Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-06-23 / 25. szám
1995. június 23. Paksi Hírnök vákiai kisváros a fesztivál sok-sok szponzorának egyike), Nemes Nagy Péter, a Magyar Blues Társaság elnöke és Gárdái György köszönti a vendégeket. Szlovák zenészválogatott következik: Peter Lipa és együttese, utánuk egy újabb nagy név (melyik nem?) Ripoff Raskolnikov, a Palermo Boogie Gang kíséretével. Éjfél után pedig a hagyományos örömzene és a Jam Session. Nehéz eldönteni: mindez kinek nagyobb öröm — az előadóknak vagy a közönségnek? Alig ért véget szombat hajnalban a koncert, kora reggel újabb programokra gyülekeznek, most más „műfajok” szereplői. A színhely az ESZI udvara, a műsor kispályás foci és gasztronómiai verseny. Egy jókora ökör - több mint három és fél mázsát nyomott - került nyársra, miután két napot fokhagymás pácban pihent, szalonnával spékelve, hogy faszénparázs felett pirulva egycentis szeletekben örvendeztesse meg az ínyenceket. El is nyerte a gasztronómiai verseny különdíját ez a ma már sajnos csak ritka alkalommal élvezhető kulináris remekmű. A paksi versenyzőknek nem sok babér termett a főzőverseny két kategóriájában: csupán egy második hely az egyéb ételek között, ezt Wolf János érdemelte ki pacalpörköltjével. Az első helyet itt a Csongrád megyéből érkezett profi vendéglátós Szöllősiné Bárkány Mária szerezte meg, ételkreációja: csirkemell szegedi boszorkány módra. A pontyhalászlevek versenyében három dusnoki úr foglalta el a dobogót, három testvér: Palotai László, Béla és János a tizenegy nevezővel indult vetélkedést családi eseménnyé alakította. A focicsapatok kemény küzdelmeket vívtak a bitumenes kispályán - egymással és a hőséggel. Az első meccs, akár döntő is lehetett volna, két „profi” csapat került szembe a sorsolás szeszélye folytán: Paks és Galánta önkormányzatának válogatottjai. Az eredmény 2-1 Galánta javára. A hazaiak persze - híven a magyar futball hagyományaihoz - rögtön találtak magyarázatot: a vendégszeretetre hivatkoztak. A döntő: Galánta-Magyar judóválogatott 2-0, a harmadik helyért: Paks önkormányzat - Szponzorok 3-0. A gólkirály Pesti László lett a szponzorok csapatából, a legjobb mezőnyjátékos Lacza József (Paks), a legjobb kapus Baja Gábor (Galánta). Ha szombat délután — akkor heavy metál, a Seneca előadásában, aztán boogie és ragtime, vagyis a Bistro Blues Band. Négy óra után egy igazi látványosság a kitűnő zene mellé: a Tűzkerék Revival Band, mint mindig, most is Radies Béla emlékét — 3---------ápolva. Őket követi egy Cream emlékműsor, majd a Felkai Blues Brothers. És újra az ászok: Herfli Davidson után újra forró a levegő: itt van a punkok, rockerek örök kedvence, Deák Bili Gyula és együttese. A Cadillac már hab a tortán! „Színes zakó, nyeles fésű, napszemüveg, lakkcipő, meg ami kell!” Szóval a jampik! S hajnalig szól a rock, a twist, s ezzel zárul a harmadik paksi fesztivál. Biztos, hogy jövőre lesz negyedik is, mert ezek után: lennie kell! Színpadon a Tűzkerék A fesztivál erre az évre egyfajta helyi népünnepéllyé lett, így tehát érthető, hogy nagyon sokan jöttek el az ország számos részéből, de elsősorban helyben rendkívül népszerű a rendezvény. Ezt bizonyítja az is, hogy számos ismert paksi személyiség is megjelent. Az alábbiakban csokorba gyűjtöttük néhányuk véleményét: Dr. Grosch József ügyvéd: -Jó ez a fesztivál, nekem elsősorban a kitűnő halászlé a legjobb szám, ezenfelül olyan barátokkal találkoztam itt össze, akiket már évek óta nem láttam. Kováts Balázs, a PA Rt. tájékoztatási irodavezetője: -Kiválóan érzem magam, már csak azért is, mert éppen most jutottunk túl a halászlézsűrizés „gyötrelmein" és finomságain és az ízlelőbimbóimra a nyelvemen kitűnően hatottak ezek a gasztronómiai csodák. A fesztivál mindezek felett elsősorban a barátságokat, találkozásokat, ismerettségeket és a szabadságot jelenti. Pónya József, az MVM Rt. igazgatótanácsának tagja: -Remek ez a fesztivál, jól kitalálták. Egy kicsit kevés a halászlé, lehet, hogy csak a protekciósok kapnak? Meg kellene szervezni, hogy venni is lehessen a népeknek, rendesen, pénzért. Egyébként örülök minden paksi nyüzsgésnek. Hangyási László edző: - Nagyon jó kikapcsolódási lehetőség ez a fesztivál és itt csapatkovácsolás is ment, a judós fiúk a fociban megpróbálják a lehetetlent, most a döntőben vannak és még az is lehet, hogy megnyerik. Egyébként szurkolok Gárdái György főrendezőnek is, profi a szervezés, jól érzik magukat az emberek. Ez a rendezvény már beépült a város életébe. Gálos István igazgató-tanár, ESZI:- Ez a fesztivál semmivel sem hasonlítható össze, nincsen tétje, ugyanakkor az ország minden részéből jönnek ide az emberek, olyanok, akik a társadalom különböző rétegeiből kerültek most egymás mellé. Hihetetlen, hogy ennyi ember agresszivitás nélkül megfér egymással, még akkor is, ha egyik főszereplő az alkohol. Nekem egy picit a hangerő zavaija a fülemet, a decibelek emberiebbek lehetnének. Herczeg Ágnes könyvtárvezető: -Én véledenül csöppentem ide, a gyerekek hívtak, és nem bántam meg, hogy eljöttem, jól érzem magam, sok ismerős van és vidámság. Szinger Ferenc sportvezető: -Én itt most a kispályás focinak voltam a felelőse, nagyszerű a rendezvény és jó a foci, jó eredményt ért el az önkormányzat csapata is. Szeretnék jövőre még több paksi emberrel találkozni.
