Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-02-23 / 7. szám
Paksi Hírnök 1996. február 23. (5 TÁRSADALOM ELTŰNT TÍZEZREK Február végén néhány előadás erejéig Paks vendége lesz Rózsás János, a Keserű ifjúság és más könyvek írója, a Gulag-lexikon összeállítója, a Nobel-díjas író, Szolzsenyicin volt rabtársa. Rózsás János alig 18 évesen, a néhány hetes katonai alapkiképzés után esett hadifogságba 1944 decemberében a Marcali melletti fronton. Ahogyan az arcvonal vonult, úgy cipelték magukkal az oroszok a foglyokat, vizsgálati fogság gyanánt. Innen rövidesen az odesszai börtönbe került, majd elkezdődött a 9 évig tartó „malenykij robot” a nyikolajevi, herszoni és más észak-urali lágerekben, kényszermunkatáborokban. Közel százezer magyar férfi és nő járta meg a poklok poklát, legtöbbjük fiatal volt, hiszen a bolsevik hatalom szemében ők tűntek a legveszélyesebb ellenségnek a kiépülendő rendszerre nézve. A foglyokat négy csoportra osztották egészségi állapotuk szerint. A viszonylag jó kondícióban lévőket a bányák és kőfejtők nyelték el, a 3. csoport gyengébb egészségű tagjait építkezésekhez hurcolták el, illetve erdőirtásra, út- és vasútépítésre fogták őket. A 4. csoportba tartozók, vagyis a rokkantak kosárfonást és más kézimunkát végeztek. Az embertelen iramot és körülményeket, a fagyot és az éhezést nagyon kevesen élték túl, hoszszú évek múltán alig 3500 ember tért haza és még itthon is bűnözőként fogadták őket. Számuk napról napra fogy, ma 700-nál kevesebben élnek. Rózsás János rögtön hazatérte után nekilátott emlékezetből lejegyezni magyar rabtársai nevét és adatait, valamint naplószerűen elrendezni az emlékeit. Ahogyan a rehabilitáció fogaskerekei lassan és csikorogva beindultak, munkáját egyre szélesebb körben végezhette, a teljes legalitásra azonban a rendszerváltásig várnia kellett. A kárpótlási kérdésekkel kapcsolatban még több emberrel vehette föl a kapcsolatot és bővíthette a Gulagra vonatkozó adatainak tárházát. Az elkészült Gulag-lexikon sajnos csak 4000 ember adatait tartalmazza, a többiek neve és sorsa a múlt homályába veszett, bár Rózsás János továbbra is folytatja a levelezést régi rabtársakkal, ismerősökkel, hozzátartozókkal az újabb adalékok reményében. Az elkészült kézirat és a nagy mennyiségű dokumentáció teljes egészében az Országos Széchenyi Könyvtár zárolt kézirattárába került, csak az adott korral foglalkozó történészek számára hozzáférhető. Rózsás János jelenleg nyugdíjasként él, de napjai tevékenyen telnek: továbbra is végzi a gyűjtőmunkát, előadásokat tart és új könyvén dolgozik, amelynek témája a 44-es leventék sorsa. Egy olyan kor emlékét őrzi, amelyet az azt átéltek legszívesebben örökre kitöröltek volna az emlékezetükből, de amely mégis a szomorú magyar sors egy részét képezi. A holocaust mellett sokan megfeledkeznek a Gulag-táborokról, gyakran azt hiszik, hogy egy konkrét földrajzi helyről van szó. A Gulag orosz rövidítés, a Lágerek Állami Főhatóságát jelenti. Bár a történelem ütötte sebek nehezen gyógyulnak, a némán fejet hajtó emlékezés enyhíthet a fájdalmakon és megismertetheti a mai fiatalokkal annak a bizonyos eltűnt nemzedéknek a sorsát. Rózsás János előadásaira február 26-án kerül sor: 11 órakor a dunakömlődi faluházban, 12.45-kor a Bezerédj iskolában, 