Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-09-29 / 39. szám
Paksi Hírnök 1995. szeptember 29. m ZENE, SZÓ ÉDES ÉVEK HOL VAGYTOK? „Bocsásd meg az éveket, amikor nem voltam veled...” - énekli Sztevanovity Zorán „Könyörgés” című dalában. Hoszszabb ideig távol maradt közönségétől. „Majd egyszer” címmel most jelentkezett a lemezpiacon egy új CD-vel. A lemezbemutató turné lapunk megjelenésének napján indul és épp városunk ad otthont az első koncertnek.- Már közel négy év telt el azóta, hogy rajongói az új dalaival találkozhattak, hiszen az 1993- ban megjelent dupla lemez korábbi slágerek válogatását tartalmazza. Mi volt az oka ennek a hosszú szünetnek?-Prózai eseményekkel telt az idő. Én is, mint a mai poprock szakmában sokan, a magam managere vagyok. Az eltelt időben életemet, jövőmet próbáltam irányítani, megszervezni, de nem szakadtam el teljesen a közönségtől, néhány koncerten találkoztunk.-A mostani turnénak - ami 15 nagyvárost érint - is ön a szervezője, szerkesztője, rendezője és főszereplője. Ez teljesen más feladat, mint zenét szerezni vagy a stúdióban dolgozni. Önhöz melyik áll közelebb?-Elég nehéz ezeket összehasonlítani, hiszen egyik következménye a másiknak. Először elkészül otthon a dal, majd azt a stúdióban rögzítjük, ahol kialakul a végleges hangzás, hangszerelés és még ezután kell átültetni ezeket a dalokat színpadra az élő megszólaltatásra. Én annak a híve vagyok, hogy a koncerteken - ha lehet - jobban szólaljanak meg a dalok, mint a stúdióban. Ez nem lehetetlen, mert az élő zenélésnek megvan az a varázsa, amit a legjobb stúdiótechnika sem tud visszaadni. Én ezt szeretem kihasználni.-Ezen az új lemezen a már megszokott Presser-Sztevanovity Dusán szerzőpáros mellett új nevekkel is találkozhat a zenerajongó.-Csipeld Zoltán és Závodi Gábor néhány új és számomra tetsző dallal lepett meg. A koncerten kilenc új dal hangzik el és természetesen válogatunk a régebbi ismert slágerek közül is.- Ha már a daloknál, a zeneszerzésnél tartunk, kérem, áruljon el egy-két kulisszatitkot, hogyan születik egy dal?-Változó. Van úgy, hogy szinte percek alatt elkészül egy előadásra érett zeneszám, de előfordul, hogy napokig kínlódunk egy-egy motívumon. Van olyan ember, aki akkor tud igazán dolgozni, ha sok gondja van és van akinek békére, nyugalomra van szüksége ahhoz, hogy alkotni tudjon. Én inkább ez utóbbihoz tartozom.-A tűmé után lesz mód nyugalomra?-Akkor kezdődik majd az igazi csúcs, hiszen a turné után egy héttel, november 17- én a Budapest Sportcsarnokban lesz a lemezbemutató koncert, ahova vendégművészeket is hívok. Számomra annak a fellépésnek (a több kisebb mellett) a sikere az egyik legfontosabb, s az, hogy igazán jó kapcsolatot tudjak teremteni a közönséggel.- Olvasóink nevében is sok sikert kívánok! Köszönöm a beszélgetést. HORVÁTH MARGIT FOGLALKOZÁSA: DALTULAJDONOS A Belvárosi kávéház emeleti helyiségében szeptember 21-én egy élete delén járó daltulajdonos, emberért lázadó, álarcba kesztyűt mindig is visszavágni bátor muzsikus-énekes hányta-vetette meg a nagyérdeművel a világ, a magyarság ügyes-bajos dolgait. Ki tudja hányadszor? Neve szinte fogalommá vált a harmincas-negyvenes korosztály számára: Dinnyés József. Első dalát 1970-ben írta, első lemeze azonban csak tizenöt év múlva, 1985-ben jelenhetett meg. Sikere volt most Pakson is, elismerő tapsok követték egymást. A műsort követően lapunk munkatársa beszélgetett az előadóval, aki többek között elmondta:-Sok találkozóra elmegyek, amelyekre azok a barátaim hívnak meg, akik megszerették a dalaimat idehaza és külföldön egyaránt. Nemcsak az a fontos számomra, ha a kazettáimat meghallgatják, hanem a velük való találkozás, élő kapcsolat is.-Apropó, kazetták! Szent Dávid zsoltárait is megzenésítette, úgy tudom, hogy az eladott kazetták árából befolyt összeget jótékony célokra kívánja fordítani...- így igaz. A zsoltáros kazetták árát eljuttatom a Magyarok Világszövetsége mellett működő Anyanyelvi Konferenciához. Ők, a református egyház és a felvidéki magyarság képviselő úgy határoztak, hogy a Pozsony melletti Szentzen (Senec), Szentzi Molnár szülőhelyén, a gimnázium előtti parkban életnagyságú szobrot állítanak a nagy költőnek, fordítónak. Az átadást október 14-re tervezik. Sajnos a hazai református gyülekezetektől várt segítség elmaradt a számításainktól. Molnár Albert volt az a költő, aki nem egészen száz nap alatt fordította magyarra a száznegyven Dávid zsoltárt, s ezzel megteremtette a magyar zsoltáréneklés alapjait. Úgy gondolom őriznünk kell ennek a nagyszerű magyarnak az emlékét.- Azon kevés zenész közé tartozik Dinnyés József akik bár közel járnak az ötvenedik évükhöz, mégsem vonultak vissza.-Akik önvédelemre szorulnak, azokat kötelességünk segíteni. A mi esetünkben most elsősorban a határainkon túlra kényszerített magyarságról van szó. Természetesen szellemi, kulturális segítségnyújtásra gondolok, hiszen ez jelenti a valódi megtartó erőt és nem a fegyverek. Kötelességünk kimondani, hogy igazságtalanságokat követnek el a környező országokban. Illyés szavaival vallom: „növeli, ki elfedi a bajt.”- Nem először jár Pakson.-Valamikor a hetvenes években jártam itt először. Felléptem a Duna menti fiatalok találkozóinak rendezvényein. Azóta többször megfordultam itt, szeretem ennek a kisvárosnak szívderítő hangulatát és barátokat is találtam.- Mikor látjuk viszont?-A kávéház tulajdonosával, Péger Józseffel megbeszéltük, hogy novemberben ismét eljövök. SZARKAJÓZSEF
