Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-03-22 / 11. szám
1996. március 22. Paksi Hírnök 9 CSALÁDIASÁN Genye Benő, a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke miután az elmúlt évi gazdálkodásuk eredményeinek felsorolásával végzett, egy rövid tőmondattal toldotta meg mondandóját. „Szinte családi vállalkozásként dolgozunk. ” Hogy miért is érdemes kiemelni ezt a pár szót? Nos, a geijeni termelőszövetkezet, anno, az átalakulás előtt Tolna megye egyik legkisebb szövetkezete volt. ÉLNI, MEGÉLNI A MEZŐGAZDASÁGBÓL A gazdasági átalakulás során aztán még ez a kis föld is elkerült a részarány-tulajdonosokhoz, új gazdákra lelt a kárpótláskor. Az immár újjáalakult mezőgazdasági szövetkezet tulajdonát az a vagyon képezte, amelyet az előző generáció nehéz munkával teremtett elő. Az erkölcsi vagyont pedig az összetartás jelentette. Nem lépett ki senki a szövetkezetből, nem vitte ki senki a nevesített vagyonát, hanem újrakezdték. Immár bérelt földeken. így a gerjeni Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet ma már 1093 hektárnyi földön - amelyből 1002 hektár a szántó - gazdálkodik, búzát, kukoricát termesztenek, a szarvasmarha-tenyészetükhöz szükséges takarmányt, a silókukoricát és a lucernát szintén ez a föld adja. A szövetkezeti üzletrészvagyon egyharmada a nyugdíjasoké, egyharmad-egyharmad részben az aktív dolgozóké és a kívülálló üzle trész-tulaj donosoké, s kis részben a szövetkezeté, amit már 1995-ben vásároltak vissza. Nem hagyták magukra a nyugdíjas tagokat sem - mint ahogy ők sem hagyták cserben a szövetkezetét. Évente csaknem százezer forintnyi juttatást kapnak személyenként, készpénzben, terményben és osztalékot a részjegyeikre és az üzletrészekre. Okosan gazdálkodtak - ál-A tavalyi gazdálkodásuk eredményei jók. Olyannyira, hogy lehet, hogy egyedül a megyei szövetkezetek közül nemcsak több millió forintos nyereséget tartalékolhatnak a következő időszakra, de osztalékot is fizetnek a tagoknak és az üzletrész-tulajdonosoknak. S ez az átalakulás után minden évben így történt. Mindezt a szövetkezetnél dolgozó 49 ember érte el, kitartó, szorgalmas munkával. lapíthatja meg az olvasó, hiszen ma a mezőgazdasági vállalkozások, szövetkezetek igazán nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Mi lehet a geijeniek titka? Az elnök erre is egyszerű szavakkal válaszol: megbecsülik a munkát, a munkahelyüket. Ki a kétkezi munkájával, ki a tudásával. Nem öntözték a földeket, mégis jó termést értek el búzából és kukoricából, nem vettek fel hitelt, mégis ott a tárolókban már az erre az évre való vetőmag, vegyszer és a műtrágya. Nem kapkodták el az aratás után az értékesítést, kivárták a kedvező helyzeteket és az árakat. Nem élték fel a tartalékokat. S mielőtt még valakit is elkapna a sárga irigység, csak halkan lehet megjegyezni: minden juttatással együtt a szövetkezetiek bruttó éves átlagjövedelme hatszázezer forint körüli... GAZDASÁG ÚJ ELNÖK, RÉGI HÁLÓ PRÉHÁZI ILDIKÓ Új elnöke van a Halászati Szövetkezetnek Gyurkó Ferenc személyében, aki 1984 óta dolgozik a paksi halászoknál, mint agronómus. A pár héttel ezelőtti tisztújításra azért került sor, mert az előző elnök, Haaz Ferenc nyugállományba vonult.- Sokat tanultam az elődömtől - mondja Gyurkó Ferenc -, s remélem ezután is ellát egy-egy jó tanáccsal. Igyekszem a halászati tradíciókat folytatni és ha mód van rá ebben a gazdasági helyzetben a szövetkezetét továbbvinni, fönntartani, s mivel valaha a szövetkezés mellett tettük le a voksot, a tagság érdekeit képviselni. Ma Magyarországon ez az egyetlen nagyszerszámos (kerítőhálóval dolgozó) brigád, aki műveli a természetes vízi halászatot.- Manapság itt is csak túlélésről beszélhetünk. Nem megy túl jól a szövetkezet, mint afféle más termelő ágazat sem. Célunk a veszteség megszüntetése, a legalább nullszaldós költségvetés. A hatékonyabb munkavégzés belső átszervezéssel megoldható. Szeretnénk bővíteni halászati hátterünket új tó vásárlással, esetleg béreléssel. Rendszeresen részt veszünk a pályázatokon. Korlátlan halkitermelésre nincs lehetőségünk, egész egyszerűen azért, mert nincs annyi hal. Mindenképp pénzre van szükség, hogy a halpopulációt fönntartsuk, az utánnevelést biztosítsuk. Sajnos azonban nemcsak a hal kevesebb, a vásárló is... TIHANYI SZILVIA Több millió forintot tartalékolhatnak...