14.30-kor pedig az ESZl-ben. (szp) MIKOR LESZ ENNEK AZ ORSZÁGNAK VÉGE? Dr. Szabó János, a Független Kisgazdapárt főtitkára február 15-én a párt helyi szervezetének meghívására Paksra látogatott, ahol a zsúfolásig megtelt városi önkormányzati ülésteremben előadást tartott, majd válaszolt a lakosság kérdéseire. A pártfőtitkár G. Nagyné dr. Maczó Ágnest, a párt elnökhelyettesét mentesítette látogatásával, aki elfoglaltsága miatt nem tudott eljönni, bár érkezését már hetekkel előbb bejelentették. A lakossági fórum megkezdése előtt dr. Szabó János főtitkár fogadta a Paksi Hírnök főszerkesztőjét és válaszolt kérdéseire.- Főtitkár úr, a Független Kisgazdapárt már felállította választási irodáját, ezek szerint az Önök pártjában már biztosra veszik, hogy mindenképpen idő előtti választásokra kerül sor Miért tartják ezt elkerülhetetlennek és az időpontot mikorra teszik?-Véleményünk szerint az embereknek lehetőséget kell adni arra, hogy korábbi döntéseiket felülvizsgálják. Erre azért kell, hogy sor kerüljön, mert az elmúlt két évben történtek ezt mindenképpen indokolttá teszik, s úgy gondoljuk, még az idén nyáron az előrehozott választások megtörténnek. Azért is prognosztizálunk erre az időpontra, mert alig fél éven belül várható, hogy a koalíció szétválik, az országgyűlési képviselők megváltoztatják álláspontjukat, megszűnhet a mindent elsöprő szavazógép működése és így nem lesz más kiút, mint az újabb, az előrehozott választások: erre számítunk.-A kisgazdapárt - amennyiben kormányzati pozícióba kerülne, kikkel vállalna koalíciót?-A kisgazdapárt jelenlegi népszerűségi indexét tekintve igen jó pozícióban van, de valljuk, hogy egyedül nem szabad vállalni a kormányzás felelősségét, ezért tehát úgy gondoljuk, hogy legyen és lesz koalíciós partnerünk, elsősorban a kereszténydemokratákkal és várjuk a nemzeti szövetségbe tömörült erők csatlakozását.-Amennyiben választásokat nyernének, mi lenne az első intézkedésük?-Az államháztartási törvényt említem elsősorban, de mondhatom az adójogszabályok rendbe tételét is. Olyan szabályokat szeretnénk, amihez legalább öt évig nem kellene hozzányúlni.- Két kulcsszót szeretnék említeni: privatizáció és kárpótlás.-Sajnos a kárpódás balul sült el és az lett belőle, ami, ebben már nem nagyon sokat lehet tenni. A még megmaradt területeken azonban a reprivatizáció gondolatával foglalkozunk, vagyis az eredeti tulajdonosokat - ameddig lehet -, szeretnénk visszajuttatni birtokaikba. A privatizáció ügyében azt tudom elmondani, hogy az sem oldott meg szinte semmit, egy olyan réteget juttatott birtokhoz, amelyik a tényleges árat nem fizette meg, ezért úgy gondoljuk, hogy azt felülvizsgáljuk, ami eddig történt.-A jelenlegi koalíáós, szocialista-szabaddemokrata kormány monetáris politikája számos dicséretet, elismerést kapott eddig külföldről. Fia Önök a jelenlegi irányon változtatnának, ez nem biztos, hogy ugyanolyan elismerésben részesülne. Miképpen néznének akkor a külföld szemébe?- Ijesztgetéseknek nem ülünk fel. Számos felesleges tőke van a világ pénzpiacán, jelentkező is akad bőven.-A mostani helyzetben - a kisembereknek -, mit tud mondani a kisgazdapárt?-A hitelüket vesztett embereknek távozniuk kell a hatalomból. Ha ők még egyszer választásokat nyernének, ennek az országnak: vége.
