Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-03-08 / 9. szám
Paksi Hírnök 1996. március 8. i VÁROSI MOZAIK ÁRVERÉSRŐL ÁRVERÉSRE-Hogyhogy befejezték az árverést?! - kérdezi számonkérőn az árverés vezetőjét csütörtökön a kora délelőtti órákban egy feldúlt középkorú férfi. - Hát nem két napra hirdették... —méltatlankodik tovább. Fejes Balázs, a Tolna Megyei Kárrendezési Hivatal munkatársa, a paksi földárverezés vezetője nyugalommal válaszol. Mint kiderül, ez az ember már az ötödik, aki lekési a nagy pillanatot, amikor a kárpódási jegyét még földre, illetve most erdőre cserélhette volna. Az előre megtervezett rend szerint ugyanis az árverezés első napján a hivatal munkatársai felveszik a jelentkezők adatait, kiadják a licitálótárcsákat, s ha már elfogyott a jelentkezők sora, megkezdik az árverezést. Most ez itt Pakson az előre meghirdetett napon reggeltől délután háromig tartott, s fél négykor már lendülhettek is a tárcsák a magasba. Az utolsó paksi földárverésen, amikor a Paksi Állami Gazdaság állami tartalékterületéből került kalapács alá két erdőrészlet. Ez alkalomból bárkijöhetett licitálni, akinek kárpódási jegye volt vagy akit felhatalmaztak arra, hogy nevükben próbáljon meg tulajdont szerezni. A végeredmény sokak számára lehangoló lehetett. Összesen 48-an jutottak egy-egy darab erdőrészhez, a jelentkezők száma pedig 212 volt. Körülbelül 25 millió forint értékű kárpótlási jegyet helyeztek letétbe a reménykedők. Akik közül nagyon sokan az ország távoli vidékéről érkeztek - és teletömött táskával. A folyosón suttogták, hogy volt, aki egymaga tízmillió forint értékű jegyet hozott magával. A hivatalos információ ezt azzal támasztotta alá, hogy bizony akadt, akinek 78 darab tárcsát adtak Id az adadelvétel után. A hatalmas érdeklődés ellenére nem verték az egekig az árat, bár az egyik erdőrész, mint a környékbeliek mondták, ártéren fekszik. Sikerült egyezséget kötni a jelentkezőknek, s aranykoronánként 500 forintért keltek el a táblarészek. Az osztadan közös tulajdonba került területek gazdái mit is kezdhetnek ezzel a földdel? Ők tudják, de három évig nem adhatják el és a fa kitermelését is csak az erdőfelügyelőség engedélyével kezdhetik, folytathatják. Egy biztos, s ezt el kell fogadni, hiszen hiteles forrásból, egy kárpótlási jegy tulajdonosától ered: végre megszabadult egy lelki tehertől, a kárpótlási jegyétől. Akiknek meg még maradt, március végéig járhatják az országot árverésről árverésre. Hátha sikerül egy kis kézzelfogható, örökölhető vagyont szerezniük. TSZ. MEGKEZDŐDTEK A MUNKAÜGYI PEREK Mint már korábban hírt adtunk róla, a paksi konzervgyártól elbocsátott dolgozók egy része a Munkaügyi Bírósághoz fordult a végkielégítésük kifizetése körül keletkezett problémák miatt. Összesen 93-an élnek a jogorvoslatnak ezzel a formájával. A perek tárgyalása megkezdődött. Február 28-án tíz, március 1-jén tizenhét volt dolgozó ügyét tárgyalták. EGÉSZSÉGÜGYI REFORM „Az egészségügyi reform” címmel tart előadást dr. Mikóla István, a Magyar Kórház Szövetség elnöke március 14- én, a városháza nagytermében. Az előadás kezdete 17 óra. SZ1RÉNAPRÓBA MÁRCIUSBAN A BM Polgári Védelem Tolna Megyei Parancsnokságának közleménye szerint 1996. március 25-én, hétfőn 13 órakor kerül sor a paksi atomerőmű 30 kilométeres körzetében lévő polgári védelmi célú szirénák hangos próbájára. A szirénák megszólaltatása ebben az időpontban csak a rendszer próbája, tehát az állampolgároknak semmiféle intézkedést nem kell tenniük. A fent jelzett időpontban a katasztrófariadó jelét két percig tartó, periodikusan váltakozó magasságú hang, majd ezt követően 13 óra 10 perckor a riadó elmúlt jelét kétszer félperces, közben fél perc szünettel megismételt állandó magasságú hang követi. A szirénák hangos megszólaltatása a lakosság biztonságát szolgálja, ezért kérik a családok, minden családtag megértését. Egyben kérik, hogy szíveskedjenek tapasztaltaikról a paksi polgármesteri hivatalt tájékoztatni, a riasztórendszer további tökéletesítése céljából. HT0-TAM0GATAS (Folytatás az 1. oldalról.) Az idén adható állami támogatást a települési önkormányzatok között az önkormányzatok adatszolgáltatásai alapján osztották fel. Itt azt vették figyelembe, hogy az 1995/96-os fűtési szezonban hány háztartásban használtak tüzelőolajat, hányán élnek ezekben a háztartásokban és mekkora lakást fűtöttek HTO-val. A most felosztott hozzájárulást a fűtési költségek csökkentésére, illetve a tüzelőolajról más fűtési módra áttérő háztartások egyszeri támogatására használhatják fel az önkormányzatok. Szabályozták azt is, hogy a lakosok közül kik, milyen feltételek meglétekor részesülhetnek támogatásban. Támogatást kaphatnak azok, akiknek az egyedileg biztosított alapvető fűtésük HTO-val történik vagy pedig ha központi fűtésű a lakásuk, a távhőszolgáltatást biztosító cég HTO-t használ. Ha vegyes fűtési módszerrel fűtenek, akkor az a háztartás jogosult a támogatásra, ahol legalább egy lakószobát kizárólag HTO-val fűtenek. A rendelet szerint egy háztartás csak egy címen kaphat támogatást. A kérelmeket az önkormányzatokhoz kell benyújtani, s a támogatásokat 1996. december 31-ig állapíthatják meg és eddig ki is kell fizetni a jogosultaknak. A rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy alkalmanként vagy havi rendszerességgel is történhet a kifizetés. A fűtésátalakítási támogatást pedig időarányosan, a felmerült kiadások üteme szerint folyósítsák. Paks városa februárban, márciusban és szeptemberben egyaránt 10 millió 105 ezer 740 forintot, míg novemberben 3 millió 368 ezer 580 forintot kap az állami költségvetésből. A tavalyi felmérés szerint összesen 918 háztartásban fűtöttek háztartási tüzelőolajjal. A most érvénybe lépett rendelet értelmében az önkormányzatok már nem vizsgálják a szociális rászorultságot. Tehát, akik háztartási tüzelőolajjal fűtenek vagy áttérnek a gazdaságosabb fűtési módokra, jövedelmi viszonyoktól függedenül jogosultak a támogatásra, ha a már ismertetett követelményeknek megfelel a fűtésük.
