakulásán. Kocsis György kölesdi polgármester elmondása szerint Kölesden januárban már volt előzménye az eseményeknek, amikor A 6 önkormányzat részvételével elvileg kimondták a szövetség megalakításának szándékát. Végül Németkér, Medina, Harc, Kistormás, Zomba nem élt csatlakozási jogával, míg Pálfa, Nagydorog, Sárszentlőrinc, Kajdacs, Pusztahencse, Györköny, Szedres, Tengelic, Sióagárd, Bikács és a házigazda Kölesd önkormányzata mellett a Kölesdi Egyetértés Mezőgazdasági Szövetkezet, a Sióagárdi Geotechnika GMK és a Kölesd-Kistormás Vízmű Kft. is a csatlakozás mellett döntött. Az aprófalvas Tolna megyében a Völgység, a Duna menti térség fejlesztő szövetsége már működik. Ezek tapasztalatai, de még inkább a területfejlesztési törvény elfogadását követően az új pénzügyi elosztási, valamint intézményi rendszerben az aprófalvi településeknek közösen összefogva nagyobb az esélyük a megfelelő érdekképviseletre. A Sió-Sárvíz menti térségben a fejlesztési tanulmánytervek - környezetvédelem, infrastruktúra fejlesztése, a mezőgazdaság, vállalkozások fejlesztése - kimunkálása jelent soronlévő feladatot. Ennek sikeres elvégzésére nagyobb eséllyel, könnyebben vállalkoznak a szövetségbe tömörült önkormányzatok, gazdasági társulások. Minta is van előttük: Györkönynek és környékének már korábban elkészült településfejlesztési terve. A kölesdi alapító tanácskozáson a részt vevők elfogadták a véglegesített működési és alapszabályt, megválasztották a tisztségviselőket, végül kijelölték az aktuális tennivalók alapján az első konkrét feladatokat. VÁROSI ANTOLÓGIA A Honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából rendezett városi ünnepségsorozat keretén belül május 8-án a Városi Könyvtárban fog bemutatkozni a Millecentenárium, Paks 1996 című kiadvány. Oláh Zoltán költő, Herczeg Ágnes, Halász Károly festőművész és a művelődési központ, valamint a Városi Könyvtár munkatársai tettek a legtöbbet érte. A nyomdai munkálatokat Schubert Péter végezte, jelenleg Pécsen van nyomdában a könyv. 1000 példányban, plüsskötésben, rézveretes nyomtatott betűkkel készül. Herczeg József polgármester köszöntőjét Ágh István költő és dr. Romváry Ferenc nyugdíjas, volt múzeumigazgató bevezetője követi. A kötetben 13 helyi költő és 26 képzőművész munkája kapott helyet, köztük már elhunyt alkotók művei is. A könyv reményeink szerint minden kulturális és oktatási intézményben kapható lesz majd, 500 Ft-os darabonkénti áron. (szp)
