Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-12-01 / 48. szám
Paksi Hírnök 1995. december 1. a Paksi Hírnök INTERJÚ A STABILIZÁCIÓS PROGRAM ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK A most még javaslat formájában lévő, parlamenti vitára bocsátott 1996. évi költségvetés célja az 1995. évi stabilizációs intézkedések továbbvitele. A pénzügyi rendszer stabilizálásához az egyedüli lehetőség az előre menekülés - mondotta bevezetőül a Paksi Hírnök kérdésére dr. Szelényi György, a Pénzügyminisztérium Önkormányzati Főosztályának ágazati osztályvezetője. - A költségvetés elsősorban eszköz az ország adósságkezeléséhez, a belső adósságállomány növekedésének lassításához, a gazdálkodás-termelés, vállalkozások feltételeinek javításához.-Miként befolyásolják a fenti alapelvek az önkormányzatok gazdálkodását, most alakuló jövő évi költségvetését?-Az 1996. évi költségvetés adott kényszerpályán, meghatározott szabályozó rendszerben, mozgástérben alakul, s ez alól az önkormányzatok költségvetési szabályozása sem lehet kivétel. Az önkormányzatok feladatai változatlanul „hagyományos” típusúnak, ám azt is látni kell, hogy a helyi jövedelemtermelés képességében, feltételeiben eltérő adottságokkal rendelkeznek.- Az eltérő helyi lehetőségekkel indokolható, magyarázható a konfliktusok esetenkénti felvállalása a költségvetés tervezeténél, de a szabályozásnak ügyelni kell arra, hogy ne csak az alkotmányban deklaráljuk, hanem valós is legyen az egyes önkormányzatokhoz tartozó lakók esélyegyenlősége.- Az esélyegyenlőség kap tehát különös hangsúlyt. A közoktatás tekintetében 1995-höz képest várhatóan 45-50 százalékkal nagyobb forrást ad a költségvetés a feladatot végzőknek állami támogatás formájában.- Vitát, nem egyszer tiltakozást váltott ki, hogy igen sok önkormányzat esetében a személyi jövedelemadóból visszakerülő részhányad mértéke módosul, csökken. Mi motiválja ezt a lépést1-A személyi jövedelemadó egy részének önkormányzatoknak való átengedése, illetve ennek mértéke a költségvetési szabályozás fontos eszköze. A kívánatos pénzügyi kiegyenlítődés a személyi jövedelemadó javasolt átadási rendszere nélkül egyszerűen elképzelhetetlen.- Mivel nemcsak a helyi adóbevételek, hanem a központi költségvetés tekintetében is adottak a felső korlátok, ezért az önkormányzati költségvetéseknek ezt figyelembe kell venniük például az 1996. évi intézményi feladatrendszer és támogatás kialakításánál is. Azonban ezúttal is óva intünk a fűnyíró - és/vagy maradékelv - alkalmazásától, ezzel szemben hangsúlyozzuk a kellő szakmai megalapozottsággal alátámasztott döntés-előkészítés nélkülözhetetlenségét.-Van-e lehetőségük, mozgásterük az önkormányzatoknak a központi költségvetési források csökkenésének ellensúlyozására?-Az önkormányzatok a maguk területén törvényes döntési jogosultságot kaptak. Ez azt is jelenti, hogy kezükben alkalmazható, célravezető konfliktuskezelő eszközrendszer van, aminek nem lebecsülendő része az új szemléletmód követése vagy a konfliktuskezelés képességének elsajátítása, alkalmazása.- A jelenlegi helyzetben megnőtt az önkormányzati szakmai bizottságok szerepe, fontossága. A szakmai bizottságoknak iolymatosan több helyi költségvetési javaslatváltozatban kell gondolkodni, s az is előfordulhat, hogy a költségvetésijavaslatot nemcsak pénzügyi, hanem szakmai koncepció alapján is többször át kell dolgozni.- Elkerülhetetlen az intézmények reformja, ami a bér-, a dologi és az egyéb költségek eddiginél racionálisabb elosztását követeli. S bár az intézmények korszerűsítést kívánnak, figyelembe kell venni, hogy mindez többé-kevésbé érint(het) egyéni sorsokat, s ezért sem lehet e folyamatokat a régi módszerek, beidegződések alkalmazásával levezényelni. Másrészt: ezek a lépések nem csökkentik az adott területen viselt ellátási, szolgáltatási kötelezettséget, felelősséget.- A régóta esedékes lépések első eredményei már mutatkoznak például az intézményi társulásokban vagy abban, hogy az ország több, egymáshoz közeli kistelepülése nem külön, hanem közösen alkalmaz körjegyzőt. Az intézmények bér-, dologi, beruházási, fejlesztési költségeinél általánosságban kötelező alapelv, hogy semmiféle korszerűsítés nem történhet a szolgáltatási, ellátási kötelezettség és színvonal terhére, rovására.-Korábban említette: az 1996. évi költségvetés a megkezdett gazdasági stabilizáció folytatása. Úgy tűnik, az önkormányzatok erőn felül vállalnak terheket a stabilizációért. Ön osztja ezt a véleményt és tapasztalatot?- Megítélésem szerint itt nem az önkormányzatok túlzott tehervállalásáról, hanem arról van szó, hogy a stabilizációhoz való hozzájárulás terheit minden társadalmi réteg, valamenynyi intézményrendszer - különböző mértékben viseli.- E folyamatban azonban a költségvetési elvonás és -elosztás csak az egyik oldal. Még fontosabb ennél a költségvetési erőforrást jelentő gazdálkodás, a vállalkozások - beleértve az önkormányzatok területén működő vállalkozások - helyzetbe hozása, a munkahelyteremtés, az eredményes működés, a fejlődés feltételeinek segítése, ösztönzése. Hiszen a megtermelt jövedelemből következő adóbevételek alapvető forrásai az elosztási rendszernek.-Erre az áttörésre még várni kell. Ezért a jelek szerint egyelőre marad a törekvés a kiadások csökkentésére, a bevételek fokozására. Milyen adókra épít a költségvetés?-A nem vagy alig adózók eredményesebb bevonása a közteherviselésbe - lásd fekete gazdaság - a költségvetés, a gazdaság, a lakosság létérdeke. Ennek érdekében szükséges az adózás törvényi feltételeinek módosítása. Jelend ez többek között azt is, hogy mind az állami, mind az önkormányzati adóbevételekhez rendelkezésre kell állni a szükséges információknak. Változatlanul fontos az államot megillető, de be nem fizetett adó-, vámalapok, tb-járulékok és más adóbevételek behajtása, de gondolom, az állampolgárokat legalább ennyire, ha nem jobban foglalkoztatja 1996-ban a helyi adók kérdése.- A válaszadásnál azt is figyelembe kell venni, hogy az országban az önkormányzatok az adómaximumuknak alig 50- 60 százalékát használják ki jelenleg. S bár 1996-ban várhatóan bővül döntési jogosítványuk, mozgásterük a helyi adóztatásban, figyelembe kell venni az adóalanyok teherbíró képességét.-December végére előreláthatólag lesz az országnak elfogadott költségvetése. Ezután konkrétabb, pontosabb képet kaphatnak az önkormányzatok a várható költségvetési támogatásról. A hátralévő időt addig is jól hasznosíthatják az önkormányzatok szakmai bizottságai azzal, ha kialakítják a helyi költségvetési javaslatok előzetes alternatíváit.- Köszönöm a beszélgetést. BUBOR GYULA
