Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-10-13 / 41. szám
1995. október 13. Paksi Hírnök § VÁROSI MOZAIK interpellációt intézett Herczeg József polgármesterhez Bor Imre képviselő a szeptember 26-i önkormányzati testületi ülésen „Bolsevik módszerek a város vezetésében (Véletlen vagy hatalmi gőg?)” címmel. A felszólalás szerint, augusztus 21-én a városházán, az oktatási intézmények vezetőinek értekezletén Vadász Pál, a polgármesteri hivatal oktatási szakreferense az akkor még előkészítés alatt álló oktatási koncepció ismertetése után így szólt: „Egy hét múlva az oktatási bizottság tárgyalja az előteijesztést, de oda ám csak az jöjjön, aki egyetért.” VALAKI HALLOTT VALAMIT” Az ügy egy jelenségről szól... r Imre az interpellációt a demokráciáról szóló rövid eszmefuttatással vezette be, s az - információi szerint - elhangzott kijelentés ismertetése után hat kérdést intézett a polgármesterhez, aki válaszában tizenöt napon belül írásbeli reagálást ígért. A választ október 6-án kapta kézhez Bor Imre és a következő, október végi testületi ülésen ismerteti majd Herczeg József a képviselő-testülettel. Az interpelláció vihart kavart a testületben és azon kívül is. Vadász Pál oktatási szakreferens - akit személyében érintett a felszólalás, lapunk kérdésére válaszolva annyit mondott el, hogy a felszólalásban neki tulajdonított kijelentés az intézményvezetői értekezleten nem hangzott el, ám egyelőre - míg a képviselő-testület véglegesen le nem zárja az ügyet - nem kíván további véleményt mondani. Bor Imre képviselő szerint: interpellációja egy jelenségről szól, amiről az emberek beszélnek, csak a nyilvánosság előtt ez még nem jelent meg. Három pontban foglalható össze a lényeg - mondja -, az első: miért kellett a választáson győztes mozgalom kampányfőnökét köztisztviselőként alkalmazni? A második: ha valóban szükség van oktatási referensre, akkor a munkakört miért nyugdíjassal kell betölteni, miközben a referens többször felhívta az intézményvezetők figyelmét, hogy nyugdíjasokat ne alkalmazzanak? Végül pedig: a referensi munkakör a polgármester programjainak szervezését és a szakmai anyagok előkészítését jelenti, miért engedi a polgármester, hogy a referens intézményvezetői értekezleteket tartson.- Személy szerint semmi kifogásom Vadász Pál ellen - mondotta Bor Imre -, csak a kialakult szituáció miatt interpelláltam. Meggyőződésem, hogy a nyilvánosságnak mindenről értesülnie lehet! Információink szerint a város oktatási intézményeinek vezetői írásban úgy nyilatkoztak, hogy a Bor Imre interpellációjában Vadász Pálnak tulajdonított mondat az augusztus 21-i értekezleten nem hangzott el. A nyilatkozatot aláíró iskolaigazgatók közül hármat kérdeztünk meg az üggyel kapcsolatban. Miszler Jánosné, a Dunakömlődi Általános Iskola igazgatója:-Aláírtam a nyilatkozatot, minthogy részt vettem az ominózus értekezleten és ott az említett mondat nem hangzott el. Munkaértekezlet volt augusztus 21-én, ahol az oktatási koncepciót ismertették azzal, hogy ki-ki a saját tantestületével átbeszélve tegye meg később javaslatait. Ez megtörtént és az általunk kezdeményezett változásokat viszontláttuk az elfogadott koncepcióban. Pálmai Klára, a Balogh Antal Katolikus Gimnázium és Általános Iskola menedzsere:-Nagyon pontosan emlékszem az augusztus 21-i értekezletre, mert én mindig jobban figyelek az iskolánk speciális helyzete miatt. (A Balogh Antal iskola ugyanis nem önkormányzati irányítás alatt áll - a szerk.) Vadász Pál oktatási referens a következőket mondta: „az oktatási bizottság ülésére az jöjjön el, akinek véleménye, mondandója van”. Az értekezlet légköre egyértelműen olyan volt, hogy mindezt nem kellett valamiféle sugalmazásnak tekintenem. Dr. Rosner Gyuláné, a Vak Bottyán Gimnázium igazgatója:-Nem helyes szövegkörnyezetéből kiragadott - vagy elhangzott, vagy nem - szavakon lovagolni. Az értekezlet egész hangulata az idézett mondat tartalmával ellentétes volt. Valaki hallott valamit és két hónap elteltével nekünk emlékezni kellene, elhangzott-e, vagy sem. Méltatlannak érzem, hogy egy emlékezetből kiragadott mondat elhangzását vagy annak el nem hangzását emlékezetből bizonyítsanak az intézményvezetők. Nagyon kényelmetlen ez számomra, még akkor is, ha tudom, hogy akár volt ilyen kijelentés, akár nem, a jelentése semmiképpen nem lehetett az, amire az interpelláció utal. r. G. EMLÉKHELY A MÚZEUMBAN A Helytörténeti Múzeum helyreállítása után ismét építkezés színhelye a múzeum kertje. Csakhogy most nem előzi meg bontás a munkákat, mint nem is olyan régen, amikor az épületegyüttest szinte újjávarázsolták. Egy emlékhely készül, ami egy romos bástya lesz, amelynek építőkövei réges rég a várost védték. A múzeumban őrizték a sok időt megélt termésköveket, amelyek a hajdani, középkori városfalból maradtak az utódokra. Most ezek a kövek egy új építményben, egy újdonságában is romos bástyában öltenek újra testet. S ölelik át a keresztben végződő megtört rúdon levő trikolórt, amelyet Juhos László szobrász öntött bronzba. A romos bástya, a sok vihart megért zászló, s a zászlórúdra vésett két évszám, 1919 és 1956 jelkép. Hazánké és a két alkalommal is végveszélybe került népé. Az emlékhely a múzeum kertjében a fenyőfák alatt mementó, ahova október 23-a, az ünnepélyes avatás után elzarándokolhat mindenki. Íz ünnepség délután 15 óra/\ kor kezdődik, amikor városunk polgármestere, Herczeg József avatja fel az emlékhelyet, s a meghívott vendégek között lesz az 1956- os községi Nemzeti Bizottság helyettes elnöke, Gárdái György is. ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS Ünnepi megemlékezést tartott október 6-án a Keresztény Értelmiségiek paksi csoportja és a paksi Polgári Kör, a Városi Művelődési Központban. Ünnepi beszédet mondott dr. Molnárífy Tibor, az Ősszmagyar Testület tagja, valamint Barits Ferenc erdélyi író.
