Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-01-27 / 4. szám

Paksi Hírnök 1995. január 27. Gyógyszert vagy gyógynövényt Csaknem négy esztendeje, hogy a természetgyógyá­szat hívei létrehozták vá­rosunkban az Életreform Klu­bot. Januárban a Városi Műve­lődési Központban a klub rendezésében a Sundrider Hungária Kft. munkatársai Er­dei Jánosné és Istella Sándor mutatták be kínai gyógynövé­nyekből készült termékeiket. Erdei Jánosné véleménye szerint az emberek egyre vilá­gosabban látják, hogy a kémiai úton előállított gyógyszerek esetében gyakran kell számol­niuk különböző nem kívánt mellékhatásokkal. A gyógynö­vénykivonatok elsősorban az egészség megőrzését, illetve a test káros anyagoktól való megtisztítását, a jó közérzet­hez vezető utat szolgálják. A gyógynövényekből készí­tett kivonatokban többnyire nem kételkednek az emberek, pedig előfordul, hogy hatásta­lanok, ilyenkor általában csak annyit jegyeznek meg: leg­alább nem károsak. - Erdei Já­nosné termékforgalmazó saját jó tapasztalatait említette. Amikor az európai, esetleg Magyarországon is könnyen és olcsón beszerezhető gyógy­növényekről, mint például a cickányfűről, a kakukkfűről vagy a borsmentalevélről, illet­ve az ezekből készített kivona­tok forgalmazásáról kérdez­tem kijelentette, hogy szívesen segítene ezek forgalmazásában is - amennyiben felkérnék -, hiszen igazi híve a természetes készítményeknek, teáknak, élelmiszereknek. Ami a bemu­tatott kínai eredetű terméke­ket illeti, elmondta, hogy egyik kollégája Amerikából, a gyártó cég központjából jó ta­pasztalatokkal tért haza. Istella Sándor, aki jelenleg a Kertészeti Egyetem má­sodéves hallgatója arról beszélt, hogy a bemutatott gyógynövénykészítmények­nek nincsenek versenytársaik. Egészségügy REMÉNYSÉGÜNK: A XANAX, VAGY MÁS LEHETŐSÉG IS VAN? A napi hajsza, a megélhetésért vállalt másod- és harmadállás a fizikai fáradtság mellett jelentős lelki megterhelést is jelent. Egyre kevesebb idő marad az otthonra, a családra. Az állandó társadalmi és szociális változások folyamata is az emberek vállát nyomja. Közülük az alacsonyabb teherbírásúak, az érzé­kenyebbek a problé­mákat nehezen tudják feldolgozni. Vizsgálati adatok bizonyítják, hogy az elmúlt évben jelentősen meg­szaporodott a kedélybetegek száma. Neurotikus és depresz­­sziós tünetekkel egyre többen keresik fel a pszichiátriát. A rendszerváltás előtt sokan azért mentek orvoshoz, mert jobban megérte táppénzen lenni, mint dolgozni. Amint a munkanélküliség gyakoribbá vált a valóban kezelésre szo­rulók sem mertek szakember­hez fordulni, féltek, hogy az utcára kerülnek. Akik mégis, lelki erejük végén pszicholó­gushoz fordultak, azoknak a társadalom bírálatával is szem­be kellett nézniük. Míg Nyu­gaton sikk pszichiátert tartani, addig nálunk ez szégyen. Pe­dig az akut pánikreakciókat, a krízisállapotot csak orvosi és gyógyszeres kezeléssel lehet megoldani. A neurotikus betegségek ke­zelésére kiválóan alkalmas Xa­nax néhány hónapig tartó rendszeres szedés esetén ve­szélyessé válhat. Amikor a be­teg nem hisz saját erejében, csak a tablettától várja a segít­séget kialakul a gyógyszerfüg­gőség. Újra észreveszi a tüne­teket, amiért korábban a pi­rulákat szedni kezdte, de a tabletta már nem használ. A gyógyszerfüggőségtől saját és pszichológusi segítséggel, az elvonási tünetek kínjai árán szabadulhat meg. A kedélybetegség, a családi és társadalmi probéma rá­nyomja bélyegét a fiatalabb korosztályra, a gyermekekre is. Tavaly Pakson a gyermek- és ifjúságpszichiátriát nyolc-Pakson a múlt évben több mint kétszázzal emelke­dett a pszichiátrián kezelt be­tegek száma, növekedett az öngyilkosságra való hajlam. A munkalehetőségek beszűkü­lésével különösen veszélyez­tetettek a pályakezdő fiatalok és a harminc év körüli korosz­tály. Náluk már nincs, vagy terhes a szülői háttér, még előttük az élet megalapozásá­nak feladata, lakás- és kisgyer­meknevelési gondokkal küz­denek. Gyakran előfordul, hogy a megterhelés elviselése érdekében doppingszerekhez nyúlnak. Doppinghatást nemcsak a drogokkal és az alkohollal le­het elérni, hanem bizonyos gyógyszerekkel is. A város gyógyszertáraiban az elmúlt három-négy hónapban jelen­tősen emelkedett a Xanax ne­vű kedélyállapot-javító tablet­ta forgalma. E nyugtató, szo­rongásgátló gyógyszert körül­belül két éve hozták forga­lomba a korábbi Seduxen he­lyett, ez utóbbinál kialakult hozzászokások miatt. Az új tablettánál is felmerültek ha­sonló problémák. száz fővel többen keresték fel mint az előző évben. A gondo­zottak nagy része 5-9, illetve 10 és 14 év közötti. Érzelmi zavarokkal küzdenek, nehéz feladat számukra eldönteni, hol tanuljanak tovább. „Úgyis munkanélküli leszek” — fogal­mazódik meg sokukban. A lét­bizonytalanság, a negatív jö­vőkép nagy mértékben vissza­szorítja az ambíciókat. A serdülőknél gyakori az öngyilkossági hajlam. Egy-egy lelki megrázkódtatás könnyen kibillentheti őket az amúgy is labilis egyensúlyukból. Sajná­latos tény, hogy az öngyilkos­­sági kísérlet után egyetlen fia­talt és gyermeket sem utaltak be pszichoterápiára. Az ilyen és hasonló problémák megol­dásánál jelentős feladat hárul a szülőre is. Pakson 1994-ben kezdte meg a gyermek- és ifjúságpszi­chiátria a Városi Nevelési Ta­nácsadóval a közös munkát, amellyel segítséget nyújtanak a pszichoszomatikus tünetek kezeléséhez is. Előfordul, hogy már gyermekeknél is nyugtató és kedélyállapot-ja­vító gyógyszereket kell alkal­mazni. A serdülőkre és gyer­mekekre lecsapódó társadalmi problémák orvoslásánál az is­kolák, az intézmények segítsé­gére is szükség van. E foko­zottan veszélyeztetett korosz­tály labilis lelkiállapotát csak közös figyelemmel és segítség­gel lehet egyensúlyban tartani. HORVÁTH MARGIT

Next

/
Thumbnails
Contents