Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-03-29 / 12. szám
1996. március 29. Paksi Hírnök 1 MEZOGAZDASAG SZÖVETKEZETI KÖRKÉP Nagy lett a sürgés-forgás a napokban a földeken. Mindenki, aki csak teheti próbálja behozni a tél hátrányait, hiszen ilyenkor már máskor javában folynak a tavaszi munkák. A legtöbb helyen viszont még csak most fognak hozzá azokhoz a munkákhoz, amelyet februárban kellett volna elvégezni. Igaz, a sok hónak is örülnünk kell, mert a legutóbbi években nagyon száraz volt az időjárás, kevés csapadék hullott és ez a növények minőségén igencsak meglátszott. A Dunamenti Mezőgazdasági Szövetkezetben is várják a jó időt. A tavaszi munkákkal le vannak maradva, az őszi kalászosok fejtrágyázását és növényvédelmi munkáit ilyenkorra már el szokták végezni. A növények is megsínylették a telet, visszamaradott állapotban vannak, a tenyészidőszak lerövidülhet és ezért kihatással lehet a mennyiségre és a minőségre egyaránt. A gépeket kijavították, saját erőből el tudják kezdeni a műtrágyázást és a vetőmagszórást, ha az idő engedi. A madocsai termelőszövetkezetben sem jobb a helyzet. Az éjjeli fagyok miatt még most sem tudnak a földeken szokott ütemben dolgozni. A szántást igaz már elkezdték, de az őszi kalászosok műtrágyázását még nem folytathatják. A cukorrépa már ilyenkor a földben szokott lenni, vetése március végére várható. A lemaradást éjjel-nappali műszakkal próbálják behozni. Az almáskertben szerencsére nincs lemaradás, a metszéseket időben be tudják fejezni és elkezdik a lemosó permetezést. A szakemberek úgy tartják, hogy idén egy jó közepes termés várható. Az Aranykalász Mezőgazdasági Szövetkezetben a jövő héten tudják megkezdeni a munkát. A géppark felújítása megtörtént, de sok gondot okoz az őszi vetések gyengesége, pedig a fej trágyázást a sík területeken a hó ellenére megcsinálták. A dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Termelőszövetkezet sem tud igazán biztatót mondani. Az elmúlt hét végén kezdték el a szántást. A napokban elkezdik a lucerna gyomirtását, de a borsó vetése itt is késik, talán egy hetet várni kell vele. Az őszi kalászosok megsínylették a hoszszú telet, nagy termésre nem lehet számítani. A szakemberek azt tartják, ez a lemaradás nem olyan nagy mértékű, hogy ne lehessen behozni, de a föld vízkészletei kimerültek az évek során, ezért a sok hó mindenképpen kedvezett a mezőgazdaságnak. SEREGÉLY FAGYOS KERTÉSZEK Szegény kertészt még a hó is húzza, állíthatjuk egész nyugodtan, mert a január végi szakadatlan hóesés nemcsak a nagyüzemekben okozott gondot, hanem a kiskerttulajdonosoknak és a fóliás gazdáknak is. Csaknem tíz éve okoz gondot a hó a termelőknek, hogy fóliasátraikat megvédjék. A hó bevágja a fóliát, megnyomja a szerkezetet. Nemcsak a berendezésben keletkeznek károk, a hó lehűti a környező talajt, így a fűtetlen sátrakban fagyásra számíthattak. A palántanevelők helyzete sem könnyű. A hosszú fénytelen téli időszak hatására a legkorábbi palánták megnyúltak és kevésbé fejlettek voltak ültetéskor. A paprikánál és uborkánál termésmentességet is tapasztaltak a kertészek. Nincsenek jó helyzetben a téli salátatermesztők sem. Az állomány nagy része betegség következtében tönkrement. A későbbi ültetések, ‘amelyekből februárban lett volna kész saláta, a nagy hideg következtében elpusztultak. Januárban viszont egyáltalán nem tudtak vetni és a retekvetések is elhúzódtak. Kiesés várható a kora tavaszi időszakban, hiszen országosan húszszázalékos a kár a fóliásokban. A primőr áruk megjelenése akár két-három hetet is késhet. A havazás miatt az ültetési kedv is alábbhagyott. A megrendelők nem vitték el időben a növényeket és ez a következő turnus palántáit is csúsztatta. Nem tudta az ár sem kárpótolni a gazdákat, hiszen az állománynak csak töredék része értékesíthető, így sokkal jobban járnak azok, akik csak tavasszal húzzák fel fóliájukat. JÓL ZÁRNAK Az átalakulás utáni években először zárt sikeres évet a Dunamenti Mezőgazdasági Szövetkezet. Április 2-án kerül sor a termelőszövetkezet közgyűlésére, amelyen napvilágot lát a 95-ös év eredménye. 350 millió árbevétel mellett 46 milliós nyereséget tudhat magáénak a szövetkezet. Száraz István elnök elmondta: 200 hektár területen foglalkoznak szőlőtermesztéssel, az idei évben először készítettek saját bort. 1835 hektáron búzát, kukoricát, napraforgót, árpát, lucernát termesztenek, amelyből saját tápokat készítenek saját állatállományuknak. A szakosított tejtermelő tehenészetben 370 állatot tartanak, szaporulatuk folyamatos. A sertéstelepen 400 koca található a törzstelepen tenyészállatokat állítanak elő. Az áru egy része húsfeldolgozókhoz kerül, a felét viszont saját vágóhídon dolgozzák fel és a húsboltjukban értékesítik. Az árbevétel egyharmadát azonban elviszi a munkadíj és annak közterhei, ebben a nehéz gazdasági helyzetben nehéz nyereséggel zárni. A gépparkunk 10 éves - mondja az elnök úr, a nyereség egy részét fejlesztésre, gépek vásárlására fordítjuk. A mezőgazdaság gépesítéséről, a háztáji gazdaságok felszereltségéről nagyon sok szó esett már, azonban előrelépés szinte alig tapasztalható. Ezt bizonyítja ez a felvétel is: a huszadik század végén a magyar gazda ugyanúgy szánt, mint száz vagy kétszáz évvel ezelőtt. A fotó sajnos nem az egyedit mutatja, sokkal inkább az általánost...
