Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-03-08 / 9. szám

Paksi Hírnök 1996. március 8. i VÁROSI MOZAIK ÁRVERÉSRŐL ÁRVERÉSRE-Hogyhogy befejezték az árverést?! - kér­dezi számonkérőn az árverés vezetőjét csütör­tökön a kora délelőtti órákban egy feldúlt kö­zépkorú férfi. - Hát nem két napra hirdették... —méltatlankodik tovább. Fejes Balázs, a Tolna Megyei Kárrendezési Hivatal munkatársa, a paksi földárverezés ve­zetője nyugalommal válaszol. Mint kiderül, ez az ember már az ötödik, aki lekési a nagy pilla­natot, amikor a kárpódási jegyét még földre, illetve most erdőre cserélhette volna. Az előre megtervezett rend szerint ugyanis az árverezés első napján a hivatal munkatársai felveszik a jelentkezők adatait, kiadják a licitálótárcsákat, s ha már elfogyott a jelentkezők sora, meg­kezdik az árverezést. Most ez itt Pakson az előre meghirdetett napon reggeltől délután háromig tartott, s fél négykor már lendülhet­tek is a tárcsák a magasba. Az utolsó paksi földárverésen, amikor a Paksi Állami Gazda­ság állami tartalékterületéből került kalapács alá két erdőrészlet. Ez alkalomból bárkijöhe­tett licitálni, akinek kárpódási jegye volt vagy akit felhatalmaztak arra, hogy nevükben pró­báljon meg tulajdont szerezni. A végeredmény sokak számára lehangoló le­hetett. Összesen 48-an jutottak egy-egy darab erdőrészhez, a jelentkezők száma pedig 212 volt. Körülbelül 25 millió forint értékű kár­pótlási jegyet helyeztek letétbe a reményke­dők. Akik közül nagyon sokan az ország távoli vidékéről érkeztek - és teletömött táskával. A folyosón suttogták, hogy volt, aki egymaga tízmillió forint értékű jegyet hozott magával. A hivatalos információ ezt azzal támasztotta alá, hogy bizony akadt, akinek 78 darab tárcsát ad­tak Id az adadelvétel után. A hatalmas érdeklődés ellenére nem verték az egekig az árat, bár az egyik erdőrész, mint a környékbeliek mondták, ártéren fekszik. Si­került egyezséget kötni a jelentkezőknek, s aranykoronánként 500 forintért keltek el a táblarészek. Az osztadan közös tulajdonba ke­rült területek gazdái mit is kezdhetnek ezzel a földdel? Ők tudják, de három évig nem adhat­ják el és a fa kitermelését is csak az erdőfelügye­lőség engedélyével kezdhetik, folytathatják. Egy biztos, s ezt el kell fogadni, hiszen hi­teles forrásból, egy kárpótlási jegy tulajdono­sától ered: végre megszabadult egy lelki teher­től, a kárpótlási jegyétől. Akiknek meg még maradt, március végéig járhatják az országot árverésről árverésre. Hátha sikerül egy kis kéz­zelfogható, örökölhető vagyont szerezniük. TSZ. MEGKEZDŐDTEK A MUNKAÜGYI PEREK Mint már korábban hírt adtunk róla, a paksi konzervgyártól elbocsátott dolgozók egy része a Munkaügyi Bírósághoz fordult a végkielégítésük kifizetése körül keletkezett problémák miatt. Összesen 93-an élnek a jogorvoslatnak ezzel a formájával. A perek tárgyalása megkezdődött. Február 28-án tíz, március 1-jén tizenhét volt dolgozó ügyét tárgyalták. EGÉSZSÉG­ÜGYI REFORM „Az egészségügyi reform” címmel tart előadást dr. Mi­­kóla István, a Magyar Kórház Szövetség elnöke március 14- én, a városháza nagytermé­ben. Az előadás kezdete 17 óra. SZ1RÉNAPRÓBA MÁRCIUSBAN A BM Polgári Védelem Tolna Megyei Parancsnokságának közleménye sze­rint 1996. március 25-én, hétfőn 13 órakor kerül sor a paksi atomerőmű 30 kilométeres körzetében lévő polgári védelmi célú szirénák hangos próbá­jára. A szirénák megszólaltatása ebben az időpontban csak a rendszer próbá­ja, tehát az állampolgároknak semmi­féle intézkedést nem kell tenniük. A fent jelzett időpontban a kataszt­rófariadó jelét két percig tartó, perio­dikusan váltakozó magasságú hang, majd ezt követően 13 óra 10 perckor a riadó elmúlt jelét kétszer félperces, közben fél perc szünettel megismételt állandó magasságú hang követi. A szirénák hangos megszólaltatása a lakosság biztonságát szolgálja, ezért ké­rik a családok, minden családtag meg­értését. Egyben kérik, hogy szívesked­jenek tapasztaltaikról a paksi polgár­­mesteri hivatalt tájékoztatni, a riasztó­­rendszer további tökéletesítése céljából. HT0-TAM0GATAS (Folytatás az 1. oldalról.) Az idén adható állami támogatást a települési önkormányzatok között az önkormányzatok adatszolgáltatásai alapján osztották fel. Itt azt vették figyelembe, hogy az 1995/96-os fűté­si szezonban hány háztartásban hasz­náltak tüzelőolajat, hányán élnek ezekben a háztartásokban és mekko­ra lakást fűtöttek HTO-val. A most felosztott hozzájárulást a fűtési költ­ségek csökkentésére, illetve a tüzelő­olajról más fűtési módra áttérő ház­tartások egyszeri támogatására hasz­nálhatják fel az önkormányzatok. Szabályozták azt is, hogy a lakosok közül kik, milyen feltételek megléte­kor részesülhetnek támogatásban. Tá­mogatást kaphatnak azok, akiknek az egyedileg biztosított alapvető fűté­sük HTO-val történik vagy pedig ha központi fűtésű a lakásuk, a távhő­szolgáltatást biztosító cég HTO-t hasz­nál. Ha vegyes fűtési módszerrel fű­­tenek, akkor az a háztartás jogosult a támogatásra, ahol legalább egy lakó­szobát kizárólag HTO-val fűtenek. A rendelet szerint egy háztartás csak egy címen kaphat támogatást. A ké­relmeket az önkormányzatokhoz kell benyújtani, s a támogatásokat 1996. december 31-ig állapíthatják meg és eddig ki is kell fizetni a jogosultak­nak. A rendelet lehetőséget nyújt ar­ra, hogy alkalmanként vagy havi rendszerességgel is történhet a kifi­zetés. A fűtésátalakítási támogatást pedig időarányosan, a felmerült ki­adások üteme szerint folyósítsák. Paks városa februárban, márciusban és szeptemberben egyaránt 10 millió 105 ezer 740 forintot, míg novem­berben 3 millió 368 ezer 580 forintot kap az állami költségvetésből. A ta­valyi felmérés szerint összesen 918 háztartásban fűtöttek háztartási tü­zelőolajjal. A most érvénybe lépett rendelet értelmében az önkormányzatok már nem vizsgálják a szociális rászorult­ságot. Tehát, akik háztartási tüzelő­olajjal fűtenek vagy áttérnek a gazda­ságosabb fűtési módokra, jövedelmi viszonyoktól függedenül jogosultak a támogatásra, ha a már ismertetett kö­vetelményeknek megfelel a fűtésük.

Next

/
Thumbnails
Contents