Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-02-03 / 5. szám

1995. február 3. Paksi Hírnök BÍRÓT NEMCSAK VERNI, VÁLASZTANI IS LEHET... Mindazoknak, akik a vállalkozói szférába tartoznak és adós­ságuk behajtása érdekében kétes hírű bt.-t, kft.-t bíznak meg, célszerűbb előbb a választott bíráskodás jogintézményét igény­be venni, amely 1994 novemberétől létezik. A választott bíró­ság határozata azonos értékű az állami bíróság határozatával, azonos jogbiztonságot ad, a választott bíróság határozata alap­ján végrehajtás is kezdeményezhető az állami bíróságok közre­működésével - mondotta dr. Vincze Zoltán, a Paks Városi Bíró­ság elnöke. sért, mezőgazdasági kölcsö­nök visszafizetéséért folyt. Fe­szített tempóban dolgoztunk, mert megkívánták, hogy egy hónapban legalább negyven­ötven ügy befejezést nyeljen. Az állandó politikai és bírói ellenőrzések, valamint az akkor életbe lépő polgári törvénykönyv megnehezítette az amúgy is kez­dő bíró számára az ítélkezést. Voltak háborgók, akik nem ér­tettek egyet ésfellebbeztek. A má­sodfokú bíróság nagyrészt hely­ben hagyta Eigner József ítéleteit, de előfordult, hogy újratárgyalást rendeltei. Ezek az akták még a mai napig porosodnak a bíróság falai kö­zött. Megsemmisítésre nem ke­rültek.-Engem szigorú bírónak tartottak, mert megkívántam az eljárási fegyelmet is és célra­törő tárgyalásvezetés mellett az ítéleteimet igyekeztem úgy meghozni és meg is indokolni, hogy lehetőleg egyetértsenek vele. Mikor beszélgetésünk elején a száműzetés éveinek nevez­tem a Pakson töltött éveket, nem rosszindulatból tettem, de én úgy számítottam, hogy karrierem majd Budapesten, de legalábbis megyei bíróként folytatódik. Ehelyett egy kis településen kellett dolgoz­nom. így amint lehetőségem nyílt rá, továbbléptem. Ózdon váltottam fel egy régi baráto­mat. Ott a lakáskörülménye­ink is rendeződtek. Két szoba összkomfortot kaptunk. Óz­don a tervezett három helyett öt évet töltöttünk, majd ismét Dunántúl, Veszprém követke­zett. Beszélgetés közben szinte ész­revétlen szaladt el az idő. Csa­ládjára, gyermekáre terelődött a szó.-Három lányom és kilenc unokám van. Rendszeresen megtartjuk a születés- és név­napokat, s hogy egy asztalhoz ülhessen az egész család át­alakítottuk a lakásunkat. S ami Paksot illeti szívesen elmennék látogatóba, ha lehe­tőség lenne rá. Bár azóta a vá­ros jelentősen megváltozott, de talán még megőriztek emlékezetükben. HORVÁTH MARGIT E jogintézmény már Szent István király II. dekré­tumában is megtalál­ható. Egyes országok­ban úgy is tesznek róla említést, mint a békebíró. Az állami bíróságok lassú, nehéz­kes ügymenete, működése hozta létre, a XVII. században már egyenértékűnek tartják a rendes bíróságokkal. Elsősorban gazdasági szer­vezetek egymás közötti vitájá­ban van jelentősége. A polgári peres jogintézményünk is is­merte e fogalmat, de koráb­ban és elsősorban a gazdál­kodó szervezetek, vállalkozá­si, szállítási szerződéseinek vi­táiban alkalmazták - pontosít a bíróság elnöke. Bárki lehet - 24 év felett - választott bíró, ha állampol­gári jogai egyébként nincse­nek korlátozva. Szakmai kö­vetelmények sincsenek rög­zítve, de az érdekelt felek ak­kor bízhatnak korrekt ítélet­ben, ha olyan személyeket kérnek fel választott bírónak, akik a témában kellő szakis­merettel is rendelkeznek. A választott bíráskodás egyik előnye, hogy a tárgyalás nem nyilvános. Akinek tehát titkolni valója van a közvé­lemény előtt, annak célsze­rűbb ezt a jogintézményt igénybe venni. Az eljárás lefolytatásához szakértők, sőt, meghatározott esetekben az állami bíróság közreműködése is kérhető. Az sem kizárt, hogy ugyanazt a pert párhuzamosan mind­két bíróság tárgyalja. A választott bíróság határo­zatát nem lehet megfelleb­bezni, az ítéletét megváltoz­tatni sem lehet, új eljárás le­folytatására sem kötelezhető. Egy lehetőség van ha az egyik fél vitatja a választott bíróság határozatát: állami bíróságnál keresetet indíthat a választott bíróság ítéletének érvénytele­nítése érdekében. A választott bíróság eljárása egyszerűbb, olcsóbb, mint az állami bíróságnál megszokott. Az eljárás illetéke a perérték egy százaléka, minimum ezer forint, maximum százezer fo­rint. Érdemes tehát fontolóra venni, hogy ki, melyik bíró­ságot választja. A felek által megkötött szerződésben szükséges azonban kikötni, hogy mely bíróságot kívánják esetleges vita alkalmával megbízni annak eldöntésére. A különböző gazdasági ka­maráknál - kézműves, agrár, ipari-kereskedelmi stb. - állandó választott bírók is működhetnek, a kamarai ta­gok és kültagok közötti viták rendezésében. Egy kis statisztikát is mu­tatott dr. Vincze Zoltán: 1982- ben az első fokú ítéletek szá­ma: 2815 darab. Napjainkban ez a szám jelentős mértékben tovább szaporodott. Volt idő, amikor futball-, meg hokibírót is lehetett vá­lasztani. Volt is bíróverés... MÁRMAROSI MIKLÓS

Next

/
Thumbnails
Contents