Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-10-20 / 42. szám
1995. október 20. 1 Paksi Hírnök H till GAZDASÁG Legutolsó árőijáratunk óta több mint négy hónap telt el. Most már nagyjából minden háziasszony, akinek van lehetősége a tárolásra, túl is esett a befőzéseken, a savanyúság-tartósításokon, s a télire szánt hagyma, burgonya, alma is a kamrába került. A napi cikkeket azonban változatlanul naponta (vagy hetente, ki hogyan szokta) vásároljuk meg az élelmiszerüzletekben, ABC-kben, diszkontokban. Nos, hogy mennyiért? Az sajnos egyáltalán nem függ az ügyességünkön. Az árak - mint a táblázatban is látható - megerősöd tek, főképp az alapvető élelmiszereknek számító cikkeknél. OKTÓBERI ARORJARAT Október 12. Dália Népbolt óváros 10. sz. ABC lakótelep Plus diszkont Áfész II. ABC Jééé diszkont Liszt 2 kg 39 (Ikg) 80-77 39 (1 kg) Olaj Floriol 11 190 (165 akció)-187 186 (168 akció) 189 Vénusz 11 175 163 167 163 179 Rizs„B” 1 kg 135 127 115 127 109 Asztali só 1 kg 36 (finom) 111 (5 kg) 21 25 23 Ecet 20% 11 71 90 59 67 92 Házi kenyér 0,9 kg 61 68 65 64 69 Kifli db 5,50 6,20 5 5,70 6 Burgonya 1 kg 55 55 49 50 97 (2 kg) Tojás db 15 12,50 11 12 115 (10 db) Tej 2,8% 11 55 53 62 53 52 Zala felvágott 1 kg 481 490 489 490 485 Virsli 1 kg 375 380 419 380 375 Ráma (kocka) 68,90 66 55 62 55 Karaván kávé 250 g 364 394 359 394 359 Otthon kávé 220 g 215 235 219-219 Tomi Kristály 2,4 kg 696 (572 akció)-599 (citrus) 572 549 3,6 kg-803-709 769 Aquafress fogkrém 75 ml 196 220 _ 213 Amo szappan db 61 52 — 52 55 BOTRÁNYOK Igazából nem tudom hová tenni, besorolni azokat a jelenségeket, amelyekbe léptennyomon ütközünk. A mezőgazdasági terményekről, napi élelmiszerszükségleteinkről van szó, legyen az burgonya, legyen a kenyér alapanyaga, a búza, vagy legyen az igazán nem mindennapi szükségletet jelentő, de jó üzletnek számító (vagy valamikor annak számított) szőlőtermesztés, a bor készítése. Ha kevés terem, nagy a baj. Jön az importáru, felszöknek az égig az árak. Ha sok terem, az is baj. Sok az export, kevés marad itthon, hát nem történik egyéb, mint az, hogy szintén felszöknek az árak. Botrány botrányt ér a szőlőtermesztésnél is. Mondják, hogy hamisították a permetezőszert, hogy „csinált bort” árusítanak, tény, hogy almásokat vágtak ki, aztán almabehozatalra szorultunk és szorulunk. Kevés a disznó, kevés a tehén, avagy még kevesebb a burgonya, a takarmány, mondták azt is, hogy sok a búza, így hát nosza, mégsincs sok helyen már elég vetőmag. Ki érti mindezt? Botrány botrány hátán, még az egyik el sem ül, nyakunkon a másik. Hogy kinek, vagy minek jó ez, termelőnek, vásárlónak, városban, vagy falun lakónak? Választ úgy hiszem a hétköznapi halandó nem nagyon tud adni. Csak teszi a dolgát, legyen az a földeken, az istállókban, gyárakban, üzemekben. Teszi a dolgát egyre hajszoltabban és idegesebben. S igazából nem tudja hová tenni a jelenségeket...
