Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-12-01 / 48. szám

1995. december 1. Paksi Hírnök----------------------------3 VÁROSI MOZAIK KANADAI PROJEKT VÁLSÁGKEZELÉSRE Válogató a konzervgyárban: megy, marad? A Paksi Konzervgyár Kft.­­től elbocsátott dolgozók segítésére november 6- án megalakult a Munkába El­helyezést Elősegítő Bizottság (MEB), jelentették be novem­ber 23-i ülésüket követő sajtó­­tájékoztatón a munkában részt vevők. Nagy Ferenc, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ tanácsadója, foglalkoztatási válságmenedzsere elmondta, hogy az országban is újdon­ságnak számító, Kanadából származó „gyors reagálású pro­jekt” alapelve alapján dolgo­zik a konzervgyárban meg­alakított MEB is. A bizottságot egy független elnök vezeti, Tandi Mihály kertészmérnök személyében, aki nem áll a konzervgyár alkalmazásában, ugyanakkor tapasztalatai alap­ján hely- és emberismerettel rendelkezik. Az üzemi tanács és a szakszervezeti tanács, va­lamint a kft. részéről egyaránt hárman-hárman vesznek részt a MEB munkájában, továbbá a Tolna Megyei Munkaügyi Központ tanácsadója, Nagy Ferenc és a paksi kirendeltség vezetője, Saáry Miklósné sza­vazattal nem rendelkező tag­jai a bizottságnak. A cél, ami­ért mindannyian dolgoznak, hogy akik elveszítették, vagy elveszítik munkájukat a gyár­ban, minél előbb új életet kezdhessenek: új munkahe­lyen, átképző tanfolyamon vagy a lehetőségekkel élve nyugdíjazásukat kérhessék. A MEB alakuló ülésén a konzervgyár tulajdonosa is­mertette az üzem működésé­vel kapcsolatos terveit, ame­lyet egy hírlevél formájában ismertettek is a dolgozókkal. Eszerint a piacgazdasági kö­rülményeknek megfelelően a konzerv kft. szezonmunkára áll majd át, aminek megfele­lően 1995. november 2-án 133 főnek fel is mondták a munkaviszonyát. A tulajdo­nos szándéka szerint a követ­kező évben 20 százalékkal nö­velik a termelést, s a hatékony­ság növelését technikai fej­lesztéssel és további létszám­­csökkentéssel kívánja elérni. milyen igényeik vannak az el­bocsátásra kerülőknek. A fel­mérés eredményeképpen ki­alakított cselekvési program keretében pedig az egyéni problémákkal és megoldási lehetőségeikkel foglalkoznak. Tandi Mihály, a MEB elnöke elmondta, hogy a 133 fő kö­zül 78-an úgy nyilatkoztak, hogy hajlandók közreműköd­ni a kapcsolattartásban, s 70- en vállalták azt is, hogy sze­mélyes beszélgetés keretében próbálnak együttesen megol­dást találni. A segítségnyújtás azért is fontos, vélte a bizott­ság elnöke, mert az itt elbo­csátásra kerülőknek jogi is­mereteik nincsenek, nem is le­hettek, hiszen nagyon sokuk­nak ez volt első-egyetlen mun­kahelye, immár 30-40 éve. dig lehet elérni és segíteni, amíg a gyár kötelékébe tar­toznak, ameddig á felmondási idejük tart. Időközben egy dolgozó el is helyezkedett, 18-an pedig azt nyilatkozták a MEB kérdé­seire, hogy minél előbb dol­gozni szeretnének, bárhol, bármi áron. A munkaügyi szervezet fel­ajánlotta segítségét abban, hogy az álláskeresési techni­kákra megtanítják az elbocsá­­tandókat, varrónői átképző tanfolyamot szerveznek egy nagyobb létszámnak, s az igé­nyek szerint építőipari, egész­ségügyi, számítógépes tanfo­lyamokra is lesz lehetőség a következő év elejétől. Az anyagi lehetőségeket egyrészt a megyei munkaügyi szerve­A Munkába Elhelyezést Elősegítő Bizottság következő feladata lesz a tulajdonos ál­lásfoglalását kikérni több fon­tos témakörben. Az egyik: az a 35 fő, aki úgy nyilatkozott, hogy a szezonmunkában tör­ténő foglalkoztatást vállalja, milyen tartalmú szerződést kap majd. A másik, hogy az üzem területén levő üres épü­letben van-e lehetőség a szo­ciális foglalkoztatásra. A har­madik a TMK-nál dolgozókat érinti: a tulajdonos korábbi ígérete szerint lesz-e lehetőség a közös együttműködésre. S ami a környékbeli gazdákat és szövetkezeteket is érintheti, lesz-e lehetőség a jövőben a feldolgozásra kerülő zöldség és gyümölcs termeltetési szer­ződések megkötésére? T. sz. A MEB érdemi munkája ek­kor kezdődött. Kérdőívet ké­szítettek és adtak át az elbo­csátandó 85 nő és 48 férfi konzervgyári dolgozónak, az­zal a céllal, hogy megtudják, A legfontosabb valóban a gyors reagálás a konzervgyári elbocsátásokkor, s ezt már Saáry Miklósné a paksi mun­kaügyi kirendeltség vezetője latolgatta. Az embereket ad­zet rendelkezésére álló De­centralizált Foglalkoztatási Alapjából, másrészt a Rapid Responze Hungary Projektjé­nek költségvetéséből biztosít­ják.

Next

/
Thumbnails
Contents